2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A kultúraszeretők számára az év leghosszabb és legizgalmasabb éjszakája egyértelműen a május 18-ához, a múzeumok nemzetközi napjához legközelebb eső szombat, amikor számos európai országban kitárulnak és mindenkit magukba szippantanak a múlt kincseit őrző terek.

Fotó: Nagy Tibor


A kultúraszeretők számára az év leghosszabb és legizgalmasabb éjszakája egyértelműen a május 18-ához, a múzeumok nemzetközi napjához legközelebb eső szombat, amikor számos európai országban kitárulnak és mindenkit magukba szippantanak a múlt kincseit őrző terek. A marosvásárhelyi Színház téren már pénteken, a Friderika-koncerttel elindult az élmények sora, másnap délelőttre pedig a megyei múzeum részlegei is benépesültek. A gyermekeknek szóló programok közül talán a természettudományi múzeum udvarán megnyitott régésziskola bizonyult idén is a legnépszerűbbnek, a pár éves felfedezőktől a kisiskolásokig mindenki kitartóan ásott, és gyűjtötte marékszámra órákon át a homokba rejtett gyöngyszemeket, érméket, apró állatokat és katonákat. Közben az új épületszárnyban agyagszobrocskák, képeslapok, papír ékszerek készültek.

Egy másik különleges helyszín a Kultúrpalota kisterme volt, ahol a Via Piperaticán, az ókori Róma legnagyobb fűszerpiacán találta magát a látogató. A megyei múzeum görgényszentimrei osztálya, illetve a Római Limes Kutatóközpont tógába öltözött munkatársai ezúttal is kitettek magukért, a legapróbb részlet is az időutazást szolgálta. A hölgyvendégek különféle fűszereket szagolgatva és felismerve szerezhettek diplomát, a gyerekek rómaiakat ábrázoló arcokat színezhettek, és elkészíthették a saját kis szagzsákjukat is. Pánczél Szilamér régész, muzeológus elmesélte, hogy ilyen zsákocskákat az utcák elviselhetetlen szemétszaga miatt hordtak maguknál azok a rómaiak, akiknek nem volt pénzük drága fűszerekre. A piacon, amelyet Traianus éjszakánként császári gárdával őriztetett, a tömjénnek és a mirhának jutott a főszerep, de az alapanyagok között a méhviasz, a fahéj és a rózsa is igen keresett volt. Az ókori minta szerint készült női és férfiparfümöket, illetve a kézkrémeket ki is lehetett próbálni, aki pedig kedvet kapott arra, hogy házilag is elkészítse a piperét, haza is vihette a receptet. A hajdani idők tisztálkodáshoz, szépítkezéshez használt kellékei között Maros megye területén talált kétezer éves tárgyakat, például egy maroskeresztúri kancsóból és tálból álló bronz kézmosókészletet is megcsodálhattak az érdeklődők.

A Múzeumok éjszakája idei kínálatának egyedi mozzanata az Állatok éjszakája nevű állatkerti program volt. Míg a korábbi években a gyerekek számára délután 5 körül lezárultak a tevékenységek, és attól kezdve inkább csak kísérői voltak a felnőtteknek, ezúttal éppen – vagy főleg – az ő kedvükért pörögtek fel sötétedés után az események. A marosvásárhelyi vadaspark lakói éjfélig várták kis látogatóikat – többségük a nyugtalanság legkisebb jele nélkül –, de a legizgalmasabb helyszínnek Tánja lakosztálya bizonyult, ahol félórával a Gyümölcsfoci az elefánttal címmel meghirdetett produkció kezdési időpontja előtt már népes csoport gyűlt össze. Bár sok gyerek úgy gondolta, hogy valóban labdázhat az ormányos hölggyel, az „akciót” egy gondozó bonyolította le, mégpedig úgy, hogy gyümölcsöket és zöldségeket dobott az elefántnak, amelyeket aztán Tánja asszonyság jóízűen bekapott. Szintén a táplálkozásra épült a páviánok játéka és a mosómedvék „dobozolása” is. A Somostetőről 20 percenként indult autóbusz a főtérre, ahol 2 óráig még éberen őrködtek a múlt fényei.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató