Korszerűsítés és hagyománytisztelet

Mindannyiunk számára igencsak fontos tematikája volt annak a sajtótájékoztatónak, amelyet péntek délelőtt tartottak a várbeli konferenciateremben: a grémium, a városi tanács tanácsosai, építészek és meghívottak, valamint a sajtó képviselőinek jelenlétében ismertették az ez év júniusában lezajlott MY CITY Tîrgu Mureş/Marosvásárhely/Neumarkt területrendezési pályázat nyerteseit. Azért volt kiemelten fontos ez az esemény, mert a nyertes projekt szerint fogják átalakítani, korszerűsíteni Marosvásárhely központját, így a pénteken bemutatott nyertes pályamű tükrözi a város jövendőbeli arculatát – és ez mindenkit érint.

A pályázatot kiíró Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal ezúttal nem ismételte meg a tizenöt évvel ezelőtti fiaskót, és kellő profizmussal járt el: neves hazai építészeket, képzőművészeket, illetve a témához értő, azzal foglalkozó városi tanácsosokat kért fel zsűritagnak. Az ítésztestület munkájának eredményét, a nyertes pályázatot pedig e sajtótájékoztatón tárták a nyilvánosság elé. A résztvevők megtekinthették a pannókra szerelt összes pályamunkát, a jelenlévőket pedig Miheţ Florina Daniela, Marosvásárhely főépítésze köszöntötte, majd átadta a szót Furó Judit építésznek, városi tanácsosnak, a városfejlesztési testület elnökének. 

– Örömmel jelentem be, hogy a MY CITY városrendezési ötletverseny véget ért, a zsűri meghozta döntését. A versenykiírás egy olyan tanácsi határozat alapján született, amelyet az összes párt egyöntetűen elfogadott: a város főterét és annak környékét modernizálnunk kell. A zsűritagok országszerte elismert szakemberek, akik a versenykiírás kritériumait betartva, annak követelményei szerint, igaz szakmaisággal bírálták el a terveket. Gratulálok a nyertes pályázathoz, és remélem, hogy a készítőivel a továbbiakban is együtt fogunk működni.

Miheţ Florina Daniela a pályázati kiírás feltételeit ismertette a résztvevőkkel. Eszerint a pályázóknak a projekt elkészítésekor figyelembe kellett venniük a város jelenlegi arculatát, a történelmi jelentőségű épületeket, illetve műemlékeket – a változtatásoknak mind urbanisztikailag, mind esztétikailag ezekhez kellett illeszkedniük, meg kellett kísérelniük megoldani a jelenlegi, túlzott autóforgalomból adódó gondokat, a zsűri pedig előnyben részesítette a zöldövezetekben, parkokban, közösségi terekben gazdag pályamunkákat. A tervnek a főtér – a Győzelem tér és a Rózsák tere –, a Petőfi tér, a Bernády tér, valamint a Vár sétány – átalakítását kellett tartalmaznia, egy nagy, egységes, szép és funkcionális, modern, ám mégis hagyományőrző városközpontként a köztéri padoktól az esetleges új épületekig. 

– A testület nagyon nyitottnak bizonyult mindegyik pályamunka esetében, a pályázat komolyságát pedig az is jelzi, hogy a pro bono részt vevő partnereink – az építészek hazai szövetségétől kezdve az építészek hazai fórumán át a Novitas 3D City cégig – rengeteget segítettek. Utóbbi az összes részt vevő pályázónak a rendelkezésére bocsátotta a pályázat kiírása előtt egy héttel elkészített, a szóban forgó teljes terület háromdimenziós szkennelését, illetve az ezen szkennelést tartalmazó honlaphoz való hozzáférést. Ennek segítségével a pályázók online elkészíthették például az összes, szükséges mérést, és különböző javaslatokat is tehettek – mondta a városi főépítész.

