Régóta tudjuk már, hogy a Dâmboviţa-parti politikusoknak még akkor is nehezen lehet hinni, ha éppen hallgatnak, hiszen még a plakátokról visszaköszönő arcokon a mosoly is hamis.
Régóta tudjuk már, hogy a Dâmboviţa-parti politikusoknak még akkor is nehezen lehet hinni, ha éppen hallgatnak, hiszen még a plakátokról visszaköszönő arcokon a mosoly is hamis. A valóság elferdítésének legújabb iskolapéldáját a napokban a kormányfő mutatta be. A költségvetés kiigazításáról döntő kormányülésen sikertörténetként szemléltette a kormány csődös teljesítményét.
Az idei államháztartási bevételek 7,2%-kal emelkedtek a múlt évhez viszonyítva, ami az ország legmagasabb székben ülő plagizátora szerint siker. Abszolút értelemben is vehető annak. Csakhogy ha azt is hozzátesszük, hogy az év első öt hónapjára vetítve még 9,6%-os volt ez az emelkedés, akkor már negatív tendenciáról beszélhetünk a jelenlegi kormány hivatalba lépésétől számítva. Nem is akármilyenről, hiszen június-szeptember között csak 4,4%-kal gyarapodtak az államháztartási bevételek, szeptemberben pedig 1,4%-kal. Vagy az adófizetők fizetési képessége, netán kedve csappant meg, vagy az új kormány által az országos adóhatóság élén véghezvitt változásoktól romlott le az intézmény teljesítménye, ezt pontosan nehéz volna behatárolni, de tény, hogy ha továbbra is így „növekednek” az állami költségvetési bevételek, akkor az államháztartási deficitet nehezen fogja kezelni a kormány. Pedig a pénzcsapokat alaposan elzárták. A kormányfő azt is elmondta, hogy az állami beruházások értéke 3%-kal nőtt tavalyhoz képest. Itt már annyira kényelmetlen volt számára a valóság, hogy nem részletezte, melyik hónapjához viszonyítva az elmúlt esztendőnek. Mert a 3%-os emelkedés a szeptemberi összevetésben állja meg a helyét, ide sem volt könnyű lejönni a májusi összehasonlításban jegyzett 33,1%-ról. Az októberi adatokra kivetítve pedig már egyenesen csökkent tavalyhoz képest az állami beruházások összege, 3,6%-kal.
A harmadik nagy lufi az európai alapokból érkező pénzekre vonatkozott a plagizátori diskurzusban. Mely szerint az uniótól érkező pénzek összege 30,5%-kal nőtt szeptemberig a tavalyhoz képest. Vagy inkább csökkent a májusi összevetésben jegyzett 55,6%-ról.
Világos tehát az adatokból, hogy mind a három mutatónál, melyekről a kormányfő beszélt, a kabinetjének teljesítménye abszolút értékben nézve pozitív, ám az előző kormányzat teljesítményétől jelentősen elmarad. Az állami beruházásokra fordított pénzek elapadása azt is jelzi, hogy a rövidlátók megtévesztését célzó kampányszólamok – mert másnak nem minősíthetni a szellemi tolvajok nagymesterének gazdasági sikersztoriját – mellett annyi józan paraszti esze csak van a kormányzatnak, hogy az állami kiadásokat igyekszik visszafogni. Csakhogy ez is egy bumeráng valójában, mert a beruházásoknak azt a gazdasági növekedést kéne serkenteniük, amiről a szocdem ámokfutó szintén szavalt. Ám itt nem a gazdaság, legfeljebb a kormányfő önbizalmának növekedéséről lehet beszélni. De a gazdasági realitásokra a kampány után valószínűsíthető ráébredés már nem csak neki fog fájni.
