A közigazgatási ügyiratok megtámadásáról általánosan
Bármely személy, ha úgy véli, hogy jogában vagy jogos érdekében közhatóság által közigazgatási aktussal vagy kérelme törvényes határidőben való megoldásának elmulasztásával sérelmet szenvedett, az illetékes közigazgatási bírói hatósághoz fordulhat.
A közigazgatási bíráskodásról szóló 2004. évi 554-es számú törvény előírásai értelmében bármely személy, ha úgy véli, hogy jogában vagy jogos érdekében közhatóság által közigazgatási aktussal vagy kérelme törvényes határidőben való megoldásának elmulasztásával sérelmet szenvedett, az aktus érvénytelenítése, a követelt jog vagy jogos érdek elismerése és a kár jóvátétele érdekében az illetékes közigazgatási bírói hatósághoz fordulhat. A jogos érdek lehet magán- vagy közérdek.
A jogában vagy jogos érdekében sértett személyen kívül közigazgatási bírói hatósághoz fordulhatnak a következő személyek és hatóságok is:
– aki más személyhez intézett egyedi jellegű közigazgatási aktussal jogában vagy jogos érdekében sérelmet szenvedett
– a nép ügyvédje, valamely magánszemély megkeresése alapján megvalósított ellenőrzés nyomán, ha úgy véli, hogy az aktus jogellenessége vagy a közigazgatási hatóság hatalmi visszaélése csak igazságügyi úton hárítható el
– az ügyészség, ha úgy véli, hogy a személyek jogát, szabadságát és jogos érdekeit a közhatóságok hatalmi visszaéléssel kibocsátott egyoldalú egyedi közigazgatási aktusai sértik
– a törvénytelen közigazgatási aktust kibocsátó közhatóság kérheti a közigazgatási bírói hatóságtól annak semmissé nyilvánítását, ha az aktus már nem vonható vissza, mivel polgári forgalomban van és joghatást gyakorolt
– a prefektus és a Köztisztviselők Országos Ügynöksége, valamint a jogaiban, vagy az esetnek megfelelően jogos érdekeiben sérelmet szenvedett bármely közjogi személy.
A törvény szerint közigazgatási ügyiratnak (románul act administrativ) nevezzük a közhatóság által a törvény végrehajtása vagy végrehajtásának megszervezése érdekében kibocsátott egyedi vagy szabályozó jellegű egyoldalú aktust, amely jogviszonyt állít fel, módosít vagy megszüntet. Közigazgatási aktus e törvény értelmében a közhatóságok által megkötött azon szerződés is, amelynek tárgya köztulajdonban levő javak hasznosítása, közérdekű munkálatok kivitelezése, közszolgáltatások végzése, valamint közbeszerzés.
Közigazgatási bíráskodás (románul contencios administrativ) olyan jogvitáknak a törvény szerint az illetékes közigazgatási bírói hatóságok általi megoldását célzó tevékenység, amelyekben legalább egyik fél egy közhatóság, s a jogvita közigazgatási aktus kibocsátásából, az esetnek megfelelően, e törvény értelmében megkötéséből, vagy valamely jogra, jogos érdekre vonatkozó kérelem határidőben való megoldásának elmulasztásából indokolatlan elutasításából keletkezett.
Ugyanakkor léteznek olyan ügyiratok is, amelyek nem támadhatók meg a közigazgatási bíráskodás keretében, ilyenek a következők:
– a közhatóságok által a Parlamenttel való kapcsolatukra vonatkozóan kibocsátott közigazgatási aktusok
– a katonai jellegű parancsnoki aktusok
– azok a közigazgatási aktusok, amelyek módosítására vagy érvénytelenítésére organikus törvénnyel más bíráskodási eljárást írnak elő
– a hadiállapot, ostromállapot vagy sürgősségi állapot rendszerének alkalmazására, a nemzetvédelemre és nemzetbiztonságra vonatkozó, illetve a közrend helyreállítására, valamint a természeti csapások következményei, a járványok és állatjárványok elhárítására kibocsátott közigazgatási aktusok csak hatalommal való visszaélés végett támadhatók meg.
A közigazgatási bírói hatósági keresetek megoldási eljárása több szakaszból áll, az első szakasz az előzetes eljárásból áll, azt követi a kereset érdembeli megoldása, az esetleges felfolyamodás és végrehajtási eljárás.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz
a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