Kovács Angela építész, az Építészek Országos Rendje Maros megyei fiókjának elnöke, zsűrielnök hozzátette: – Elsősorban el kell mondanom, hogy a testület nagyra értékelte a polgármesteri hivatal kiírását és hozzáállását a versenyhez. A tizenöt évvel ezelőtti, hasonló kezdeményezés bukásnak bizonyult, ezúttal azonban jeles, országos, illetve nemzetközi elismertségnek örvendő építészeket, képzőművészeket, urbanisztikai szakembereket, valamint a város jövőjét szívükön viselő városi tanácsosokat kértek fel a pályázatok értékelésére. Nagyon összetett, nagyon értékes pályázatokat kellett elbírálnunk. A zsűri – Ileana Tureanu, a Romániai Építészek Egyesületének elnöke, dr. Liviu Ianăşi a Ion Mincu Építészeti és Urbanisztikai Egyetem tanára, Kim Attila, a Velencei Építészeti Biennálé romániai nagykövete, Gheorghe Pătraşcu, a kulturális minisztérium tanácsosa, volt bukaresti városi főépítész, Radu Mihăilescu, az Építészek Romániai Rendjének tagja, dr. Cerasella Crăciun, a Ion Mincu Építészeti és Urbanisztikai Egyetem tanára, dr. Vera Marin, a Ion Mincu Építészeti és Urbanisztikai Egyetem tanára, Kovács Angela, Ioana Ciocan, a Képzőművészek Romániai Egyesületének alelnöke, Miheţ Florina Daniela, valamint Furó Judit, dr. Magyary Előd, Mózes Levente, Moldovan Călin és az építészhallgató Tatár Lehel városi tanácsosok – bemutatását követően a nemzetközi hírnévvel bíró, marosvásárhelyi származású és saját bevallása szerint igencsak lokálpatrióta Kim Attila építész szólalt fel. 

– Az ilyen jellegű kezdeményezések Romániában még ritkák, nálunk még az dívik, hogy az átalakításokat letudják egy licit kiírásával, és ez természetesen nem tesz jót egy város arculatának. Ebben az esetben profikat hívtak meg a tervek elbírálására, és ez üdvözlendő, értékelendő dolog. Mivel ritka kezdeményezésről van szó, aránylag kevés terv érkezett, de ez a terület nagyságának és összetettségének, a munka nehézségének is betudható. A zsűri kiemelt figyelemmel kezelt néhány kritériumot: közöttük az épített örökség tiszteletben tartását, a modernizálás megvalósíthatóságát, az esztétikai illeszkedést a jelenlegi arculathoz. Elemeztük az építészeti megvalósíthatóságot, figyelemmel kísértük az elődeink eredeti terveit, azt, hogy ők milyen várost álmodtak meg annak idején, és hogy a tervek követik-e azokat az elképzeléseket, amelyeket elsőként ők valósítottak meg. Ezek nem csak formális kritériumok voltak, azt is kerestük, hogy a benyújtott tervek megadják-e a tiszteletet az eredeti építészeti, városrendezési elképzeléseknek. Ami a forgalomelterelést, illetve az azzal kapcsolatos korszerűsítéseket illeti, meg kell jegyeznünk, hogy kiemelt szándékunk a főteret visszaadni a gyalogosoknak. Amikor ezt a főteret tervezték, az autómennyiség a jelenleginek a töredéke volt, mi pedig abból a premisszából indultunk ki, hogy a helyi tanács megígérte a parkolóhelyeknek a főtér körül történő kialakítását és ezzel a főtér felszabadítását. Ha megnézzük a régi fotókat, láthatjuk, hogy ezt a teret egyértelműen a polgárok, a gyalogosforgalom számára tervezték, egyik képen sincsen tele korabeli autókkal vagy szekerekkel. Emberek és gyönyörű épületek láthatók rajtuk. A zsűri nem vette – és hatáskörén kívül lévén nem is vehette – figyelembe az esetleges jövőbeli főtéri mélygarázs kiépítését, de a pályázóknak úgy kellett a projektet elkészíteniük, hogy az tartalmazza a mélygarázs megvalósíthatóságát. Kiemelt figyelemmel kísértük a zöldövezetek kialakítását, ez számunkra nagyon fontos kérdéskör volt, hiszen a zöldövezetek, parkok pozitív jelleggel bíró esztétikai és egészségi hozadékai egyértelműek. Úgy gondoljuk, hogy mindezek mellett egy 21. századi városközpontnak flexibilisnek, változatosnak, otthonosnak, hívogatónak is kell lennie, hogy az utánunk következő generációk is jól érezzék magukat benne. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a köztér nem a hatóságé, hanem a közé, azaz a miénk, mindannyiunké – árulta el a zsűri munkájával kapcsolatosan Kim Attila. 

