A holnaputáni történések még ránkcáfolhatnak, de inkább az valószínű, hogy újabb, a város és a megye önkormányzatai közti pengeváltás van készülődőben. Mint beszámoltunk róla, a marosvásárhelyi polgármester társulást kezdeményezett a peremtelepülések vezetőivel, annak érdekében hogy közösen nyújtsanak be pályázatokat különböző közmunkálatokra.
A holnaputáni történések még ránkcáfolhatnak, de inkább az valószínű, hogy újabb, a város és a megye önkormányzatai közti pengeváltás van készülődőben. Mint beszámoltunk róla, a marosvásárhelyi polgármester társulást kezdeményezett a peremtelepülések vezetőivel, annak érdekében hogy közösen nyújtsanak be pályázatokat különböző közmunkálatokra.
Elvileg jó ötlet, hiszen a megyeközpont és a környező települések fejlesztését össze kell hangolni, továbbá ha ilyen társulások útján lehet pénzt szerezni terelőutak építésére, vagy a szomszédos nemzetközi röptér fejlesztésére, az minden érintett adófizetőnek hasznára válik.
Az egyetlen bökkenő a dologban az, hogy ilyen közös pályázatok lebonyolítására adott szervezeti keret már van, csak éppen nem működik, amint azt a városházáról érkező nyilatkozatok soha el nem felejtik kihangsúlyozni. Nehéz ugyanis dűlőre jutni valaminek a működtetésében, ha a lényeget nem az elvégzendő feladatokra, hanem a vezető szerepkörök elosztására helyezik.
Pont ezért élhetünk egyelőre a gyanúperrel, hogy az új fejlesztési egyesületek létrehozásának a marosvásárhelyi tanács elé terjesztett szándékából egyhamar nem lesz a fejlesztési pénzek elosztóihoz benyújtott nyerő pályázat sem a terelőút megépítésére, sem egyéb közhasznú célra, amiből az adófizető valami kézzelfoghatót is látna egyhamar. Inkább azt fogja újfent hallani, hogy egyesekben dörög a tettvágy és a lelkesedés, csak a jobb sorsra érdemes megváltó szándéknak a rosszakarók újra keresztbe tesznek. Az időzítés annyira nem rossz, hogy ha a vitát eléggé elhúzzák, még a jövő évi választásokra is marad belőle kampánymorzsára való. Csak a választó azt lesz kénytelen ismét megállapítani, hogy a parttalan viták legfeljebb arculatápolásra jók az erős emberek mezét szívesen hordó közszereplőknek, az érintett települések közösen megvalósítható ügyeit egy lépéssel sem viszik előbbre.
