A közepes nagyságú farmoké a jövő

Nemrég összesítették a Maros Megyei Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségen (APIA) a 2013-as támogatásokat. Az ügynökség munkájáról és az Európai Unió 2014–2020-as időszakra tervezett új, lehetséges agrártámogatásairól Bordi Kacsó Zsolttal, az APIA szaktanácsadójával beszélgettünk.

Fotó: Vajda György

Nemrég összesítették a Maros Megyei Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökségen (APIA) a 2013-as támogatásokat. Az ügynökség munkájáról és az Európai Unió 2014–2020-as időszakra tervezett új, lehetséges agrártámogatásairól Bordi Kacsó Zsolttal, az APIA szaktanácsadójával beszélgettünk.

Kevesebb igénylő, több földterület

– Anélkül, hogy felsorolnánk az összes APIA-s támogatást, vessünk egy pillantást a 2013-as adatokra. Mit tükröznek a számok?

– 2013-ban az ügynökséghez összesen 31.117 kérést nyújtottak be a gazdák 259.749 hektár földterületre. Az APIA létrejöttétől, 2007-től számítva folyamatosan csökken a kérvényezők száma. Eddig kb. 1000 gazda lépett ki a rendszerből, de a támogatott területek nagysága nőtt. Több mint valószínű, hogy a kisebb területen gazdálkodók felhagynak a mezőgazdasággal. Ezzel szemben örvendetes tény, hogy a területek nőttek, mivel azok, akik gazdasággal foglalkoznak, egyre több földet vesznek bérbe. 2007-ben a nyilvántartásunkban mintegy 450 olyan farmer volt, aki 50 hektáron felüli területen gazdálkodott, most 747-en vannak.

– Bár, valljuk be őszintén, nem sok ez a támogatás, a számok azt is jelzik, hogy megéri az APIA-hoz fordulni.

– Tavaly Maros megyében összesen 133.370.062 lej földalapú támogatást nyújtottunk a gazdáknak, ehhez hozzájárulnak még a különböző országos kiegészítő támogatások. (Sz. m.: Ezeket a román állam költségvetéséből utalják ki a gazdáknak.) Az elkövetkezendő időszakban más néven – átmeneti országos támogatás (ajutoare naţionale tranzitorii) – folyósítják majd, igaz, fokozatosan csökkentik. Szántóföldre hat kategóriában lehet támogatást igényelni. Ezt kiegészítheti a len-, kender-, cukorrépa- és dohánytermesztésre szánt külön kategóriájú pénzsegély. Jelentős az agrárkörnyezet-gazdálkodásra szánt támogatás öt csomagban. Tavaly kb. 133 millió lej jött be. Jelenleg 747 kérvényt nyújtottak be a gazdák, ebből 664-et elfogadtunk, a többi elbírálás alatt áll. Tavaly decemberben 723 jogi személyiséggel rendelkező mezőgazdász igényelt üzemanyag-támogatást, ami literenként 1,40 lej. Komoly összegeket lehet bevételezni állattenyésztésre. Juh- és kecsketartásra 2169 kérést tettek le a tenyésztők, 2157-et jóvá is hagytunk. El kell mondanom, hogy 2007-től jelentősen megnőtt a juh- és kecskeállomány. Jelenleg 365.670 állat szerepel a nyilvántartásban, ez több mint 100.000 fős gyarapodás. Hasonló a helyzet a szarvasmarha-állomány esetében is, bár a tartás nehézségei miatt nem olyan ütemben nő az állomány, mint a juhok és a kecskék esetében. Az idénre 5.788 kérést nyújtottak be, ez utóbbira a dossziék feldolgozás alatt állnak. Jó lenne, ha az állam támogatná a húsmarha-tenyésztést, mert ennek a tartása jóval egyszerűbb, mint a tejelő teheneké, talán ezzel jobban fel lehetne lendíteni ezt az ágazatot.

