„Kis kurucok” a múlt kapujában

Regélő gyermekek országos vetélkedője

Rákóczi seregébe léphettek be, miután rátermettségüket múltidéző ékesszólással bizonyították a 11. országos regemondó vetélkedő résztvevői. A harmadikos „kurucok” megmérettetését hagyományosan ezúttal is Marosvásárhelyen szervezte meg a lelkes pedagógusközösség.

A Rákóczi-emlékév jegyében zajlott kétnapos együttléten 14 megye 34 kisdiákja vett részt. Az ünnepi seregszemlének az Ariel színház adott otthont. 

A pénteki megnyitót a marosvásárhelyi Csillagfény néptáncegyüttes kiscsoportja tette emlékezetessé vajdaszentiványi táncaival. A szombat délelőtti versenyt a szervezők ezúttal is egy kerettörténettel varázsolták izgalmas kalanddá. Göndör Rezső tanító, hagyományőrző huszár Rákóczi főhadnagya-

ként lépett színre, hogy katonákat verbuváljon a fejedelmi seregbe. A történetet Zalányi Mátyás ötödikes diák egészítette ki, akinek jelenéséből azt is megtudhatták az ország szinte minden tájáról érkezett versenyzők, hogy miként fűződik össze a marosvásárhelyi Vártemplom és II. Rákóczi Ferenc neve. A zászlóaljakba szerveződő újdonsült „kurucok” regéikért egy-egy dukátot is kaptak, a verseny szüneteiben pedig kuruc dalokat és korabeli táncokat tanulhattak. 

A jól ismert természeti és történeti mondák – pl. Maros és Olt, A csodaszarvas, Szent László füve – mellett olyanok is elhangzottak, amelyeket az értékelő bizottság is most hallott először – tudtuk meg 

Bárdosi Ilona nyugalmazott tanítónőtől, a regemondó verseny megálmodójától, tiszteletbeli elnökétől az ünnepélyes eredményhirdetés előtt. 

– Nehéz, de gyönyörű két napot töltöttünk együtt. Ne nevezzük versenynek, nevezzük nemzettársak kicsi találkozójának – mondta Bárdosi Ilona a záróünnepségen. A csupa szív pedagógusnak mindenkihez volt szava, örömét fejezte ki a szülőknek támogató hozzáállásukért, és arra biztatta őket, hogy ezután se engedjék el a kis regélők kezét, a pedagógusoknak pedig üzente, hogy közös munkájuknak köszönhetően a fiatal nemzedékek „ebben a meglódult világban nem süllyednek a mocsárba, hanem gyökérkeresőkké válnak”. Bárdosi Ilona nagy eredménynek nevezte, hogy a regemondó vetélkedőre minden olyan megyéből jöttek versenyzők, ahol van magyar nyelvű tanítás, ráadásul majd’ mindenki a saját vidékére jellemző mondával érkezett, mindössze egyetlen monda ismétlődött. A pedagógus jó tanácsokkal is ellátta a kis regélőket, arra intette őket, hogy jobban figyeljenek oda a versenyszabályzatban meghatározott időkeretre, az egyéni hangszín megőrzésére és arra, hogy hallgatóságukkal kapcsolatot teremtsenek.

Élővé varázsolt történetek

A záróünnepség hangulatát a marosvásárhelyi Művészeti Szaklíceum minikoncertje emelte. Bárdosi Ilona ötletgazdának, Fejes Rékának, a regemondó álmát folytató, magyar elemi oktatásért felelős tanfelügyelőnek, a pár órára hősökké változó gyermekeknek és a szervező pedagógusközösségnek Illés Ildikó, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes és Fodor Sándor József kisebbségi oktatásért felelős államtitkári tanácsos is gratulált.

– Aki történetet tud mondani, az varázsló. Egy olyan világot kelt életre, ami nem csak múlt, és aminek a hallgatóság, illetve ő maga is része lesz – hangsúlyozta ünnepi beszédében Lőrincz Aranka konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője. 

A verseny támogatóinak sorában felszólaló dr. Vass Levente RMDSZ-es képviselő az életüzenetek átörökítésének fontosságáról szólt, amelyre a példásan megszervezett regemondó vetélkedő kiváló lehetőséget nyújt. Soós Zoltán múzeumigazgató szintén a vetélkedő támogatójaként hívta fel a figyelmet az élő szellemi kultúrára, amely „a kulturális örökség legfontosabb része”, „kapu a múltba”.

Képregék a tóról

Az országos regemondó vetélkedő szervezőcsapata idén először nemcsak a harmadikos diákokat szólította meg. A negyedikesek számára rajzversenyt hirdettek, a tavalyi vetélkedő győztesének regéjét, a Szent Anna-tó legendáját kellett megörökíteni. 

A képregeversenyre 12 megyéből 27 alkotás érkezett, ezek közül tíz került díjazásra – mondta az értékelőbizottság nevében Nap-hegyi Zsuzsa rajztanár, aki „a gyermeki lélek igaz kommunikációjának” nevezte az egyedi, érdekes kompozíciójú, látványos színvilágú munkákat. A kitüntetettek között két marosvásárhelyi diák is szerepelt, a harmadik díjat Kubánda Hanga Boróka, a másodikat Varga Fekete Csenge érdemelte ki, mindketten a Református Kollégium tanulói. A legjobb rajznak járó elismerés a tordai Gáll Árpád Csabának járt.

Ketten őrzik a vándorbotot

A kis regélők kitüntetése a Napsugár-különdíjak kiosztásával kezdődött. Zsigmond Emese, a regemondót évről évre támogató gyermeklap főszerkesztője úgy érezte, ezen az együttléten újra bebizonyosodott, hogy a magyarság a szabadság népe. A Napsugár-különdíjban a gyimesi Simon Csaba, a szilágyvajai Máté Botond, megyénkből a gyulakutai Szabó Éva Bíborka, valamint a Szatmár megyei Börvelyből érkezett Cosar Koppány Vajk részesült. A Maros Megyei Tanfelügyelőség különdíja a székelyudvarhelyi Koszta Magort, a temesvári Borbély Réka Saroltát, a medgyesi Orosz Balázst, megyénkből pedig a dicsőszentmártoni Váradi Annabella Jázmint illette meg. Dicséretet a magyardécsei Martonos Fruzsina Ilona, Ferencz Petra, a marosvásárhelyi Művészeti Szaklíceum diákja, a Szatmárnémetiből érkezett Hága Jázmin és Antal Tamara Éva, a Bákó megyei Bükk regélője vihetett haza.

A harmadik díjat Fazakas Boglárka vihette magával a Hargita megyei Ditróba, a második helyezésnek a Szilágy megyei, sarmasági Kocsis-Feri Benjamin örülhetett. Az idei regemondó minden bizonnyal két Kovászna megyei kislány, a maksai Sorbán Henrietta és a torjai Kerekes Beáta számára marad a legemlékezetesebb. Ők ketten érték el a legmagasabb pontszámot, így mindketten kiérdemelték az első díjat és a jelképes vándorbotot, amelyet felváltva, egy-egy fél évig őrizhetnek a következő vetélkedőig. Természetesen üres kézzel egyetlen kisdiák sem távozott, többek között – a rövid bemutatkozásuk mellett regéjüket és rajzukat is tartalmazó – kis kiadványt is hazavihette, amelyet a lelkes szervezőcsapat hatodik alkalommal adott ki, a regemondók örömére.