Megejtette a kormány az idei esztendő első költségvetés-kiigazítását, amit sikertörténetként tálaltak a közvéleménynek.
Megejtette a kormány az idei esztendő első költségvetés-kiigazítását, amit sikertörténetként tálaltak a közvéleménynek. Azonban a számok, amelyek – a politikusoktól eltérően – nem szoktak hazudni, sokkal rosszabb helyzetről árulkodnak, mint amilyet a kormány el szeretne hitetni az adófizetőkkel.
A kormányzati sikersztori alapköve, az első félévi költségvetési többlet papíron jól fest, de a valóságban méretes bukást takar. Ugyanis az európai uniós alapokból a kormánynak az első félévi előirányzat alig több mint egyharmadát sikerült lehívni, és így értelemszerűen a projektek önrészére félretett saját források is megmaradtak a kasszában. Magyarán: azért pozitív az első félévi mérleg, mert a beruházásokra szánt pénzeknek a felét sem tudták elkölteni. A baráti hírgyárosok maszlagaival megvezethetők számára persze előkapták az ügyeletes mumust, a korrupcióellenes ügyészséget, mondván, hogy az uniós projektek azért stagnálnak, mert számos nagyberuházás ügyében zajlik DNA-vizsgálat. Azonban ez fikarcnyit sem változtat azon a tényen, hogy az állami beruházási alapok a reálgazdaságban élő számtalan kisebb-nagyobb cégnek és azok munkavállalóinak jelentik a megélhetési forrást. Az elmaradó beruházások ezek számára kevesebb munkát, és így az év második felében a költségvetésnek kevesebb befizetett adót, szociális hozzájárulást jelentenek. Hogy az el nem költött beruházási milliárdok hány céget juttatnak a csődbírók kezére, és emiatt mennyivel nőnek a sorok a szociális intézmények kapuinál, azt csak találgatni lehet, ettől még az államháztartási adatok maradhatnak ideig-óráig kedvezőek.
Most az úgynevezett pozitív kiigazítás annyit jelentett, hogy amit az állam képtelen volt befektetni az első félévben, abból az esztendő végéig felpótolta a szociális kasszát és egyéb kiadásokat. Ez önmagában jó azoknak, akik ezekre a pénzekre várnak, csakhogy a beruházások visszavágása pont a gazdaságot stabil növekedő pályára állítani képes motort fullaszthatja le. Lehet, hogy az adóhatóság javuló munkájának és az épp kedvező gazdasági trendeknek betudhatóan az államháztartási adatok pozitívak maradnak, ám ha azon az áron sikerül szinten tartani a költségvetést, hogy az állam nem költ beruházásokra, az később még fájdalmasan visszaüthet. Ráadásul, ha erre a kormányzati költségvetés-politikára jövőre még ráadódik egy, a szakértők szerint nem felvállalható adóreform is, plusz még a már beharangozott állami béremelések, akkor nagy léptekkel haladunk egy újabb válság felé. Csak reménykedhetünk, hogy valaki megállítja a kormány ámokfutását.
