2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Kilépés vagy államcsőd

Az eurózónából való kilépés vagy rendezett államcsőd – úgy tűnik, két rossz közül választhatnak a görögök, miután egyre reménytelenebbül vergődnek az egyik megszorítás-csomagból a másikba.

Az eurózónából való kilépés vagy rendezett államcsőd – úgy tűnik, két rossz közül választhatnak a görögök, miután egyre reménytelenebbül vergődnek az egyik megszorítás-csomagból a másikba. A piacok ezen a héten abban bíznak, hogy megszületik a kegyelemdöféssel felérő döntés és az elkerülhetetlennek teret engednek a döntéshozók. Mára világossá vált, hogy az eddigi megszorító intézkedések legfeljebb lassították a folyamatot, de a drákói megszorítások teljesen visszafogták a belső keresletet, s olyan mély depresszióba süllyedt a gazdaság, melynek eredményeképpen néhány napja a görögök Németországból importáltak görög olívaolajat. Ebben a helyzetben az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lélegeztetőgépére még évtizedekig szükség lehet. Milyen más alternatívák vannak?

A németek egyre gyakrabban adnak hangot azon véleményüknek, hogy a görögöknek ki kellene lépni az eurózónából, ezzel saját valutájukat leértékelik, ami segíthet az exportnak, s ezen keresztül jöhet egyenesbe a görög állam. Ellene szól, hogy ennek a lépésnek kihatása lenne az eurózóna többi tagállamának GDP-jére is (egyes elemzések szerint akár 25%-os esést is eredményezhet), ami pedig a görögöket illeti, a teljes pénzügyi rendszer összeomlásához vezetne (mindenki kivenné megtakarításait). Arról nem is beszélve, hogy az eurózónából való kilépés jogilag sem rendezett, ráadásul technikailag is nehezen oldható meg.

A másik „lehetőség” a rendezett államcsőd, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy a görög államnak meg kell állapodnia hitelezőivel az államadósság egy részének átütemezéséről, esetleg elengedéséről (a hitelezőknél lévő államkötvények névértékének felére-harmadára való csökkentése). Ebben az esetben a bankrendszer megmentése érdekében továbbra is szükség lenne a külső segítségre.

Döntés egyelőre nincs, mert az euróövezet államainak vezetői félnek attól, hogy a csőd átterjedhet az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságára, Olaszországra (múlt héten az S&P hitelminősítő nem váratlanul, de mégis említést méltóan leminősítette az olasz államadósságot) és a negyedikre, Spanyolországra, ez végzetes lehet Európára nézve. Éppen ezért még az is előfordulhat, hogy ezen a héten továbbra sem születik döntés a görögök sorsáról, hanem előbb az euróövezet bankrendszerét igyekeznek megmenteni, stabilizálni, hiszen a bankrendszer feltőkésítése lehet egyféle oxigénmaszk, amely segíthet. Egy 3 ezer milliárd eurós tűzfal kiépítésének lehetőségét már a hét végén megemlítették az angol lapok.

Egy azonban biztos, a valutaunióhoz tartozó görögöknek már sem önálló monetáris politikája, sem szuverén jegybankja nincs, így tulajdonképpen pénzügyi-gazdasági szempontból egy nem létező államról beszélhetünk. Éppen ezért az EU tagállamaira is nyomás nehezedik, a felelős politikusok el kell érjék, hogy a nemzeti parlamentek megszavazzák a júliusban elfogadott európai mentőcsomagot (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz – EFSF). Ennek egyik sorsdöntő szavazására csütörtökön a berlini Bundestagban kerül sor. A döntésért cserében a németek minden valószínűség szerint a rendezett görög államcsődöt várják el. Ugyanakkor az európai bankrendszer feltőkésítését is vállalják, de természetesen nem egyedül.

 

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató