Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Mert megátkoztuk a tegnapot,
és megutáltuk a jelent,
vigyázzatok magatokra,
valaki ismét följelent!
A pénznyelvű demokrácia
bűzétől álmodni sem lehet.
Akit pokolba vitt az útja,
már visszatért, és mennybe mehet.
Most ki kell találnunk valamit:
mindig is lesz egy újabb világ,
ahol visszakapja a kedvét
a föld, a fa, a fű, a virág.
Mindig is lesz álmodozás,
mindig is lesznek emberek,
akik holnap találkoznak,
s bennük magamra ismerek.
75 éve, 1944. január 12-én Marosugrán született a költő. Sokáig Hargita megyében élt, tanított. Nyugdíjazása után visszatelepedett szülőfalujába, ahol továbbra is éltető eleme az írás, a kutatás és az alkotás kitartó művelője. Alkotói terméséből időnként lapunkban is nyújthattunk ízelítőt az olvasóknak. Isten éltesse sokáig! Újabb ihletett írásokat, tartalmas köteteket kívánunk! A Hargita Népe 2019. február 11-i számában megjelent interjúban, amelyet kerek évfordulója alkalmából Sarány István készített vele Történelmi dolgozatok fogságában címmel, így foglalta össze eddigi irodalmi munkásságát: „Első verseim 1962-től az Igaz Szó folyóiratban, az Utunk, a Vörös Zászló, az Ifjúmunkás, a Megyei Tükör stb. lapokban láttak napvilágot. A sok antológia közül, amelyekben verseim közölték, az elsőket említem meg: a Kolozsváron kiadott Vitorla-ének és a Marosvásárhelyen megjelent Megtalált világ antológiát. Első verskötetem a Mégis reménnyel cimborálni (1999) elnyerte Budapesten a határon túli költők díját, ezt követte a Kalózok hajóján (2001), Mindig is lesz egy újabb világ (2009) és az Éhes szabadságszobor (2013) című verskötet. A rendszerváltás előtt itt is, ott is közölgettem cikkeket. A rendszerváltás után több elbeszélésemet, novellámat jelentette meg a Romániai Magyar Szó. Irodalomesztétikával kapcsolatos írásaimat a Magyar Napló, az Irodalmi Jelen, a Helikon, a Népújság, a Romániai Magyar Szó stb. közölték. Ezek egy részét gyűjtöttem össze Az Emotív közlés művészete és tudománya című kötetbe (2012).”