A krími parlament elvi döntést hozott az Oroszországhoz való csatlakozásról
A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz. Az ukrán gazdasági miniszter ezt törvénytelennek nevezte.
A krími parlament elvi döntést hozott csütörtökön arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz. Az ukrán gazdasági miniszter ezt törvénytelennek nevezte. Az Európai Unió állam- és kormányfői Brüsszelben kezdtek tanácskozást az ukrajnai helyzetre adandó uniós válaszról és az Oroszországgal szembeni esetleges büntetőintézkedésekről. Előzőleg megbeszélést folytattak Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel.
A krími képviselők határozatot hoztak arról is, hogy a régió státusáról népszavazáson kell dönteni, amelyet március 16-án rendeznek meg. Rusztam Temirgalijev, az új krími kormány első elnökhelyettese a döntést követően megszálló hadseregnek nyilvánította a Krím félszigeten állomásozó ukrán erőket.
„A Krímnek az Oroszországi Föderációhoz történt csatlakozása hatályba lépett” – jelentette ki Temirgalijev, hozzátéve, hogy a március 16-ra előre hozott, a Krím státusával kapcsolatos népszavazásra e parlamenti döntés megerősítése miatt van szükség.
Orosz kormánypárti politikusok támogatták a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz csatlakozásáról hozott elvi döntését. Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.
Ukrajna ragaszkodik függetlenségéhez és szuverenitásához, ugyanakkor békés eszközökkel kívánja megoldani a jelenlegi válságot – hangsúlyozta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján.
Jacenyuk jogellenesnek nevezte a krími törvényhozás elvi döntését a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról, és leszögezte, hogy az erről kiírt népszavazásnak nincs jogi alapja.
Az ukrán miniszterelnök szerint a mostani politikai, gazdasági és katonai válság nem csupán Ukrajnát, hanem egész Európát érinti. Azt mondta, hálás az EU-nak az Ukrajna számára kidolgozott pénzügyi csomagért. Megerősítette, hogy Ukrajna kész aláírni az EU-val a kidolgozott társulási megállapodást, és azt szeretné, ha erre az aláírásra minél hamarabb sor kerülhetne.
Jean-Marc Ayrault francia miniszterelnök szerint az uniós csúcson nem fognak szankciókat bejelenteni Oroszország ellen, de „Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megőrzését” fogják követelni.
Ha az ukrán-orosz feszültségek rendezésére tárgyalócsoport alakul, abban Romániának is szerepet kell vállalnia – jelentette ki Traian Băsescu román államfő az uniós csúcsértekezletre indulva. Országa ajánlkozását Basescu azzal indokolta, hogy Ukrajnában 400 ezres román kisebbség él, Románia nem függ az orosz gáztól, s az uniós országok közül Romániához van legközelebb a Krím félsziget, valamint egy másik befagyott konfliktusövezet, a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság.
Viktor Janukovics, az Oroszországba menekült, megbuktatott elnök is azon 18 ukrán ember között van, akinek az Európai Unióban elérhető vagyonát befagyasztották – derül ki az EU hivatalos közlönyéből.
Az Egyesült Államok elnöke vízumkorlátozást rendelt el az Ukrajna területi egységét veszélyeztető oroszokkal és krímiekkel szemben. Barack Obama aláírt egy olyan rendeletet is, amelynek értelmében befagyasztják az Ukrajnát destabilizálók Egyesült Államokban lévő vagyonát.
Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges – kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes. A diplomata szerint nem csak Moszkva, hanem a Nyugat is tisztában van azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna.
Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő délután közölte, hogy Moszkva az orosz ajkúak számára egyszerűsítené az állampolgárság megszerzését, de ehhez le kellene mondaniuk eredeti állampolgárságukról. A törvény a tervek szerint azokra az orosz nyelven beszélő emberekre vonatkozna, akik korábban állandó jelleggel Oroszországnak vagy az 1917-es bolsevik forradalom előtti, vagy a Szovjetunió létezése idején hozzá tartozó területén éltek.
A krími tatár parlament (medzslisz) azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szervezetekhez, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartó kontingenst a térségbe. Eközben ismeretlen fegyveresek feltartóztatták az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Krím félszigetre tartó katonai megfigyelőit. A Pentagon több mint kétszeresére emeli azoknak az amerikai harci gépeknek a számát, amelyek a balti államoknak a NATO által biztosított légtérellenőrzésében vesznek részt – közölte az amerikai kormány egyik illetékese. Az ukrajnai válságra adott amerikai válaszlépések keretében az Egyesült Államok egy légi utántöltő gépet is küld a misszió megerősítésére.
