A kötelező jármű-felelősségbiztosításról (VII.)

Cikksorozatunk jelen részében folytatjuk a kötelező gépjármű-biztosítással kapcsolatos elemzésünket.

Az új biztosítási törvény fontos kitétele, hogy a biztosító a testi sérülés, egészségkárosodás vagy haláleset bekövetkeztekor, valamint az anyagi javak károsodása vagy megsemmisülése esetén akkor is köteles a kártérítést folyósítani, ha a kárt okozó gépjárművet azonosították, ennek érvényes biztosítása van, a gépjárművet vezető sofőr viszont nem ismert.

A balesetben megrongálódott anyagi javak esetén, a balesetet okozó gépjárművön kívül lévő javakra vonatkozóan a biztosító folyósíthatja a kártérítést, amennyiben a kártérítési igény többi eleme is teljesítve van, viszont amennyiben az illető javak a balesetet okozó gépjárműben vannak, azokkal kapcsolatosan bizonyos negatív feltételnek kell teljesülnie. 

Nevezetesen annak, hogy ezek a javak nem az illető, a balesetet okozó gépjármű tulajdonosa vagy használója közötti szerződéses jogviszony alapján kerültek szállításra. Tehát egy szállítási szerződés esetén a szállító jármű által a szállított árunak okozott kárt nem térít meg a biztosító a kötelező gépjármű-biztosítás alapján.

Ugyancsak egy negatív feltétel, hogy a szóban forgó javak ne a balesetet okozó gépjármű tulajdonosának, használójának vagy a gépjármű vétkes sofőrjének tulajdonát képezzék.

Amint azt már említettük, a kártérítést a biztosítónak akkor is folyósítani kell, ha a balesetet okozó sofőr nem a biztosított személy. Ez azzal magyarázható, hogy a balesetet, mint objektív, a veszélyes üzem felhasználásából következő veszélyként kezeli a törvény, ezért a gépjárműre szól a biztosítás, nem a kárt okozó személyre.

A kártérítés folyósítása független a károsult felek lakcímétől, amely lehet Románia területén kívül is.

A következőkben a biztosított személyek kötelezettségeiről fogunk beszélni. A törvény értelmében amennyiben egy, a biztosítás által biztosított káresemény következik be, erről a biztosított személynek 5 munkanapon belül kötelessége értesítenie a biztosítótársaságot.

Ugyancsak kötelessége a biztosított személynek a káresemény bekövetkeztével kapcsolatos minden információ és adat közlése, mint például a káresemény körülményei, okai és a kapcsolódó iratok megadása.

A fentebb hivatkozott 5 napos határidőn belül a biztosított személynek kötelessége értesíteni a biztosítót a következőkről is: arról, hogy a károsult személy élt-e kártérítési igényének bejelentésével, indult-e ellene valamilyen közigazgatási vagy büntetőjogi eljárás a bekövetkezett káreseménnyel kapcsolatosan, valamint haladéktalanul értesíti a biztosítótársaságot ezen eljárások menetéről, illetve esetleges eredményéről.

Ugyancsak értesítenie kell a biztosított személynek a biztosítótársaságot arról, hogy a károsult személy kártérítési igényét peresítette-e vagy más hatóságnál érvényesítette-e, természetesen csak akkor, ha ezen eljárásokról tudomást szerzett.

Amennyiben a biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt bizonyos, a szerződésben rögzített információk módosultak (pl. lakcím), a biztosított személynek erről is értesítenie kell a biztosítót.

A fentebb taglalt értesítési kötelezettségek esetén a biztosított személy bebizonyíthatja, hogy tőle független okok miatt nem tudott ezen kötelezettségének eleget tenni.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ezeknek az értesítési kötelezettségeknek a biztosított személy általi elmulasztása semmilyen formában vagy mértékben nem korlátozhatja a károsult személy kártérítési jogát.

Rendelkezik a törvény arról is, hogy amennyiben a biztosított személy nem jelenik meg a biztosítótársaság ez irányú felhívása ellenére sem, ez sem korlátozhatja semmilyen formában a károsult személy kártérítési jogát.

A káresemény bekövetkeztekor a károsult személynek információkérési joga van. Ennek értelmében, amennyiben ezt igényli, a kártérítési igény bejelentésének érdekében, a biztosított személy köteles a károsult személynek a következő információkat szolgáltatni: a káresemény bekövetkeztekor a gépjárművet vezető személy nevét és lakcímét, a biztosított személy nevét, valamint lakcímét vagy székhelyét, a biztosítótársaság elnevezését, székhelyét, a biztosítási szerződés számát és megkötésének dátumát, illetve a gépjármű rendszámát vagy alvázszámát.

Közismert, de nem mindig alkalmazott eljárás a balesetek esetén a káresemény közös megegyezéssel történő megállapítása (constatare amiabilă). Ez csak akkor alkalmazható, ha az illető baleset nem okozott személyi sérülést, csak anyagi kárt. Ebben az esetben a káresemény bekövetkeztét írásban egy erre a célra kiállított formanyomtatvánnyal állapítják meg. 

Ebben a nyomtatványban a felek rögzítik a balesetben részt vett személyek, gépjárművek adatait, a biztosítótársaságok azonosító információit, valamint a baleset bekövetkeztének körülményeit. Erről az eljárásól bővebben a következő részben fogunk beszélni. 

(Folytatjuk) 

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro