Közösségükért tevékenykednek

Kedden, szeptember 12-én Magyarország csíkszeredai konzulátusán adták át az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott magyar állami kitüntetéseket tizenegy székelyföldi személyiségnek. A közösségükért kifejtett tevékenységükért és példamutató életükért most három Maros megyei részesült Áder János köztársasági elnöktől rangos elismerésben. 

Az állami kitüntetéseket dr. Farkas Balázs ideiglenes ügyvivő konzul adta át, a hangulat Márdirosz Ágnes színművész versmondásával, valamint a Csíki Kamarazenekar előadásával vált ünnepélyesebbé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméje melletti bátor kiállása, valamint az erdélyi magyarság nemzeti identitásának megőrzését szolgáló tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozták Gráma Jánosnak, a Volt Politikai Foglyok Maros Megyei Szövetsége titkárának.

A Szászrégenhez tartozó Radnótfájáról származó, most 78 éves kitüntetettet 1956-ban, 17 éves korában írt „Ó én szép nemzetem” című verséért 1959. március 15-én letartóztatták. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet elsőéves hallgatója volt, amikor tiltott iratok terjesztésének vádjával nyolc év javítóbörtönre ítélték. A tárgyalás után a hírhedt szamosújvári börtönbe került, majd onnét a Brăilai Nagysziget több munkatelepén (Salcia, Stoeneşti), majd a Duna-deltában, a Peripravához tartozó egyik nádkitermelő uszályhajón dolgozott, onnan szabadult 1963. január 29-én. 

A teológiára nem engedték visszatérni, csak fizikai munkára alkalmazták: 1963–1964-ben utcaseprő volt a szászrégeni köztisztasági vállalatnál, majd miután 1965–1968 között elvégezte a marosvásárhelyi technikumot, az építési szakmában kapott munkát. 1968–1970 között az út- és hídépítő vállalatnál, majd 1970-től 1999-es nyugdíjazásáig topográfusként a marosvásárhelyi villamossági vállalat tervezőosztályán dolgozott.

Aktív szerepet tölt be a Volt Politikai Foglyok Maros megyei szervezeténél, melynek 2005-től jelenleg is titkára. Fogságáról két könyvet is írt, a Játék a szívvel és az 1401 nap a pokolban címűt, ugyanakkor Hangulatok címmel verseskötetet jelentetett meg. A börtönben tanúsított kiállásáért megkapta a Magyar Köztársaság 1956-os Emlékérmét.

Tóth Sándor pedagógus, a Hajdina néptáncegyüttes alapítója és vezetője a szórványban élő magyarság nemzeti öntudatának és anyanyelvének megőrzését, valamint a népzenei hagyományok ápolását szolgáló érték-őrző munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta.

„A 90-es évek elején szárnyra kapott néptáncmozgalom Sándort is megérintette. Marosludason kezdetben 24 ifjút, majd valamennyi korosztályt, azóta pedig már az ötödik nemzedéket vezeti be a néptánc elbűvölő világába. Az idén 18 éves néptáncegyüttessel olyan szintre sikerült emelnie a színpadi produkciókat, hogy érdemesnek tartotta a Romániai CIOFF Szövetsége a Hajdina néptáncegyüttest tagjává fogadni. Hasonló erkölcsi súlyú elismerésként érzékelhető a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének pártfogása is, amely az erdélyi magyar néptánc hivatalos küldötteként jeleníti meg az együttest a világ színpadán” – hangzott el a díjátadó laudációban. 

A harmadik Maros megyei kitüntetett Demeter Irén református vallástanár, akinek az elhivatott hitoktatói munkáját, valamint a vakációs bibliahét megszervezését tartotta az adományozó elismerésre méltónak. 

Amint Csíkszeredában is elhangzott: „Demeter Irén úttörőként kezdeményezte az élménypedagógia módszerének bevezetését a hitoktatásban, 2007 óta tart képzéseket, élménypedagógiai foglalkozásokat, fazekas-meditációs műhelyeket a Kárpát-medence számos településén. 2010-ben hollandiai testvéralapítványok munkatársaival kezdeményezte az első marosvásárhelyi református óvoda létrehozását. Szakmai tevékenysége emellett kiterjedt számos,  óvodásoknak és iskolásoknak szóló hittan-tankönyv megírására is, amelyek által az ökumenikus megértés, együttműködés fontos szereplőjévé vált. Az önkéntesség jegyében végzett fáradhatatlan munkája fiatalok, lelkészek és vallástanárok számára mutat példát határokon átnyúlóan”.