Környezettudatos vállalkozó diákokat képeztek

Lezárult a diákok környezettudatos nevelését célzó Zöld vállalkozások Európában program egy szakasza. A bevont hazai tanintézmények közül a nyárádszeredai középiskolában érdeklődtünk a tapasztalatokról.

A Zöld vállalkozások Európában (Green Entrepeneurship Europe) projekt keretében diákoknak szánt tananyag készül. A fiatalok az új módszerek, ismeretek birtokában a jövőben olyan vállalkozást indíthatnak, amelyek tekintettel vannak környezetükre, a természetre, a fenntartható fejlődésre. Emellett ezeknek az ismereteknek az elsajátításával megismerik a természetet, annak működését, és olyan képességekre tesznek szert, amelyeket bármilyen területen alkalmazni és használni tudnak. Az Erasmus program keretében működő projektben angol, lett, spanyol, bolgár és romániai szervezetek dolgoznak, a hazai partner a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ (FÖK), amely három iskolát vont be a programba, hogy azok öt-öt pedagógus vezetésével kipróbálják az elkészült tananyagot: a nyárádgálfalvi általános, a nyárádszeredai középiskolát és marosvásárhelyi pedagógiai líceumot. Az elkészült alternatív tananyag segíti a diákokat, hogy ha majd vállalkozást indítanak, akkor „zöld” vállalkozásban gondolkodjanak, az fenntartható, természetbarát és körkörös gazdaságon alapuló kezdeményezés legyen. A három bevont iskola pedig azt próbálta ki, hogyan működik az a tananyag, amit a FÖK munkatársai elkészítettek, esetleg mit kell rajta változtatni.

 

Jó ötletek születtek

A nyárádszeredai középiskolában hét csoportra osztva 58 diák dolgozott és tanult október óta, hogy olyan üzleti terveket készítsenek, amelyek a körkörös gazdaság felé mozdítanák el elképzelt vállalkozásaikat. Tanultak a környezet fenntarthatóságáról, farmokat, tejfeldolgozó kisüzemet, gyümölcsprést látogattak meg, majd minden csoport elkészítette és bemutatta a saját üzleti tervét. Olyan vállalkozásokról ötleteltek, mint zöldségtermesztő farm, gyümölcsprés, régi bútorok felújítása, dísztárgyak készítése a vidéken felvásárolt kukoricaháncsból, de futurisztikus ötlet is született: hulladékból épített robot, amely összegyűjti és különválogatja a szemetet. 

A következő lépésben a három iskola pedagógusai fognak találkozni. Bemutatják egymásnak eredményeiket, megosztják tapasztalataikat, megbeszélik, hogy mit tudtak használni a rendelkezésükre bocsátott tananyagból, mit változtatnának rajta.

 

A tanárok is sokat tanultak

A Fülöp László igazgató által is támogatott kerzdeményezésben Csíki Judit, Falka Emőke, Béres Tünde, Lovász Zsuzsanna és Iszlai-Mester Mária tanárok vettek részt. Arra a kérdésünkre, hogy milyennek találták a projektet és mit tanultak belőle, Béres Tünde tömören úgy fogalmazott, hogy jó volt, fontos és felhasználható ismereteket sajátíthattak el, míg Lovász Zsuzsanna úgy érzi, hogy érdemes volt végigcsinálni, sok új, hasznos, érdekes információval lettek gazdagabbak ők is, a diákok is, akik különösen pozitívan és kreatívan vettek részt a tevékenységekben, és reméli, sikerült elérni, hogy a fiatalok ezután tudatosan figyeljenek oda a környezetükre, minél többet adjanak vissza a természetnek abból, amit elvesznek tőle. Csíki Judit már több éve részt vesz környezetvédelmi programokban, mégis úgy érzi, ezúttal is sokat tanult, hiszen utána kellett olvassanak a kérdéseknek, és egy érdekes módszert is megtanult, a világkávézót, amely igen jó interaktív beszélgetési lehetőség a diákokkal. Azt is megjegyezte: ne kevesebb rosszat tegyünk, hanem csak jót. Ehhez pedig fontos a szemléletváltás. 

Falka Emőke szerint a projekt olyan dolgokra világított rá, amikre nem is gondoltak volna a diákok: lehet vállalkozást indítani kevés pénzzel is, továbbá a pedagógusok megismerhették diákjaik  gondolkodását a vidék vízháztartásáról, vízgondjairól és a szemétgyűjtésről. Nemcsak az a cél, hogy válogassuk külön a szemetet, hanem hogy egyáltalán ne szemeteljünk. A diákok ráéreztek ennek a kérdésnek a visszafordíthatóságára, és ha beépül a gondolkodásukba, hogy gond van, és azzal valamit kezdeni kell, akkor már elérték céljukat. 

A mai fiatalok úgy gondolkodnak, hogy a középiskola után elmennek külföldre dolgozni, és az ott szerzett pénzzel valamit kezdenek. Ezt a képet is próbálják bennük megváltoztatni: nem feltétlenül kell külföldre menni, itthon is lehet az ismeretek birtokában vállalkozásokat indítani, itt is vannak más utak…