A schengeni lóláb jórészt abból a megjegyzésből lóg ki, miszerint az eredményeket az európai szakértők is értékelték az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében kiadott országjelentésben.
A szerecsenmosdatás klasszikus példája az a központi rendőrhatósági közlemény, melyből a hét végén kiderült, hogy már több mint kétezer személy ellen van folyamatban vizsgálat korrupciós bűncselekmények miatt az országban, és csak a múlt félévben közel 650 ilyen bűnügyi iratcsomót állítottak össze. Valójában azt a bizonyos schengeni bizonyítványt kezdik magyarázni a román hatóságok, amelyet az európai fennforgók csak szeptemberben fognak kiállítani.
A jelentés első olvasatra szépnek tűnik, a statisztikák szerelmeseinek kedvéért még részletes adatok is vannak benne, hogy különböző szakterületekről hányan kerültek a hatóságok célkeresztjébe. Mindössze annyi hibádzik benne, hogy a kétségbevonhatatlan hatósági erőfeszítések eredményére még következtetni sem lehet belőle. Sokatmondó adat lenne például, hogy a nem kevés bűnügyi iratcsomónak mekkora az anyagi kárvonzata, mert abból hamar kiderülne egyrészt, hogy a törvény hálóján csak a kispályás bűnözők akadnak-e fenn, vagy az igazi nagyhalak is. Másrészt a korrupcióellenes harc eredményeit csak abból lehetne megítélni, hogy ezekből az ügyekből hánynak a vádlottja kerül jogerős bírói ítélet nyomán a tettének kijáró ideig rács mögé. Ezt persze a rendőrségen számon sem lehet kérni. De hogy a hasonló számvetések és a valóság közt mekkora a különbség, az jól lemérhető az újabban ismét vizsgálati alannyá lett egykori médiacézár ügyén. Akivel szemben már volt négy hasonló vizsgálódás, de bíróság elé még egyszer sem állították, noha csak az általa vezetett egykori befektetési alap bedőlésének egy nagyváros lélekszámánál is több kárvallottja van, nem beszélve egyéb, az illetővel összefüggésben gyakran médiateret kapó, politikai vonzatú korrupciós ügyekről.
A schengeni lóláb jórészt abból a megjegyzésből lóg ki, miszerint az eredményeket az európai szakértők is értékelték az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében kiadott országjelentésben. Ez így igaz is, csak a jelentésben az is benne volt, hogy van még mit szorgoskodni a román hatóságoknak. Az ország schengeni övezethez való csatlakozásáról döntés csak szeptemberben lesz, addig megválik, hogy a hangzatos, de a téma mellé beszélő „eredmények”, illetve régi ügyek iratcsomóinak leporolása elég lesz-e a nyugati döntnökök megpuhításához. A korrupcióról, mint Hofi óta tudott, úgyis mindig lemaradunk.
