Közösségi szocializáció

Nemrég Gernyeszegen szervezték meg azt az országos válogatóversenyt, amely elengedhetetlen a kutyák világbajnoki versenyén való részvételhez. Ezzel párhuzamosan az őrző-védő kategóriába tartozó ebek szociabilitását mérték fel. A vizsgák szerepéről Pletl István kutyakiképzővel, a verseny egyik szervezőjével beszélgettünk.

A marosvásárhelyi kutyásegyesület vezetői – Lokodi Zsolt és Kocsis Attila – által kezdeményezett eseményre Kolcsár Gyula polgármester és Szabó Ernő alpolgármester jóvoltából a gernyeszegi községi futballpályán került sor. Annak ellenére, hogy idén ez volt az első ilyen jellegű megmérettetés, a fővárosi támogatás elmaradt – hangzott el a beszélgetésünk során. A válogatóversenyt megelőzte a szociabilitási teszt, amely a nyugati jogszabályok szerint az őrző-védő kutyák tartásához elengedhetetlen, a beszerzésüket követő tizennyolc napon belül a tulajdonosoknak rendelkezniük kell a sikeres vizsga bizonylatával. 

– Milyen feltételek kellett teljesüljenek a világbajnoki válogató megszervezéséhez?

– A világbajnoki válogatón alapkövetelmény a nemzetközi bírók jelenléte. A gernyeszegi versenyen Grezsa Attila segéd és Nagy Géza bíró volt jelen Magyarországról, valamint Csibi Károly és Kocsis Attila helyi bírák értékelték a kutyák teljesítményét.

– Miből áll a szociabilitási teszt és miként lehet eleget tenni a követelményeknek?

– Az ilyen teszt során a kutyáknak a tömegben való viselkedését figyelik, a hirtelen fellépő zavaró körülmények által kiváltott reakciókat. Ilyen a váratlanul elhaladó kerékpáros, egy ernyő hirtelen kinyitása, más kutyákkal való találkozás, vagyis azt, hogy az állat miként őrzi meg nyugalmát. Erre azért van szükség – és a nyugati országokban követelmény is –, hogy a közösség számára ne jelentsenek közvetlen veszélyt az őrzésre használt ebek. Az agresszív fajták kategóriájába sorolt kutyák ugyanis addig nem vihetők közösségbe, míg megfelelő képzésben nem részesültek, és a vizsgateljesítményről írásos dokumentummal nem rendelkeznek. A szociabilitási tesztnek van egy engedelmességi része is.

– Miből áll az engedelmességi vizsga?

– Az állat engedelmesen kell haladjon a sétáltatója mellett ötvenméteres távon láb mellett, ugyanazt a távot szaladva és lassan haladva is meg kell tegye. A feküdni, ülni parancsszavakat is kell teljesítse, illetve lefektetni és harminc másodpercig eltűnni az állat látómezejéből, míg ő mozdulatlan marad. Az értékeléseket kitűnő, nagyon jó, jó és elégséges minősítéssel osztályozzák, és nemzetközileg elismert okiratot állítanak ki.

– Amennyiben a román jogszabályok nem írják elő a szociabilitási teszt kötelezettségét, kik veszik igénybe?

– Személyesen egy másfél éves bullmastiffot készítettem fel a vizsgára, és ezt követően szerezte meg a nemzetközi tanúsítványt. Németországban élő gazdája itt vásárolta kölyökkorában, és beíratta az általam vezetett kutyakiképzőbe, ahol mindazt megtanulta, ami a tanúsítvány megszerzéséhez szükséges. A gazda a nemzetközileg elfogadott okirat hiteles fordítását használja majd. Ugyanakkor a képzésen az állatban rögzült utasítások biztonságot jelentenek a kutyatulajdonos családja és környezete számára. 

– Van-e kizáró jellegű gyakorlat?

– A három próba közül az egyik legfontosab, hogy az állat kézben tartható legyen. Mindenik kutya szívesen fog, az elengedéssel viszont többször adódik gond. Amennyiben a csibészkart harmadik parancsszóra sem engedi el az állat, az kizáró jellegű.