2023. december 6., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Nem kívánt mellékhatások

A kender (Cannabis sativa) a Kárpát-medencében termesztett egyik legrégebbi mezőgazdasági és ipari haszonnövény. Rostjából kötelet, ponyvát, vitorlavásznat, ruházati alapanyagokat (pl. kanavász) készítettek. A növényt állati takarmánynak használták, magjából olajat préseltek. A levelekből görcsoldó, fájdalomcsillapító tea készült. A zsúpba kötött kendert tetőfedésre használták. A növény több száz hatóanyagot tartalmaz. Ezek közé tartozik a CBD (kannabidiol) és a THC (tetrahidro-kannabinol).

Az utóbbi években a CBD (kannabidiol), a kender egyik hatóanyaga az egyik legnépszerűbb, kiemelkedő ismertségnek örvendő termék, étrend-kiegészítő alapanyag lett. A CBD divatja az USA-ból indult, de mára egész Európába begyűrűzött. A jelenségről, annak hátteréről, valamint a tudomány CBD-vel kapcsolatos álláspontjáról dr. Csupor Dezső egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetője tartott előadást a nemrég véget ért marosvásárhelyi 30. Tudományos Diákköri Konferencián. Kérésünkre tudományos előadásának lényegét közérthető módon is összefoglalta.

A CBD korunk „csodaszere” 

A vegyülettel kapcsolatos elvárások rendkívül magasak, miközben a hatásainak felfedezése még a kezdeti fázisban tart. Ugyanakkor már rendelkezésre áll elegendő bizonyíték arra, hogy a CBD receptköteles epilepszia-gyógyszerként, a betegség egyes súlyos eseteinek gyógyítására forgalmazható legyen az Európai Unióban. Sokan azonban nem gyógyszerként használják a CBD-t, hanem élelmiszerként fogyasztják. Az étrend-kiegészítőként forgalmazott CBD-cseppekkel nem az epilepsziájukat szeretnék kezelni, hanem egyéb problémákat, mint például a depressziót, a pikkelysömört vagy akár a rákot. Most azonban úgy tűnik, hogy a reményteljes vegyület sorsa váratlan fordulatot vehet – és ebben a szegedi kutatók eredményeinek is szerepe van.

De mi is pontosan ez a csodálatos vegyület, és miért vált olyan nagy várakozások tárgyává? A CBD, vagyis a kannabidiol, a kender második legismertebb hatóanyaga. A legismertebb a THC (tetrahidro-kannabinol), amely a marihuána, azaz a kenderből készített füves cigaretta tudatmódosító hatásáért felelős. 

Bár a marihuánát (kannabiszt) az 1960-as évektől kezdve nemzetközileg drognak tekintették, Hollandiában már az 1970-es évektől elkezdődött az élvezeti célú használatának legalizálása. A kannabisztartalmú termékek, mint például cigaretták vagy sütemények forgalmazása az amszterdami coffee shopokban nem ütközik törvénybe, és Hollandiában kis mennyiségű kannabisz birtoklása nem minősül bűncselekménynek. A világ számos részén különböző civil szervezetek már régóta küzdenek a hasonló legalizáció és dekriminalizáció érdekében, de az elmúlt években ez a küzdelem új irányt vett: egyre hangsúlyosabbá vált a gyógyhatású kannabisztermékek engedélyezése.

Bár a kendert az ókori és középkori gyógyászatban is alkalmazták, a 20. század közepére a hatékonyabb és megbízhatóbb szintetikus gyógyszerek miatt elvesztette jelentőségét. Reneszánsza az 1980-as években kezdődött, amikor az Egyesült Államokban engedélyezték az első kannabisztartalmú gyógyszereket. Ebben az időszakban fedezték fel a kender hatásmódját, ami lendületet adott a hatóanyagaival kapcsolatos kutatásoknak.

