2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kirakósdi

  • 2012-02-17 16:02:48

Miközben a Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolából rendőri segítséggel eltávolított szülő esetét kommentálják a politikusok és az érintettek, mélységes csend, mondhatni érdektelenség övezi a Maros Megyei Tanács üléséről kitessékelt újságírók ügyét, pedig az utóbbi eset legalább annyira felháborító, mint az elsőként említett.

Miközben a Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolából rendőri segítséggel eltávolított szülő esetét kommentálják a politikusok és az érintettek, mélységes csend, mondhatni érdektelenség övezi a Maros Megyei Tanács üléséről kitessékelt újságírók ügyét, pedig az utóbbi eset legalább annyira felháborító, mint az elsőként említett. Mindkét esetben egy-egy vezető beosztásban lévő hölgy áll a történés középpontjában, egyikük román, a másik magyar, az egyiket bírálják, a másikról hallgatnak. A józan ész azt diktálja, hogy beszéljünk tárgyilagosan arról is, ami a mi házunk táján történt.

A Népújságban megjelent tudósítás szerint udvariatlan, értelmetlen és fölösleges gesztus volt távozásra szólítani fel az újságírókat. A felsorolt három jelző mellé kívánkozik egy negyedik is: törvénytelen. A hatályban lévő jogszabályok közt nincs olyan, amelynek alapján zárt ülést rendelhetne el a megyei tanács elnöke. A közigazgatási törvény szerint a megyei tanács ülései nyilvánosak – bármiről is tárgyalnának, nincs kivétel. A törvény aktualizált változata megtalálható a megyei tanács honlapján, több jogszabállyal együtt, melyek szabályozzák a tanács működését. Hogy mégis szavazás alá bocsátották a zárt ülésre vonatkozó javaslatot, csak azzal tudom magyarázni, hogy az említett jogszabályok közt található a megyei tanács 2006-os keltezésű, elavult működési szabályzata, mely annak idején, akárcsak a közigazgatási törvény, valóban lehetővé tette, hogy a tanácsosok szavazata alapján zárt ülést rendeljenek el. Az évek múltával azonban a közigazgatási törvény többször változott, ami egykor megengedett volt, arról most szó sincs. Nem kell különösebb jogi képzettséggel rendelkezni ahhoz, hogy megítélhessük, eltérő rendelkezés esetén melyik jogszabály előírásait kell tiszteletben tartani: a helyi szabályzatot vagy az országos törvényt. Tény, hogy az önrendelkezés jegyében van, aki úgy gondolja, hogy a helyi határozat felette áll a törvénynek (lásd az orvosi egyetem esetét). Nem hiszem, hogy ez lenne a követendő példa.

A tanácsterem elé őrt állítani – a terembe való behatolás megakadályozása céljából – szintén nem követendő példa. A döntéshozatal átláthatóságáról szóló törvény szerint (szintén megtalálható a megyei tanács honlapján) ez büntetendő cselekedet. Meg értelmetlen is – tenném hozzá, hiszen a tanácskozáson elhangzottakat, a már említett közigazgatási törvény értelmében, jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a jegyzőkönyvet pedig három napon belül nyilvánosságra kell hozni. Mi értelme van bárkit is kitessékelni a tanácskozásról, ha az ülésen elhangzottakat pár napon belül nyilvánosságra kell hozni?

Kitessékelés, őrállítás a megyei tanácsnál, illetve rendőri beavatkozás igénylése a 2-es iskola esetében – ami azonos a két ügyben, az a kirekesztés. Tudatában vagyok, hogy sok vonatkozásban különbözik a két eset. Nem is azzal a szándékkal írtam a fenti sorokat, hogy összehasonlítási alapul szolgáljanak. Egyetlen szándék vezérelt: figyelmeztetni arra, hogy azonos mércét használjunk mindenkivel szemben, nemzetiségtől és társadalmi helyzettől függetlenül.

Bustya Sándor

 

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató