A kiszivárogtató együttműködést ajánl a hatóságoknak

Együttműködést ajánlott a hatóságoknak a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda több mint 200 ezer offshore cégre vonatkozó iratait kiszivárogtató forrás, amely a Süddeutsche Zeitung című német lap szombati számában közölt kiáltványában hangsúlyozta, hogy a kapitalizmus „gazdasági rabszolgasággá” változott és forradalomba torkollhat.

A John Doe álnevet használó forrás – akiről semmit sem tudni, így azt sem, hogy egy vagy több személyről, vagy egy szervezetről van-e szó – írásában kiemeli: az elvileg nem illegális offshore gazdasági társasági formát ugyan gyakran az adókerüléssel hozzák kapcsolatba, de a Mossack Fonsecától kiszivárogtatott anyagok azt mutatják, hogy ennél sokkal súlyosabb bűncselekmények elkövetésére is használják, és a törvénytelenségekben közreműködik az ügyvédi iroda.

Hozzáteszi, hogy azért szivárogtatta ki a Panama-iratok néven is ismert dokumentumokat, mert felelősségre kell vonni az iroda alapítóit, munkatársait és ügyfeleit a bűncselekményekért. Eddig a Mossack Fonseca „piszkos ügyeinek csak egy töredéke vált ismertté, és még évekig, talán évtizedekig is eltarthat, mire mind nyilvánosságra kerül” – áll a kiáltványban.

Az iroda, az alapítók és a munkatársak évtizedeken keresztül tudatosan, világszerte és sorozatosan megkerültek vagy megszegtek jogszabályokat, de az általuk védett bűnözők érdekében befolyásukat arra is felhasználják, hogy „törvényeket diktáljanak ”.

Ráadásul a Mossack Fonseca „csak egy lovacska a továbbra is forgó panamai offshore-körhintában” – hangsúlyozza.

A Panama-iratok vádemelések ezreit eredményezhetik, ha a hatóságok rendelkeznének a dokumentumokkal – emeli ki a forrás. Ehhez viszont biztosítani kell a kiszivárogtatók védelmét – hangsúlyozza, felidézve többek között az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden példáját, akit szerinte büntetés helyett „hősként kellene ünnepelni és kitüntetni”.

A John Doe álnevet használó forrás felszólítja az Európai Bizottságot, a brit törvényhozást, az Egyesült Államok törvényhozását és valamennyi államot, hogy haladéktalanul gondoskodjanak a kiszivárogtatók védelméről, és felszólította az EU-t, hogy gondoskodjon valamennyi tagállami cégnyilvántartás teljes átláthatóságáról. Kiemeli, hogy valamennyi vállalat esetében nyilvánosságra kell hozni a kedvezményezettek kilétét.

A forrás egy sor további intézkedést is sürget, kifejtve, hogy a Mossack Fonseca iratai súlyos torzulásokra mutatnak rá. Így például „velejéig romlott” az amerikai kampányfinanszírozási rendszer, hiszen a politikusok éppen azoknak a támogatására szorulnak, akik leginkább érdekeltek az adókerülésben. Csődöt mondtak a bankok, a pénzügyi felügyeletek és az adóhatóságok is, és a „reménytelenül maradi és inkompetens bíróságok” – teszi hozzá. Aláhúzza, hogy a bírák gyakran „a gazdagok érveit fogadják el, az ügyvédek – és nemcsak a Mossack Fonseca ügyvédei – pedig nagyon jók abban, hogy megfeleljenek a törvény betűjének, miközben mindent megtesznek azért, hogy kiforgassák a törvény értelmét”.

A forrás szerint csődöt mondott a média is. Milliárdosok körében „divat lett felvásárolni újságokat, hogy megakadályozzák a gazdagokról és szupergazdagokról szóló tudósításokat”, miközben a komoly oknyomozó újságírók pénzügyi gondokkal küszködnek.

Ennek az a következménye, hogy számos nagy médiatársaság úgy döntött, nem foglalkozik a Panama-iratokkal, holott – a vonatkozó állításokkal ellentétben – rendelkeztek az iratanyagból származó dokumentumokkal. „Még a Wikileaks sem reagált az üzeneteimre” – emeli ki a forrás.

