Kis országunk váratlanul a szabadságjogok védelmezőjének szerepébe kapaszkodik bele. Nagyon trendi akar lenni. Miután úgy látja, hogy EU-szerte erős tartózkodás fogta el a hatóságokat (kormányzatokat) az elektronikus média szabadságának korlátlanságát korlátozó közösségi döntéssel szemben, maga is leállította az új szabályozás alkalmazását (bevezetését).
Kis országunk váratlanul a szabadságjogok védelmezőjének szerepébe kapaszkodik bele. Nagyon trendi akar lenni. Miután úgy látja, hogy EU-szerte erős tartózkodás fogta el a hatóságokat (kormányzatokat) az elektronikus média szabadságának korlátlanságát korlátozó közösségi döntéssel szemben, maga is leállította az új szabályozás alkalmazását (bevezetését). Vagyis látszólag visszariadt a következményektől, holott inkább csak merő konformizmusból igyekszik a többségi bizonytalansági tényezőhöz simulni. Másként szólva: ez nem Koszovó elismerése, ami elméletileg számos kellemetlenséggel járhat és súlyos nemzetiségpolitikai kihatásai lennének, valamint feldühítené a latens/nyilvánvaló sovinizmust és nemzeti kizárólagosságot a többségi oldalon, úgy tűnhetne, hogy az ország külpolitikailag meghátrál, kényszerpályára kerül, enged az RMDSZ-nek vagy egyéb „darabolós országgyilkosoknak”. Nem, ebben az esetben azok, akik az ACTA alkalmazásától egyelőre eltekintenek, pontosan tudják, hogy alkalmazása esetén fontos szelepet dugaszolnának be.
Ha ugyanis a lapok elektronikus változatát olvassuk, akkor az egyes cikkek aljában a szerkesztők lehetőséget biztosítanak az olvasói vélemények névtelenségének. Ezek pedig a nemzet dühöngőinek szelepei, megnyilvánulási alkalmai. Soha annyi magyarellenesség, antiszemitizmus, idegengyűlölet, demokráciautálat nem szorult (halmozódott fel) ilyen kis felületen, ilyen koncentráltan, mint ezekben a reagálásokban. Ha az ACTA életbe lépne, ezeket is meg kellene szűrni, mérlegelni, kigolyózni. Nem lenne elegendő fóruma a nemzetek tudatalattijának. Akkor egyfajta minimális politikai korrektséget kellene bevezetni, alkalmazni, ami sokak szerint az előzetes cenzúrával lenne egyenlő. A demokráciákban rendszerint a közízlés, a közmegegyezés dönti el a közlemények toleranciaküszöbét. Ez pedig tisztes vitákban alakulhat ki. És ebben nem biztos, hogy a gyűlöletbeszédet terjesztők kerekednének a multikulturalitás, a demokrácia eszméit hirdetők/alkalmazók fölé. Ha ezt bevezetnék, fergetegesen csökkenne például azok száma, akik száz mérföldről tiltakoznak a Bernády iskolanév használata ellen.
Ahogyan az egyes emberben működik a felettes én, amely a tudatalatti minden megnyilvánulását cenzúrázza, ugyanúgy a kollektív felettes én (az egyének felettes énjeinek összeadott ereje) szabályozhatja az elektronikus fórumok és közlemények tartalmát is. Hiszen az együttélés titka még azonos nemzetiségű és nemű emberek között is az alkalmazkodás: lásd pl. hadsereg, börtön, óceánjáró, repülők, tömbház. Minden olyan hely, ahol sokan élnek együtt és tekintettel vannak egymásra. Az ACTA az elektronikus társadalom önkontrollja lehetne. Amely a zilált tudatú és idegrendszerű ember számára fene nagy nehézség. Olyan ez, mint a példabeszéd a neuraszténiás alakokkal. Akárcsak a normális, ők is tudomásul veszik, hogy 2x2 négy, de a zilált személyiségük nagyon ideges lesz ettől a ténytől. És hülyeségekkel töltik meg a végtelen digitális teret.