Pontos ügyvitelt

– Többen érdeklődtek az életjáradék iránt. Tudniillik vannak olyan, főként idősebb földterület-tulajdonosok, akik életjáradék fejében bérbe adnák területeiket.

– Sajnos, csak az maradhatott a rendszerben, aki 2005-ben belépett. Ha a tulajdonos bérbe adta a területét, hektáronként 50 eurót, ha eladta, 100 euró támogatást kap évente. Megyénkben 585 személy kap életjáradékot. Ezért csak azt kell tegyék, hogy minden évben lepecsételtetik az életjáradék-könyvecskéjüket, és bérbeadás esetén igazolniuk kell, hogy van érvényes bérleti szerződésük. Az összegeket október körül kézbesítik. Megyénkben a tavaly összesen 643.437 lej életjáradékot fizettünk ki. Valóban jó lenne most egy életjáradék-program, mert ezáltal kikerülnének a rendszerből az olyan gazdák, akik nem művelik a területeiket, de támogatást kérnek, bérbe nem adják a parcelláikat, és ezáltal hátráltatják azokat is, akik fejlődni szeretnének, de nem tudnak bérbe venni vagy megvenni földterületeket. Ezek közül kerülnek ki azok a gazdák, akik azt sem tudják, hol van a területük, aztán a terepszemlén derül ki, hogy a parcella nem talál a térképen jelzett területtel, és emiatt sajnos több gazda vissza kellett fizesse visszamenőleg is a támogatást.

– Ha már itt tartunk, akkor árulja el azt is, hogy emiatt a megyében hány gazdát büntettek meg 2013-ban?

– Nem tudok pontos adattal szolgálni, mert a számuk az ellenőrzések után folyamatosan változik, de az biztos, hogy évente az igénylők kb. 10%-ának kell visszafizetnie az uniós támogatást különböző okok miatt. Ezek közül a leggyakoribb a már említett helyzet, amikor a tulajdonos bérbe adja a földet, és nem talál a nyilatkozatban beírt mennyiség, illetve a területi behatárolás. A másik gond az, hogy amennyiben a gazda megváltoztatja a nyilatkozatban szereplő kultúrát, tíz napon belül be kell jelentse ezt az APIA-egységeknél. Nem teszik meg, és az ellenőrzéskor kiderül, hogy mondjuk, ahova úgy tervezte, búzát vet, oda kukorica került. A gazdáknak tudniuk kell, hogy minden kultúrának más a kódja, sőt szatellites teledetek-cióval az unió bármely szakirodájából ellenőrizhetik a hőtérképek segítségével a földterületet, és az mindent elárul. Ugyanis minden egyes növénynek más a hőenergia-kibocsátása, és ezért más színben jelennek meg a térképen. Romániában egy temesvári cég arra szakosodott, hogy ezeket a térképeket „értelmezze”, s ha eltérés van, akkor a gazdákat megbüntetik, ami a támogatás visszafizetésével jár. Sajnos, elég sokan nem tartják be az agrárkörnyezet-gazdálkodási feltételeket. Fontos, hogy öt évig ugyanabban a fizikai tömbben ugyanazt a területet kell karbantartani. Ez persze nem azt jelenti, hogy a legelőn minden fát, bokrot ki kell vágni, csak legyen rendbe téve. Ugyanakkor nem szabad műtrágyázni, és az is meg van szabva, hogy mennyi állati eredetű trágyát kell elszórni. Nos, a legnagyobb gond az, hogy az a gazda, akivel megkötjük a szerződést, nem tartja be a feltételeket, ezért vissza kell fizetni az évente hektáronként nyújtott 182 eurós támogatást. Oda kell figyelni az önfenntartó gazdaságok támogatására is, hiszen ebben az esetben az egyik pályázati feltétel az, hogy hároméves üzleti tervet kell készíteni. Ha ez időközben megváltozik, a gazdát megbüntetik. Ezért kell mindenféle változtatási szándékot előre bejelenteni.

