Kormányhivatali keringő

Az RMDSZ kormányba lépésével új helyzet alakult ki. A kormányzati részvétel azt is jelenti, hogy különböző tisztségeket kap a kormányszervekben, illetve a helyi dekoncentrált intézményekben. Maros megye prefektusi funkciót is kap. Brassai Zsombort, az RMDSZ megyei elnökét kérdeztük, milyen egyezség van a Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között megyei szinten?

 

– Maros megye szempontjából a pártközi egyezmény talán legnagyobb eredménye az, hogy – 25 év után először – Maros megyében is magyar lesz a prefektus. Erre vonatkozóan a miniszterelnök a napokban is megerősítette az ígéretét. Tehát valamikor április első felében várható, hogy kinevezik az új prefektust. A jelenlegi nyugdíjba vonul.

– A minap nyilatkozta a kormányfő, hogy egyelőre marad minden a régiben, majd eldönti, hogy kit nevez ki és mikor...

– Még mielőtt a pártközi egyezmény megtörtént volna, a jelenlegi prefektus – tulajdonképpen saját érdekből – kérvényezte a miniszterelnöktől, hogy néhány nappal hosszabbítsa meg a mandátumát. De ez nem borítja fel azt az ígéretét, amit egyébként a pártközi egyezménynek köszönhetően Maros megye kapott. Valószínűleg április első harmadában kinevezik az új magyar prefektust.

– Több név is felmerült és közszájon forgott a közelmúltban, közöttük például a Bárczi Győzőé, Karácsony Erdei Etelé, legutóbb meg a Soós Zoltáné. 

– Nagyon körültekintően foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert természetesen nagy elvárásokat táplál a magyar közösség az új prefektussal szemben. Így az új prefektus monitorozása is talán szigorúbb lesz, mint korábban volt. Ezért több személyt is megkerestünk, és igyekszünk a legmegfelelőbb személyt támogatni erre a rendkívül fontos pozícióra. Több név is felmerült, Maros megye nagy megye, van akiből válogatni, sok tehetséges, felkészült ember van, aki megfelelő tapasztalattal rendelkezik. Igen, szóba került Soós Zoltán is, a megyei múzeum jelenlegi igazgatója, aki az elmúlt években önkormányzati tanácsosként nagy adminisztrációs tapasztalatra tett szert, és bizonyította, hogy rátermett, alkalmas, felkészült, és úgy gondolom, hogy a múzeum igazgatójaként is meglehetősen elismert lett, intézményvezetőként olyan munkát sikerült megvalósítania, amely felkeltette a közösség figyelmét. Ugyanakkor integráló személyiségnek ismertem meg, rendkívül jó kommunikációs készséggel és megfelelő türelemmel, megértéssel felvértezett vezető. Meggyőződésem, hogy nemcsak a magyarság körében szerzett tekintélyt, hanem a román értelmiség körében is elismerésnek örvend. Azt sem rejtem véka alá, hogy támogatom erre a tisztségre.

– Azt beszélik egyesek, hogy lehet ez egy „duplacsavar” a kormány részéről. Azért nevez ki éppen Maros megyébe magyar prefektust, mert ez egy problémás megye. Emlékezzünk csak a március 10. körüli bonyodalmakra, vagy korábban a székely zászló körüli problémákra, amikor a jelenlegi prefektus végigjárta a Küküllő mentét, figyelmeztetve a magyar polgármestereket, vegyék le a székely lobogót. Most majd a magyar prefektusnak kell végrehajtania a kormány utasításait akár magyarellenes ügyekben is, amivel ellehetetlenítheti magát a magyar közösség előtt.

– Nyilván, az ügynek ez a kényes része, de én biztatónak tartom azt, hogy a pártközi egyezmény paragrafusai között nem egy olyan található, amely ezeket az érzékeny kérdéseket felvállalja, és az együttműködés időszakában megoldást keres ezekre. Azt gondolom, hogy egészen más konnotációval kerülnek napirendre a szimbólumhasználat kérdései is, mint eddig. Az új prefektust, ha úgy tetszik, éppen ez a pártközi megegyezés védi attól, hogy ilyen csapdába becsalható legyen. 

– Ma délutánra hirdetett tüntetést a Vatra Românească, arra buzdítva több román civil szervezetet, hogy vegyenek részt azon – a polgármester által egyébként engedélyezett – megmozduláson, amelyen a magyar nyelv használata, a MOGYE önálló magyar kara, s legfőképpen a magyar prefektus kinevezése ellen tiltakoznak. Erről mi a véleménye?

– Tüntetni mindenkinek joga van. Ebben az a bántó, hogy a hatóság kettős mércét alkalmaz. Mert nemzetiségi feszültségekre hivatkozva utasították el a Székely Nemzeti Tanács által szervezett demonstrációt, de ebben az esetben ugyanezt az érvet már nem találják elég erősnek ahhoz, hogy megakadályozzanak egy ilyen tüntetést. Nyilván egy demokratikus országban mindenki kinyilváníthatja a véleményét, még akkor is, ha vitatható, és ebben az esetben egyértelműen vitatható, hiszen félreérthetetlenül magyarellenes hangvételű a kezdeményezés. 

Egyébként komoly fajsúlybeli különbségek vannak a két demonstráció között, hisz a Székely Nemzeti Tanács által szervezett menetelés a Székelyföld autonómiáját tűzte zászlajára, egy olyan kérdést, amely talán megfogalmazásában egy kicsit sarkos volt, amit a román közvélemény nehezen fogad. De egy más megfogalmazásban, talán úgy, ahogy az RMDSZ tette a polgári kezdeményezés rendjén, amikor a fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó kezdeményezésünket próbáltuk napirendre tűzni, egyértelműen kiderülne, hogy egy olyan kérdésről beszélünk, amely magyarnak és románnak egyformán alapvetően érdeke, mert nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy ez a régió, amelyet különböző régiós határok között mesterségesen hátrányos helyzetbe hozott a hatalom, felszabaduljon, és a következőkben egy más struktúrában lehetősége adódjon arra, hogy több pénzt hívjon le a fejlesztési alapokból a gazdasági élet felpezsdítése érdekében. Ez egyaránt magyar és román érdek. 

Míg a Vatra Românească mára tervezett tüntetése önmagában destruktív, messze nem konstruktív, mint az általunk is támogatott kezdeményezés. Destruktív kezdeményezés, amely gyakorlatilag a multikulturalitást vonja kétségbe, és amely attól a pillanattól kezdve, hogy a magyar prefektus kinevezését megkérdőjelezi, tulajdonképpen kinyilvánítja azt, hogy ebben az országban vannak első és másodrangú állampolgárok, ami minden bizonnyal árnyékot vet az ország megítélésére. Tehát minőségbeli különbség van, és többek között ezért is kifogásolom, hogy a hatóságok kettős mércével kezelik ezt a kérdést.