Mindenekelőtt azonban az ügyvédek mondtak csődöt – áll a kiáltványban, amely szerint szakítani kell az önszabályozással a jogászi szakmában, „mert egyszerűen nem működik”. Hiszen „akinek a legtöbb pénze van, mindig talál egy segítőkész ügyvédet céljai eléréséhez, legyen az a Mossack Fonseca vagy más ügyvédi iroda, amelyről még nem is tudunk semmit” – fűzi hozzá.

A forrás úgy véli, a Panama-iratok megmutatják, hogy „társadalmunk erkölcsi hanyatlása egy új rendszerhez vezetett, amelyet még kapitalizmusnak nevezünk, de valójában gazdasági rabszolgaság”.

Ebben a rendszerben a rabszolgák nem tudják, hogy rabszolgák, és nem ismerik uraikat, akik egy „párhuzamos világban élnek és a láthatatlan láncokat egy nagy halom érthetetlen törvény alá rejtik”.

Még inkább aggódni kellene amiatt – írja –, hogy „egy kiszivárogtatónak kellett megkongatni a vészharangot”, hiszen ez azt jelenti, hogy „nem működnek demokráciáink ellenőrző mechanizmusai, és az összeomlás a rendszer összeomlása”.

Történészek tudják, hogy az adóztatás és az egyenlőtlen hatalmi viszonyok váltottak már ki forradalmakat, és míg korábban fegyveres erő kellett az emberek elnyomásához, most a nyers erőnél is hatékonyabb az információkhoz való hozzáférés elvágása.

Mi azonban „az olcsó és határtalan kapacitású adathordozók és az államhatárokat átívelő, gyors internetkapcsolatok világában élünk. Nagyon úgy tűnik, hogy a következő forradalom digitális lesz”.

„Meglehet, hogy már el is kezdődött” – írja a Mossack Fonseca által kezelt offshore cégekről hatalmas, 2,6 terabájt mennyiségű adattömeget kiszivárogtató forrás.

 

Elérhetővé váltak a Panama-iratok

A nemzetközi offshore-botrányt kirobbantó, Panama-iratok néven elhíresült dokumentumok immár mindenki számára hozzáférhetőek – jelentette be a botrányt feltérképező Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) igazgatója hétfőn Washingtonban.

Gerard Ryle az átláthatóság követelményére hivatkozva tette lehetővé, hogy bárki megvizsgálhassa, átnézhesse a dokumentumokat, amelyek hatása számos ország politikai elitjét is érinti.

A Panama-iratok miatt lemondásra kényszerült az izlandi kormányfő, gyanúba kerültek a kínai elnök családtagjai, de a dokumentumokban megjelenik Jérome Cahuzac volt francia költségvetési miniszter neve is, aki 2013-ban mondott le, miután kiderült, hogy az adócsalás elleni küzdelemért felelős tárcavezető éveken át titkos svájci bankszámlával rendelkezett.

A Panama-iratok összeállításán mintegy nyolcvan ország négyszáz újságírója dolgozott, az információkat állítólag egy ismeretlen szivárogtatta ki, a panamai Mossack Fonseca ügyvédi irodából. Az oknyomozók munkája nyomán aztán csaknem 12 millió adat, összesen 2,6 terabájt nagyságú adattömeg állt össze, amely nagy nemzetközi vállalatok, politikusok, bűnözők adóelkerülési gyakorlatát dolgozta fel, bemutatva a legfontosabb adóparadicsomokat is. Ezt az óriási adatbázist nyitották meg hétfőn mindenki előtt. A dokumentumok azonban – állítólag a források védelme érdekében – nem eredetiben tanulmányozhatóak, hanem kivonatos formában. Gerard Ryle egyébként a sajtótájékoztatón felvetette, hogy aki nekiáll tanulmányozni a dokumentumokat és annak nyomán új cégekre és új nevekre bukkan, okvetlenül vegye fel a kapcsolatot a washingtoni székhelyű ICIJ munkatársaival.

Sajtójelentések szerint a Mossack Fonseca ügyvédi iroda az igazságszolgáltatáshoz fordul a dokumentumok nyilvánosságra hozatala miatt.