– Mi a helyzet a biogazdálkodókkal?

– 2010-ben hirdették meg a 455-ös kiírást, amivel a vegytiszta, azaz biogazdálkodókat támogatták. Az elején nagy volt a lelkesedés, hiszen országos szinten kevesen pályáztak ugyanarra az éves keretösszegre, így jócskán lehetett bevételezni. Aztán a gazdák száma nőtt, és ezzel arányosan csökkent a támogatás is. A csapda viszont az volt, hogy azoknak, akik beálltak ebbe a rendszerbe, két év átmeneti időszakot szabtak meg, a harmadik évben megkapták a biogazdálkodói igazolványt, utána viszont még öt évre el kellett kötelezniük magukat a környezetkímélő gazdálkodás mellett. Ezek olyan szigorú feltételek betartását jelentették, amelyeket hazai körülmények között – a felvásárlópiacot tekintve is – nehéz teljesíteni. Igaz, míg 2010-ben megyénkben 70 biogazda volt, tavaly ezeknek a száma elérte a 323-at.

Jövedelmező a hegyvidéki gazdálkodás

– Tudomásom szerint, főleg a szarvasmarhák esetében, megyénkben jelentősen csökkent az állomány. Ön viszont azt állítja, hogy a számok tükrében mégis egyre többen igényelnek támogatást tenyésztésre.

– Valójában arról van szó, hogy számos – állatmennyiséget könnyebb lefedni juhval, ugyanis 0,3 egységet el lehet érni két állattal. Ez főleg az agrárkörnyezeti támogatás esetén jelentős pénzösszeget is eredményezhet. Ha viszont a húsmarhára lenne külön támogatás, akkor egy állattal lefednék három hektár területet, s mivel könnyebb tartani, biztos vagyok, hogy néhány éven belül fellendülne a szarvasmarha-tenyésztés is. Sajnos, itt a legnagyobb gond az, hogy adásvétel esetén nem minden állatot jelentenek be a körzeti állatorvosnak. Illetve van, ahol az állatorvo-sok nem végzik tisztességesen ezt a feladatot. Nekünk olyan rendszerünk van, amivel le tudjuk ellenőrzi az állat-egészségügyi igazgatóságon nyilvántartott adatbázist, és támogatási kérelem esetén ha nem talál az állatállomány száma, akkor elutasíthatjuk a kérelmezőt. Ez fontos akkor is, ha valaki mondjuk a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ügynökségtől (APDRP) kér támogatást istállóépítésre, farmbővítésre. Nagyon vigyázni kell arra, hogy ugyanaz az adat szerepeljen a polgármesteri hivatalok mezőgazdasági regisztereiben, az állatorvosi nyilvántartásban is. Az eljárás egyszerű, minden adásvételnél ki kell tölteni az ún. mozgási formanyomtat-ványt (formular de mişcare al animalelor). A mulasztás pénzbe kerülhet. S még egy „apróság”: minden jószágot fülszámozzanak, hiszen ha nem nyilvántartott az állat, gyakorlatilag nem létezik. Hiába kérnek támogatást nagyobb állományra, ha ezeket nem látták el fülszámokkal.

– Az uniós támogatási rendszerek megjelenése óta a gazdák arról panaszkodnak, hogy túl bonyolult az eljárás, és a bürokrácia miatt sokan nem is mernek az APIA-hoz, vagy akár a vidékfejlesztési ügynökséghez fordulni. Sikerült-e ezen segíteni?

– Kollégáimmal együtt terepmunkánk során folyamatosan tájékoztatjuk a gazdákat a lehetőségekről, az eljárásokról, s ezt teszik más civil mezőgazdasági szervezetek is. A támogatásokhoz szükséges dokumentációk kitöltésében nagy segítséget kapunk a polgármesteri hivatalok mezőgazdasági referenseitől, akik követik a rendszert, értesítik a gazdákat, behívják őket, együtt készítik el a papírokat. Ha ők nem lennének, akkor feleennyi kérést sem tettek volna le APIA-s támogatásért a gazdák.

