Középkori dobókockákra bukkantak
2012-07-09 16:03:00
- Kaáli Nagy Botond
Igen jó lelőhelynek bizonyul a marosvásárhelyi vár udvara. Az egykoron ott állt középkori ferences kolostor területén évek óta végzett ásatások során nagyon sok érdekesebbnél érdekesebb lelet került elő a földből.
Igen jó lelőhelynek bizonyul a marosvásárhelyi vár udvara. Az egykoron ott állt középkori ferences kolostor területén évek óta végzett ásatások során nagyon sok érdekesebbnél érdekesebb lelet került elő a földből. Szakmai jelentőségükön túl a múlt tárgyi emlékei a jelen emberének néma tanítómesterei is: megmutatják, hogyan éltek itt őseink, milyen körülmények között mivel foglalatoskodtak Székelyvásárhelyen négy-, öt-, hatszáz évvel ezelőtt.
Az egyik legutóbbi leletet különleges érdeklődés övezi: három dobókockát találtak az ásatást végző Maros Megyei Múzeum munkatársai, a dolog pikantériája, hogy a XIV-XV. században (is) – a leletkörnyezet szerint ekkor készültek a kockák – a szerencsejátékot az ördög művének tartották, az egyház tiltotta és üldözte. Mint azt Győrfi Zalán, a múzeum munkatársa írja a leletet bemutató munkájában, „a kockázás gyakoriságát elbeszélő forrásaink és okleveles hagyatékunk egyaránt bizonyítja”. Bonfini tudósítása szerint maga Mátyás király is kockázott. Állítólag a cseh háborúban, miután többször hitegette zsoldosait, kockajátékon nyert több ezer arannyal fizette ki őket. Szerémi György Magyarország romlásáról című munkájából pedig arról szerzünk tudomást, hogy Cillei Ulrik azért rántott kardot Hunyadi László ellen, mert az állandóan legyőzte kockázás közben. 1410-ben az Arad megyei Byzerén Arad megye alispánjai bizonyítják, hogy Nádasdi Tamás Temesvárott elkockázta Waydafalvi Wajda Jánosnak egy lovát és nyeregtakaróját. Európa más vidékeihez hasonlóan Magyarországon is felléptek az erkölcstelennek tartott kockázás és egyéb szerencsejátékok gyakorlása ellen. A budai jogkönyvben például a kockázó polgárokra pénzbírságot szabtak, a csavargókat pedig pellengérre kellett állítani. A hamis, ólmozott kocka tulajdonosának kegyetlen büntetést írtak elő: a hamis kockát át kellett ütni tenyerén. Az egyház is keményen fellépett a szerencsejátékosok ellen. Egy 12. századi prédikátor szerint: Amiképpen Isten feltalálta az abc 21 betűjét … azonképpen feltalálta az ördög a kockát, és reá 21 pontot helyezett el. Kapisztrán Szent Jánosról feljegyezték, hogy 1454-ben Nürnbergben 40000 kockát égetett el. A játék szenvedélye azonban a klerikálisokat sem kerülte el. Ennek közvetett bizonyítéka az 1279. évi budai zsinat határozata, amely szerint „a pap ne játsszék kockajátékot, vagy más szerencsejátékot. Ilyen játéknál a pap mégcsak jelen se legyen!” A 15. században élt ferences szerzetes és prédikátor így vélekedik a kockázásról: „Bármilyen keresztény vagy is, ha kockajátékon veszel részt, pogány a te neved, s nem lehetsz barátja Krisztusnak, ha az ördögnek vagy a barátja.”
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója kérdésünkre elmondta: az egyház valóban tiltotta a szerencsejátékot, de a kockázás nem bizonyult minden esetben annak. – Beszéltem a ferencesekkel, akik elmondták: ha a kockázást csak szórakozásképpen űzték és nem kötötték fogadáshoz, nem pénzért játszodtak, akkor az nem volt tiltott. Így érthetőbb, miként került elő az egykori kolostorból dobókocka, amely annak a csontműhelyében készült. A vásárhelyi ferences kolostor műhelyében kézműves szerzetesek tevékenykedtek, az általuk készített tárgyak sorozata a kolostor bevételét egészítette ki. Leginkább rózsafüzéreket készítettek a zarándokoknak, de emellett rendelésre is dolgoztak: találtunk csontból faragott késnyeleket (a pengéket valószínűleg egy vásárhelyi kovácsmester készítette, akivel együttműködtek) és három dobókockát. A fél centiméter átmérőjű kockáknak egyike rontott darab. Ebből tudjuk, hogy itt készítették és nem máshonnan szerezték be őket. Marha- vagy disznócsontból faragták és az épületek felújítása után ismét megtekinthetik őket az érdeklődők a vár kapubástyájában – mondta az igazgató, aki azt is elárulta, hogy most az egykori kápolna területén kutatnak, itt leginkább csontvázakra, sírokra lehet számítani, illetve dolgoznak az északi gyalogkapu feltárásán. A jelenlegi Vár sétányra nyíló, védelmi okokból földbe süllyesztett bejárat lépcsőit, téglapadlóját már megtisztították és az elkövetkezőkben a nagyközönség számára is megtekinthetővé teszik.
