Korunk – február

A 2. világháború végére kialakult hatalmi politikai helyzet következtében Románia és Magyarország – más kelet-európai országokkal együtt – a szovjet érdekszféra részévé vált. Ebből következően politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális téren egyaránt mélyreható változások zajlottak le mindegyik államban. Ezek lényege a magántulajdon felszámolása, az egypártrendszer kialakítása és a marxizmus hegemón helyzetének biztosítása volt. A berendezkedés lényegi azonosságain belül az egyes országok között azonban nem jelentéktelen különbségek is mutatkoztak. A Variációk államszocializmusra – Magyarország és Románia (1945–1989) című összeállítás arra törekszik, hogy ezeket az azonosságokat és különbözőségeket felvillantsa Magyarország és Románia példáján keresztül. A tartalomból: 

Gyarmati György: Ex Oriente lux – Ex Oriente lex. Románia és Magyarország sztálini metamorfózisa 1945–1948; Földes György: A halk és a hangos: Kádár és Ceauşescu külpolitikája; Főcze János: Harc Erdély múltjáért. Versengő magyar és román Erdély-történetek az államszocializmusban; Varga Zsuzsanna: A magyar mezőgazdaság szocialista és kapitalista elemei az államszocializmus időszakában; 

Oláh Sándor: Szovjet minta Székelyföldön; Kovácsné Magyari Hajnalka: Női szerepek változásai a magyar és román államszocializmus idején (1945–1989); Kőbányai János: A beatkorszak históriás éneke. A magyar ifjúsági zene regénye és/vagy története; Fodor János: „Valami mégis kimondatlan marad”. Esettanulmány az 1970-es évek romániai magyar rockzenei életéből.