– A megyének melyik vidékéről igényelnek több támogatást?

– Nagyobb érdeklődés földalapú támogatás iránt szántók esetében a Mezőségen van, ahol nagyobb területeket művelnek meg. Pénzösszeg szempontjából a Nyárádmente és a hegyvidéki települések állnak jobban, hiszen, amint korábban említettem, itt több támogatás igényelhető. Legjobb esetben – állattenyésztésre, agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatással együtt – akár évi 500 eurót is lehet kapni.

Kilátások 2014–2020-ra

– A mezőgazdasági termesztők, termelők legnagyobb gondja az értékesítés. Van-e valamilyen támogatási lehetőség az értékesítési piac kiépítésére?

– Nincs külön pénzügyi keret. A 2008-ban kibocsátott 694-es sürgősségi kormányrendelet alapján hazai alapból támogatják a termelői szervezetek kialakítását. Maros megyében csak három ilyen egység van. Ha a magyarországi példát vesszük, akkor láthatjuk, hogy a gazdák jobban járnának, ha ún. értékesítési szövetkezetekbe társulnának, mert úgy könnyebben lehet érvényesíteni a termelők érdekeit. Sajnos, nálunk nem működnek ezek a szerveződések. Egyrészt, mert a kommunizmusban az embereknek elegük lett a szövetkezetekből, másrészt a ’90-es években megalakult társulásoknál történt visszaélések miatt is idegenkednek. Bár ez lenne az ideális, egyelőre, tapasztalataim szerint, nem igazán lesz ilyen szerveződés tájainkon.

– 2014 és 2020 között az unió tagállamai új agrárpolitikát dolgoztak ki, ami a támogatások rendszerén is változtat majd. Lehet-e tudni, hogy miben lesz más ez az időszak?

– Az biztos, hogy lesznek változások az APIA rendszerében is, de hogy ezek pontosan mire vonatkoznak, még nem tudjuk. 2014 átmeneti év. Az idén még az előző időszak szerint nyújtják a támogatást, ugyanakkor kilátásba helyezik az új kiírásokat, amelyek szerint csak 2015-ben folyósítják majd az összegeket. A közös agrárpolitika irányvonalai szerint több mint valószínű, hogy ráállnak a középméretű farmok kialakításának és fenntartásának a támogatására. Az 1 és 5 ha közötti területtel rendelkezők egyszerűsített támogatást kérhetnek, leegyszerűsítik az eljárást is, nyilván a támogatás is kevesebb lesz és az ellenőrzést is megkönnyítik. Ez jó lesz azoknak az idősebb gazdáknak, akik családfenntartókként kisebb területen gazdálkodnak. A hangsúly áttevődik az 5 és 30–50 ha közötti földalapú támogatásra. Az erdélyi gazdák is arra kell törekedjenek, hogy alakítsanak ki 5 és 30, vagy akár 50 hektáros gazdaságokat. Ezen a területen már nyereségcélúan, ideálisan lehet majd gazdálkodni, s ez a célja az unió új agrártámogatási rendszerének is. Ugyanakkor a fiatal gazdák is akár az eddiginél 25%-kal több támogatást kaphatnak. Sajnos, nálunk egyre kevesebben vannak, akik fiatalon mezőgazdaságból szeretnének megélni, gazdáink átlagéletkora 50 év felett van. A következő időszak perspektívájában – mindenféle támogatás mellett – nem tudom, ki lesz az, aki megdolgozza majd földjeinket. És ezen el kellene gondolkodniuk mindazoknak, akik ezen a szakterületen dolgoznak, a politikusoktól a szakértőkig egyaránt.