Kire érvényes a megemelt adó?

Az új pénzügyi törvény hozta változásokról, az adók terén tapasztalható újdonságokról Szövérfi László, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal gazdasági igazgatóhelyettese, valamint Ercsei Ferenc, az adóügyi osztály magánszemélyekért felelős vezetője számolt be kedden lapunknak. 

Szövérfi László elmondta, az új pénzügyi törvény értelmében az ingatlanadó attól függ, hogy milyen rendeltetésű az ingatlan, lakásként használják-e, vagy cégszékhely, illetve hogy gazdasági tevékenységet is folytatnak-e ott vagy sem. 

– Ha csak lakásként használják az ingatlant, az évi ingatlanadó változatlan marad. Ha viszont gazdasági tevékenység folyik az ingatlanban vagy annak egy bizonyos részében, akkor az adó nagyobb lesz. Ha valakinek például van egy háromszobás lakása, ahol két szobát használ lakásként és egyet gazdasági tevékenységre, arra az egy szobára kell magasabb adót fizessen. Az adót kiszámítjuk a lakhelyként használt ingatlanrészre, ehhez pedig hozzáadjuk a gazdasági tevékenységre használt felületre kiszámított adót. A kettő összege adja majd a vegyes használatú ingatlanadó összegét. Számításaink alapján egy kétszobás lakás esetében, ahol gazdasági tevékenység folyik, ha az ingatlan értéke 150 ezer lej, a rendes adó 129 lej lett volna, a megemelt adó 490-500 lej körül lenne. Mindez függ attól, hogy mennyire van felértékelve a lakás. Minden felértékelés december 31-i dátumra lesz elkészítve, mivel a törvény úgy írja, hogy az az érték számít, ami december 31-én be van vezetve. Akinek tehát van egy lakása, amiben gazdasági tevékenység folyik, fel kell vegye a kapcsolatot egy szakemberrel, aki elvégzi a felértékelést. Amíg ez nincs meg, nem lehet adót fizetni, mivel nincs aminek alapján kiszámolni. Emellett szükséges egy saját felelősségre tett nyilatkozat, az adásvételi szerződés, vagy egy új ingatlan esetében, amit az utóbbi öt évben építettek, az építkezésnek az értékét igazoló iratok. A leadási határidő március 31.

 

Ha cégszékhely, de nincs gazdasági tevékenység, nem kell többet fizetni

Szövérfi László hangsúlyozta, ha a cégnek a székhelye az adott ingatlan címére van bejegyezve, de nem folyik ott semmiféle gazdasági tevékenység, akkor a rendes lakásadót kell fizetni, és nyilatkozatot sem kell benyújtani, felértékelésre sincs szükség. Ha nem lehet kideríteni, hogy milyen típusú tevékenység zajlik az ingatlanban, de a lakás fenntartási költségei a cégre vannak elszámolva, akkor úgy tekintjük, hogy ott gazdasági tevékenység folyik, és magasabb adót kell fizetni – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. 

 

Egyszer a bírság, utána az adó 

– Hogy elkerüljük a felháborodásokat, szeretném leszögezni, hogy az új törvény értelmében akinek van ki nem fizetett bírsága – legyen az parkolásért kirótt büntetés –, számítson arra, hogy amíg ezt ki nem fizetni, nem veszik el tőle a helyi adót – fűzte hozzá az igazgatóhelyettes. 

 

Az ingatlan alatt lévő területre is fizetünk 

Az új pénzügyi törvény újdonságai kapcsán Ercsei Ferenc kifejtette, az eddigi, 2003. évi 571-es pénzügyi törvény szerint arra a területre, amit az ingatlan elfoglalt, nem kellett adót fizetni. 2016. január 1-jétől erre is kell fizetni egy területi illetéket, a tömbházlakások tulajdonosainak is. Ezt annak függvényében számolják ki, hogy a város melyik övezetében van az adott ingatlan, esetenként hány emeletes, illetve, hogy mekkora a lakrész felülete. Mindezek függvényében 8-15 lej között mozog majd ezen illeték értéke. Szintén újdonság, hogy a közterületen lévő garázsok után is kell ezután területi illetéket fizetni. Itt is négy övezetet különböztetünk meg, egy, az A zónában lévő garázs esetében területi illetékként 16 lejt, a B zónában 11 lejt, a C zónában 7 lejt, a D zónában pedig 4 lejes újabb illeték terheli a tulajdonosokat. Az új törvény másik hozadéka, hogy ha valaki valamit év közben elad, akkor arra a teljes évre ő kell fizesse az adót, az új tulajdonost csak a következő évtől terheli majd adófizetési kötelezettség az adott ingatlanra. 

 

Az épületadó nem növekedett

Amint azt már említettük, ha csak lakás rendeltetésűként használnak egy adott ingatlant, annak az adója változatlan maradt. Az Ercsei Ferenc által a rendelkezésünkre bocsátott számítások szerint idén az A övezetben egy kétszobás lakás évi adója 145, egy háromszobásé 191, míg egy négyszobásé 247 lej lesz. A B övezetben (például ide tartozik a teljes Tudor negyed) egy kétszobás után 120, egy háromszobás után 155, egy négyszobás lakás után pedig 185 lejt fizet annak tulajdonosa. A területadó kapcsán a számítások szerint egy 100 négyzetméteres, A övezetben lévő terület után fizetendő évi adó 80 lej, ugyanakkora terület után a B zónában 56, a C-ben 35, míg a D övezetben 19 lejt kell fizetni. 

 

Pár száz lejbe kerül az ingatlanfelértékelés

A felértékelések kapcsán felmerül a kérdés, hogy hová fordulhatnak azok, akik az új törvényes előírások értelmében fel kell értékeltessék ingatlanjaikat. A Romániai Engedélyezett Ingatlanfelértékelők Országos Egyesülete (ANEVAR) honlapján van ugyan egy jegyzék, amelyben közel ötezer engedélyezett ingatlanfelértékelő szerepel az ország összes megyéjéből, viszont a legtöbb esetben hiányzik az elérhetőségük, sem telefonszám, sem e-mail cím nem szerepel, amin kapcsolatba lehet lépni ezekkel a szakemberekkel. Maros megyei szakemberrel lapunknak sem sikerült felvennie a kapcsolatot, viszont telefonon megkerestük Benke Zsuzsa Kovászna megyei ingatlanfelértékelőt, aki készségesen tájékoztatott. Elmondta, hogy például egy háromszobás lakás esetében, ahol csupán egyik helyiségben folyik gazdasági tevékenység, a szakembernek a teljes felületet fel kell értékelnie, két szobát mint lakás rendeltetésű, egyet pedig mint nem lakás rendeltetésű felületet. Ez a tulajdonosnak a felület, valamint a zóna függvényében 350-400 lej körüli költséget jelent. A szakembertől megtudtuk, az ANEVAR-pecséttel rendelkező ingatlanfelértékelők általában topográfusok, építészmérnökök vagy gazdasági szakemberek, és mindenikük be kellett volna jelentse az elérhetőségeit, hogy azok felkerüljenek a honlapra. Viszont úgy látszik, sokan elmulasztották ezt megtenni. Kérdésünkre, hogy mennyi időbe telik elkészíteni egy felértékelést, Benke Zsuzsa elmondta, ha valaki holnap hozzá fordul egy ilyen kéréssel, egyelőre nem tudná kiszolgálni, mivel nem működik a központi adatbázis, ahová minden felértékelést be kell vezessenek, és csak ezután fogadhatják el azokat a polgármesteri hivatalok. Mint mondta, a felértékelőkkel azt közölték, hogy március 31-én lezárják az adatbázist, ekkor van a benyújtási határidő az önkormányzatoknál, így kérdéses, hogy sikerül-e minden kérésnek eleget tenniük.