2022. május 18., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kultúra heti csuszatornyok, meseszőttesek

Régi idők fonójában találhatták magukat, kukoricát fejthettek, csuszatornyot építhettek és élőszavas mesemondásba is bekapcsolódhattak szerdán a marosvásárhelyi, Bolyai utcai Studium HUB látványkávézó alagsori termeit több órán át „belakó” iskolások. 

A Studium-Prospero Alapítvány román és magyar kultúra napi egyhetes programsorozatát első alkalommal színesítette gyermektevékenység, amelyre három megyeszékhelyi tanintézetből érkeztek osztályok. A délelőtt 10 órától délután 4 óráig zajló foglalkozásokat A kultúra hete szervezői az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal és a Regeneráció Egyesülettel együttműködésben valósították meg. 

Ottjártunkkor a Művészeti Líceum előkészítősei, Csizmadi Csilla tanítónő osztálya éppen Tekei Erika meséit hallgatta. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány munkatársa Ráduly János gyűjtéséből osztott meg a gyerekekkel egy, a farsangi időszak hangulatához illő, vicces mesét, A tollas medve címűt, majd a zöld szakállú király szintén időszerű, átváltozásos története következett. 

A szomszéd helyiségben Kelemen Vera kézműves irányításával harmadikos bolyaisok, Somlay Melinda diákjai csuszababát készítettek, néhány lány kukoricacsutkából tornyot épített, egy kisebb csapat pedig szapora mozdulatokkal fejtette fonott kosár fölött a törökbúzát. A gyereknép a 19., 20. századi falvak világát hitelesen megidéző környezetben munkálkodott, olyan eszközök ,,társaságában”, mint a fonókerék, a vetőszeg, az orsó és a guzsaly.

Fotók: Nagy Tibor


 – A gyerekek ezeknek a tárgyaknak a segítségével megismerhetik a teljes folyamatot, amíg a lenből, kenderből a késztermék elkészül. Úgy gondolom, a mai okoseszközök világában fontos, hogy a fiatal nemzedék a népi hagyományokkal is találkozzon, annál is inkább, mivel főként városi családokban már a nagyszülőknek sincsenek ezekkel kapcsolatos élő emlékeik, és az iskolai tananyag sem ad teret ilyen jellegű ismeretgyűjtésre. Az élőszavas mesehallgatás, közös meseszövés szintén fontos része volt a fonóban zajló együttlétnek, most ennek a hangulatát is megtapasztalhatták a kisdiákok – foglalta össze a délelőtti tevékenységek lényegét Nagy Zsolt, a gyermekprogramok egyik szervezője, miközben az aprónép Balogh Zsolt hívogatására népi gyermekjátékokhoz sorakozott fel. ,,Madarak voltunk, földre szálltunk...” – hangzott fel hamarosan a jól ismert mondóka, majd a kiskertbe ment kecske került a középpontba. Amíg a kört alkotók egyre jobban belemerültek a játékba, Tekei Erikával az interaktív mesélés tapasztalatáról beszélgettünk.

– A mostani legkisebb diákok a járványhelyzet miatt nem járhattak folyamatosan óvodába, éppen ezért érződik rajtuk, mekkora szükségük van az ilyen alkalmakra, a személyes együttlétre, beszélgetésre. Ez az igény az ő esetükben nagyobb, mint a náluk valamivel idősebb generációnál – hangsúlyozta az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány munkatársa. 

A továbbiakban farsangi fánkot és főtt kukoricát kóstolhattak a gyermekek, közben pedig más olyan ,,kalákás” ételekről is tudomást szerezhettek, amelyeket a parasztasszonyok az elmúlt századokban szolgáltak fel vendégeiknek a vízkereszt utáni mulatozás heteiben. 

Délután alkalmazott bábművészeti előadással folytatódott a program, Kali Barabási Hajnalka és Tálas Ferenc pedagógusok a Romulus Guga Általános Iskola egyik osztályát, László Gabriella negyedikeseit és Szitai Tünde bolyais tanítónő másodikos diákjait örvendeztették meg interaktív játékukkal. 

A kultúra hete hagyományőrző gyermektevékenységeit – ahogy a szombaton záruló, teljes heti programot – Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap támogatta.