A közigazgatási bírói hatósági keresetek
A közigazgatási bíráskodásról szóló 2004. évi 554-es törvény előírásai értelmében, mielőtt az illetékes közigazgatási bírói hatósághoz fordulna, a jogában vagy jogos érdekében egyoldalú közigazgatási aktussal megsértett személynek az aktus közlésétől számított 30 napon belül kérnie kell a kibocsátó közhatóságtól annak teljes vagy részleges visszavonását.
Ahogy már említettük a közigazgatási aktusok megtámadásának általános bemutatásakor, a közigazgatási bírói hatósági keresetek megoldási eljárása több szakaszból áll.
A közigazgatási bíráskodásról szóló 2004. évi 554-es törvény előírásai értelmében, mielőtt az illetékes közigazgatási bírói hatósághoz fordulna, a jogában vagy jogos érdekében egyoldalú közigazgatási aktussal megsértett személynek az aktus közlésétől számított 30 napon belül kérnie kell a kibocsátó közhatóságtól annak teljes vagy részleges visszavonását. A panasz ugyanígy a felettes szervhez is benyújtható, ha ilyen létezik.
Előzetes panasz benyújtására jogosult ugyanakkor az a személy is, akit jogában vagy jogos érdekében más jogalanyhoz intézett egyedi közigazgatási aktussal sértenek, attól a pillanattól, amelyben bármely úton tudomást szerzett az illető aktus létezéséről. Ilyen esetben az előírt benyújtási határidő 6 hónap.
Egyoldalú közigazgatási aktusok esetén alapos indokokból előzetes panasz terjeszthető elő az előbb említett határidőt meghaladva is, de az aktus kibocsátásától számított 6 hónapnál nem később.
Az előzetes panaszra az illetékes intézmény 30 napon belül kell választ adjon.
A törvény által elismert jogában vagy jogos érdekében egyoldalú közigazgatási aktussal sértett fél, ha elégedetlen a kibocsátó közhatósághoz intézett előzetes panaszra kapott válasszal, vagy az előírt határidőben nem kapott választ, megkeresheti az illetékes közigazgatási bírói hatóságot az aktus teljes vagy részleges érvénytelenítése, az okozott kár jóvátétele és az esetleges erkölcsi kártérítés céljából. Ugyanakkor közigazgatási bírói hatósághoz fordulhat az a személy is, akinek törvénnyel elismert jogát a kérelem megoldásának elmulasztásával vagy indokolatlan elutasításával sértették meg.
Az illetékes bírói hatóságok megállapításánál a következő szabályokat kell figyelembe venni:
A helyi és megyei közhatóságok által kibocsátott vagy megkötött közigazgatási aktusokkal kapcsolatos jogvitákat, valamint az 500.000 lejig terjedő illetékekre és adókra, járulékokra, vámtartozásokra és ezek járulékaira vonatkozó jogvitákat a közigazgatási-adóügyi törvényszékek oldják meg alapfokon. A központi közhatóságok által kibocsátott vagy megkötött közigazgatási aktusokra, valamint az 500.000 lejt meghaladó illetékekre és adókra, járulékokra, vámtartozásokra és ezek járulékaira vonatkozó jogvitákat az ítélőtáblák közigazgatási bíráskodási és adóügyi tagozatai oldják meg alapfokon, ha speciális törvény nem rendelkezik másként.
A közigazgatási-adóügyi törvényszékek által hozott ítéletek elleni felfolyamodások felett az ítélőtáblák közigazgatási bíráskodási és adóügyi részlegei, az e részlegek által kihirdetett ítéletek elleni felfolyamodások felett pedig a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék közigazgatási bíráskodási és adóügyi részlege ítélkezik, ha speciális törvény nem rendelkezik másként.
A felperes a lakóhelye vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes bírói hatósághoz fordulhat.
Az egyedi közigazgatási aktus érvénytelenítésére vagy valamely követelt jog elismerésére és az okozott kár jóvátételére vonatkozó kérelmek benyújtási határideje 6 hónap:
a) az előzetes panasszal kapcsolatos válasz kézhezvételétől vagy – az esetnek megfelelően – a kérelem megoldására vonatkozó, indokolatlannak vélt elutasítás közlésétől;
b) a kérelem törvényes megoldási határidejének lejárati időpontjától;
c) a békéltetési eljárás lezárására vonatkozó jegyzőkönyv elkészítésének időpontjától, közigazgatási szerződések esetén.
Alapos indokokból egyoldalú közigazgatási aktus esetén a kérelem benyújtható a 6 hónapos határidőt meghaladva is, de az aktus kibocsátásától számított egy évnél nem később.
Alaposan megindokolva és a küszöbön álló kár megelőzése érdekében az aktust kibocsátó hatóság megkeresésével egyidejűleg a sértett fél kérheti az illetékes közhatóságtól, hogy rendelje el a közigazgatási aktus végrehajtásának felfüggesztését az alapfokú bírói hatóság döntéséig. A bírói hatóság a felfüggesztési keresetet sürgősségi eljárással oldja meg, a felek beidézésével.
A kérelem megoldásakor a bírói hatóság, az esetnek megfelelően, teljesen vagy részben érvénytelenítheti a közigazgatási aktust, kötelezheti a közhatóságot közigazgatási aktus kibocsátására vagy valamely bizonyítvány, igazolás illetve bármely más okirat kiállítására.
Ha a közigazgatási bíráskodási per tárgya egy közigazgatási szerződés, a tényállástól függően a bírói hatóság:
a) elrendelheti annak teljes vagy részleges érvénytelenítését;
b) a közhatóságot kötelezheti olyan szerződés megkötésére, amelyre a felperes jogosult;
c) megkövetelheti a felektől bizonyos kötelezettségek teljesítését;
d) helyettesítheti valamely fél beleegyezését, ha a közérdek megköveteli ezt;
e) az anyagi és erkölcsi károk megtérítésére kötelezhet.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
