2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Vámosgálfalva Mikefalva és Szőkefalva között fekvő község, 6 kilométerre Dicsőszentmártontól.

Fiatal gálfalviak 1935-ben


Vámosgálfalva Mikefalva és Szőkefalva között fekvő község, 6 kilométerre Dicsőszentmártontól. Az első írásos adatok 1302-ből származnak a településről.
A férfiviselet a vidékre jellemző ruhadarabokból áll. Az 1900-as évekből származó adatok szerint a fiúk, férfiak csak fekete kalapot viseltek, 1940-től jött divatba az, hogy a fiúk zöld, a házasemberek, idősek feketét, néha barnát hordtak. A XX. század elején még vásárból vett tükrös, művirágos bokrétát kapott a legény a szeretőjétől, s ezt a katonai sorozás alatt végig viselte. Vásár a községben is volt az 1930-as években, s ott ruhaneműt is beszerezhettek. Az 1940-es évektől a leányok zöldikével díszített muskátlicsokrot tűztek a legények kalapjára, s ez így maradt szokásban az 1960-as évekig. Locsoláskor még a ’60-as években is ibolyacsokrot kaptak a leányoktól. A régi ing hasított, kicsi, hegyes gallérú, bő ujjú, bőven ráncolt ruhanemű volt, a mandzsettánál lerakásokkal. Dupla anyag, betét volt varrva az ing vállára, belül a hátára, s a karöltőre téve.
A régi ingek otthon készültek fehér gyapotból, házilag szőve, csak a II. világháború után váltotta ezt fel a fehér gyolcs ünneplőing. Az ing elöl hasítva, gombokkal, alatta keresztpánttal készült, kétfelől négy-négy levarrott díszhajtással. A viselőing és a gatya kender vagy elegyes vászon volt. A XX. század elején háziposztó harisnyát viseltek, a zsebeken és alatta háromlevelű lóhere alakú fekete zsinórral díszítve, körbeszegve, ami hegyesen végződött. Ezt a fehér harisnyát mindenki megőrizte máig is, s a fiatalok kölcsönkérik táncolni, szerepelni. 1950-től már priccsesnadrágot varrattak, előbb háziposztóból, majd vásárból vett zöld posztóból, s akkor jött divatba a zöld kalap is. Ujjast is a háziasszony szőtt, gép nem volt, saját maguk kézzel varrták meg minta alapján kiszabva. Díszítés nem volt rajta, bélése olcsó flanel. 1955-től, aki tehette, bundagallért illesztett rá télen. Az öregek 1980-ig hordták a harisnyát, de zsinór nélkül, fekete zsebszegéllyel. Szabómesterek, mint a néhai Belényesi András, már kosztümöket varrtak, de nem posztóból. Bundamellényt vettek az ujjas alá télen, belül volt a bunda, sima külseje díszítetlen, csak beszegett.
Hídi Gyula és Keszegh Gyula szűcsmesterek varrtak bundakabátot is 1965-ig, ami középhosszúságú volt. Hosszú bundát nem viselt senki.
1960-tól már Belényesi András szövetből varrt télikabátokat, mert már senki sem szőtt otthon posztóanyagot. A fekete bokszcsizmát Marosvásárhelyen, később Gálfalván rendelték (Hídi János csizmát, bakancsot, szandált készített). A viseletet az 1960-as évekig hordták, az idősek tovább is.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató