A kötelező jármű-felelősségbiztosításról (V.)

Augusztusban azokról a káreseményekről beszéltünk, amelyek bekövetkeztekor a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján kártérítést fizet.

A kötelező jármű-felelősségbiztosítás kiterjed a harmadik személy által okozott kár megtérítésére, a kárral okozott költségekre is, amennyiben ezek a károkozással kapcsolatos polgári per (proces civil) költségeire vonatkoznak, mint pl. ügyvédi díj, bélyegilleték, szakértői illetékek, más polgári perrel kapcsolatos illetékek. 

Továbbá a biztosítás fedezi az olyan kárt, mint a testi sérülés vagy haláleset, beleértve az erkölcsi és nem anyagi természetű kárt (pl. az esztétikai kár kompenzálása, az elhunyt hozzátartozó miatt érzett fájdalom kompenzálása stb.). 

Az anyagi kár általában a harmadik személy gépjárművében okozott kárt jelenti, ehhez hozzáadódik még az illető jármű beíratási és kiíratási költsége, a szennyezési illeték, a kár korlátozására irányuló költségek vagy a jármű megjavítása utáni értékcsökkenés által okozott kár. Ezeket az összegeket mind iratokkal vagy szakértői véleménnyel (pl. az értékcsökkenést) kell bizonyítani. 

A kártérítés kiterjedhet a jármű visszaállítási költségeire, amennyiben ezek iratokkal bizonyíthatók. 

Fedezheti a biztosítás a használatkiesést, a szállítási költségeket, vagy a gépjármű felszerelései és technikai rendszerei által okozott kárt, ideértve az utánfutó vagy a vontatott jármű véletlenszerű leválása által okozott kárt, vagy ha azt a gépjármű „viselkedése” okozta, netalán egy hozzákapcsolt más dolog, mint például az áru véletlenszerű leesése, kifolyása vagy szétszóródása.

A biztosítás viszont a következő esetekben nem működik: amennyiben a balesetet okozó gépjármű tulajdonosa, használója vagy sofőrje nem rendelkezik kötelező biztosítással, ha a baleset kényszerhelyzet következménye (forţă majoră), a balesetet okozó személy kizárólagos hibájából következett be, vagy harmadik személy kizárólagos hibája okozta ezt.

A biztosítás nem terjed ki a balesetet okozó sofőr javaira, valamint a baleset által ennek a személynek okozott testi sérülésekre vagy ugyanezen személy halálából következő kártérítési igényekre sem, függetlenül attól, hogy ki igényeli a kártérítést (pl. örökösök).

A következő esetekben sem működik a biztosítás: amennyiben a károsultak jogi vagy természetes személyek javai, amennyiben a kárt egy olyan biztosított jármű okozta, amely a károsult tulajdonában vagy használatában van, és amennyiben ezt az illető személy alkalmazásában álló személy vezette vagy egy olyan személy, akiért a károsult felel. Ebben az esetben pl. egy cég nem a biztosítóhoz fordul a saját magának a biztosított gépjárművel az alkalmazott által okozott kárért (kivéve, ha CASCÓ-ról van szó) hanem a balesetet okozó alkalmazotthoz. 

Akkor sem működik a kötelező biztosítás, ha a kárt szenvedett javak és a kárt okozó gépjármű a házastársak közös tulajdonában van.

A biztosító nem tartozik kárfelelősséggel akkor sem, ha a kárt szenvedett javakat az a személy használja, akinek a tulajdonában van a biztosított jármű.

Természetesen a biztosító felelőssége nem terjed ki azokra az esetekre, amikor bizonyítást nyer az, hogy a káresemény bekövetkeztének pillanatában a biztosítás nem volt érvényes.

A biztosító nem felel a kár azon mértékéért, amely azon összeghatár fölött van, amely a biztosítási szerződésben megállapításra 

került, amennyiben ez ugyanazon káreseményből származik, függetlenül a károsult személyek, valamint a kárt okozó személyek számától.

A biztosító nem állhat semmilyen büntetést vagy bármilyen más olyan költséget, amelyre büntetőjogi bírósági ítéletben kötelezték a tulajdonost, a gépjármű használóját vagy annak sofőrjét, amennyiben ezek felelősek a kár bekövetkeztéért.

Nem térítheti meg a biztosító a büntetőjogi eljárásban a tulajdonos, felhasználó vagy sofőr által eszközölt költségeket, amennyiben ezen személyeknek a káreseményben betöltött felelőssége megállapításra kerül még akkor sem, ha a büntetőjogi eljárásban polgári igényperről is döntött a bíró. Így például a vétkes személy ügyvédjének díját egy gondatlanságból okozott testi sértés eljárásban nem téríti meg a biztosító. 

A biztosító nem fogja kifizetni azokat az összegeket sem, amelyeket az a felhasználó személy kellene a gépjármű tulajdonosának megfizessen, aki a gépjárművet ennek a személynek odaadta, és aki ezt a káresemény során használhatatlan állapotba hozta vagy más kárt okozott benne.

A kötelező biztosítás alapján a biztosító nem köteles megtéríteni azt a kárt sem, amely olyan árukat érint, amelyek tulajdonosa és a kárt okozó gépjármű tulajdonosa vagy használója között szerződéses jogviszony volt a károkozó esemény bekövetkeztének pillanatában. Ilyenkor ezekre az árukra szerződés alapján külön szállítási biztosítást szoktak kötni.

Érdekes kitétel, hogy akkor sem köteles a biztosító megtéríteni a gépjárműben levő javakat vagy személyeket ért kárt, amennyiben a biztosító bebizonyítja, hogy a károsultak tudtak arról, hogy a kárt okozó gépjármű lopott. 

(Folytatjuk)