A nyertesek kilétét, valamint a nyertes pályázatok pozitív és negatív elbírálás alá eső elemeit Kovács Angela ismertette. Mint mondta, a pályázatokat megvalósíthatósági szemszögből a polgármesteri hivatal városrendezéssel foglalkozó, technikai bizottságai is láttamozták, véleményüket a zsűri igen fontosnak tartotta. Mindegyik projektet külön-külön értékelték a testület tagjai, majd közösen választották ki a nyerteseket. A pályázatokat névtelenül kellett beküldeni (a zsűritagok sem tudták a borítékok kibontásáig, hogy kik nyerték a versenyt – a szerk.), összesen nyolc projekt érkezett. Ez lehet, hogy kevésnek tűnik, de a feladat nagyon nehéz volt, többhektárnyi területről van szó, ráadásul több ezer oldalnyi dokumentációt kellett átlapozni. A zsűrinek joga volt díjat adni és nem adni, valamint adhatott dicséretet is. 

A fentiek értelmében második számú dicséretet kapott a zsűri által 23-as számmal jelzett projekt. Alkotói: Vincenţiu Şopterean vezető építész és nemzetközi csapata. A díjjal járó pénzjutalom 1000 euró.

Első számú dicséretet érdemelt ki a 48-as számú pályázat. Alkotói: Romeo Cuc és szintén marosvásárhelyi származású, az ország több városában tevékenykedő építészekből álló csapata. 

A harmadik, 5000 euró értékű díjat a 19-es számú projekt alkotói kapták: az Abeplan, a magyarországi Lépték-Terv Tájépítész Iroda, Ványolós Endre építész, a marosvásárhelyi származású Octavian Lipovan, valamint Boda Ilona. 

A második díjat a 33-as számú, nagyszabású és a zsűri legtöbb dicséretét megszerző projekt érdemelte ki. A díj értéke 10.000 euró, alkotói: Hegedűs Noémi és csapata (Kovács Lóránt – tájépítész, Klósz Endre – építész, Patka Zsuzsa Kincső – tájépítész, Szakács Izabella Mária – tájépítész, Petelei Ambrus Bíborka – tájépítész, Popa Zsuzsa – tájépítész, Kassay Emese – tájépítész, Simpf Rajmond – tájépítész, Tăslăvan Marius Róbert – tájépítész). 

A második díjat megszerző pályázó nagy tapsot érdemel, mert a zsűri döntésének értelmében első díjat nem osztottak ki! Mint azt Kovács Angela és Kim Attila elárulta, a nyolc pályázat alapos vizsgálatát követően a testület egyhangúlag döntött így, mert noha nívós, precíz, tiszta és színvonalas projekteket küldtek az alkotók, a zsűri egyik pályamunkát sem találta igazán rendkívüli jelentőségűnek, egyikben sem volt meg az a bizonyos plusz. Ennek értelmében a városrendezési ötletversenyt a második díjas építészcsapat nyerte meg. 

– Az Építészek Romániai Szövetsége a szervezője a több hazai városban megtartott Országos Építészeti Biennálénak, amelyek közül két szekciót – az Építészet mint esemény és az Utca mint előadás, a fotográfia mint építészet című kategóriákat – Marosvásárhely városa lát vendégül. A biennáléra és a kiállítás megnyitójára október 22-én kerül sor, és ekkor fogjuk átadni a díjakat a pályázatok nyerteseinek. Az a hétvége az építészet hétvégéje lesz, hiszen ekkor díjazunk egy másik építészeti versenyt is, ugyancsak a marosvásárhelyi várban. A hétvége keretében kiállításon közszemlére tesszük a szóban forgó, nyertes pályázatokat is, hogy a nagyközönség is megtekinthesse őket – hallottuk a zsűritagoktól.

A zsűrizés tehát véget ért, a projekt következő szakaszaként pedig a nyertes pályamű megvalósítása, a szerződések megkötése és a mindezzel járó, törvényben előírt folyamatok időszaka következik – mondta Miheţ Florina Daniela főépítész.