Közeledett az RMDSZ és az MPP álláspontja
Közeledett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt álláspontja a Székelyföld területi autonómiáját leíró törvénytervezetről – számoltak be a felek, miután a két párt szakértői bizottsága csütörtökön Sepsiszentgyörgyön ülésezett.
Közeledett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt álláspontja a Székelyföld területi autonómiáját leíró törvénytervezetről – számoltak be a felek, miután a két párt szakértői bizottsága csütörtökön Sepsiszentgyörgyön ülésezett.
Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője elmondta, a tanácskozáson először tárgyalták végig cikkelyről cikkelyre a készülő tervezetet, és a legtöbb – korábban nyitva hagyott – kérdésben megegyeztek.
A képviselő ezek között megemlítette, hogy alkotmánymódosító csomagot is készítenek a tervezet mellé. Hozzátette, nem a jelenlegi alkotmányos kerethez, hanem a székelyföldi elvárásokhoz igazították a tervezetet. A felek abban is megállapodtak, hogy a tervezet preambulumában hivatkoznak az Erdély és Románia egyesülését kimondó Gyulafehérvári nyilatkozatra, az Európa Tanács 1201-es ajánlására és a közösségek azon jogára, hogy maguk döntsenek saját sorsukról.
Az erdélyi románok 1918. december 1-jei Gyulafehérvári nyilatkozata teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népeknek, az 1993-ban elfogadott 1201-es ET-ajánlás pedig – melynek életbe léptetését Románia az ET-csatlakozáskor vállalta – a tömböt alkotó kisebbségek jogaként veszi számba az autonóm közigazgatási szervek létrehozását vagy a különleges státust.
Az RMDSZ képviselője szerint abban is sikerült megállapodniuk, hogy a jelenlegi Kovászna, Hargita és Maros megyéből kiindulva, de a történelmi Székelyföld területére vonatkoztatnák az autonómiatörvényt. Átmeneti rendelkezésekben szabályoznák, hogy azok a települések, amelyek nem kívánnak a Székelyföldhöz tartozni, népszavazással dönthessenek a leválásról, azok pedig, amelyek a szomszédos megyékhez tartoznak, és Székelyföldhöz csatlakoznának, referendum útján megtehessék ezt. A kérdés azért sarkalatos, mert Maros megyének csak egy része tartozott egykor a Székelyföldhöz, ugyanakkor egyes magyar többségű székelyföldi településeket a szomszédos Bákó és Brassó megyéhez csatoltak.
Márton Árpád szerint abban is megegyeztek, hogy a régiónak lesz egy közvetlenül megválasztott döntéshozó testülete. A régiót az elnök vezeti, aki az alelnökökkel együtt a régió kormányzatát adja. Azt is elfogadták, hogy a székelyföldi közintézményekben az etnikai arányosság elvét érvényesítik, de az arányosságot csak az állások megüresedése során alakítanák ki, senkit nem bocsátanának el a megfelelő etnikai arányok kialakítása céljával.
Biró Zsolt, az MPP elnöke elmondta, az egyeztetés során olyan dokumentum alakult ki, ami közel áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által korábban kidolgozott autonómiastatútumhoz.
Hozzátette, az elkövetkező napokban „összefésülik a szövegszerű javaslatokat”, és bízik benne, hogy két héten belül elkészül az a szövegváltozat, amelyet immár közvitára lehet bocsátani.