Az első engedélyezett, kenderkivonatot tartalmazó gyógyszerek Európában az 1990-es évek végén jelentek meg, bár csak a 2010-es években váltak igazán elterjedtté. Az egyik mérföldkő 2019 volt, amikor az Európai Gyógyszerügynökség az összes EU-s tagállamban egyszerre engedélyezett egy CBD-tartalmú gyógyszert az epilepszia kezelésére. A gyógyászati célú alkalmazás terjedése átrendezte a kannabisz megítélését, és egyre többen tekintik gyógynövényként, nem pedig kizárólag élvezeti célokra használható növényként. Ez megnyitotta az utat a CBD élelmiszerekben (étrend-kiegészítőkben) való alkalmazása előtt is. 

Az élelmiszerként való forgalmazás egyik oka az, hogy sokkal egyszerűbb és gyorsabb a piacra vinni így, mint gyógyszerként. A gyógyszerként történő forgalmazáshoz hosszú évekig tartó fejlesztésre és jelentős beruházásokra lenne szükség. Ugyanakkor, bár sokan a CBD-t gyógyhatás reményében fogyasztják, a legtöbb hatásra vonatkozóan nem áll rendelkezésre megfelelő vizsgálati bizonyíték – tulajdonképpen az epilepsziaellenes hatáson kívül egyetlen gyógyhatást sem igazoltak meggyőzően. Nem tudjuk, milyen betegségre pontosan mekkora dózist, mennyi ideig és hogyan kellene alkalmazni, s mindez milyen mellékhatásokkal járhat. Élelmiszerként azonban nincs szükség hatékonyságot igazoló bizonyítékokra. Az interneten terjedő információk és a CBD népszerűsége olyan szintűvé vált, hogy nincs szükség nagy reklámkampányra vagy ajánlásra. A sikerhez elegendő, ha a termék csomagolásán feltüntetik a CBD rövidítést.

Bár a CBD valóban számos jelentős hatással rendelkezik, ez egyben hátrány is lehet, mivel a kívánt gyógyhatás mellett más mellékhatások is előfordulhatnak. Ha a gyógyászati cél (például a makacs epilepszia kezelése) kritikus fontosságú, akkor elfogadhatók bizonyos nem kívánt hatások, de ha élelmiszerként vagy wellnesscéllal alkalmazzák, akkor a biztonságosság kiemelt fontosságú. A CBD használatának terjedésével fennáll az a veszély, hogy a tömeges alkalmazás során új mellékhatások jelenhetnek meg, amelyek korábban nem voltak ismertek.

Nem véletlen, hogy az EU-ban, így Romániában is tiltott a CBD-tartalmú termékek étrend-kiegészítőként való forgalmazása, még ha ez a tiltás a boltok és webshopok választékát tekintve nem is érzékelhető. S talán nem ok nélküli az óvatosság: munkatársaimmal a CBD olyan aktivitásait mutattuk ki, amelyek a vegyület szívritmuszavart okozó hatására utalnak. Nem teljesen ismert a veszély mértéke, az azonban figyelemre méltó, hogy a kannabiszt (s ezzel a CBD-t is) fogyasztó fiatalok körében fokozott a hirtelen szívhalál kockázata. Ennek hátterében a CBD hatása is állhat, tehát jó vigyázni ezzel a vegyülettel – mondja a marosvásárhelyi származású dr. Csupor Dezső egyetemi docens. A szegedi egyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének vezetőjeként fő kutatási területe a növényi vegyületek kémiai vizsgálata és azok hatékonyságának felmérése a klinikai gyógyszerészetben. 


AGROVILÁG 17 órával korábban

AGROVILÁG 17 órával korábban

Kötni és belekötni 17 órával korábban

Tizenöt éves az Erdély TV 17 órával korábban

Tűzoltók és jótevők 17 órával korábban

4keréken 17 órával korábban

Fiatalok életút-támogatása 17 órával korábban

Férfilélek 17 órával korábban

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató