Kilendítenék a holtpontról a restitúciót
A kommunizmus idején államosított ingatlanokért járó, elakadt kártérítéseket próbálja kilendíteni a holtpontról egy szerdán elfogadott sürgősségi rendelettel a kormány.
A kommunizmus idején államosított ingatlanokért járó, elakadt kártérítéseket próbálja kilendíteni a holtpontról egy szerdán elfogadott sürgősségi rendelettel a kormány.
A rendelet a hiányos kártérítési dokumentációk esetében segíti a döntéshozatalt azzal, hogy a hiányzó információkat „vélelmezett” adatokkal pótolja. A kormány közleménye szerint a 2013-as jogorvoslati törvény elfogadása óta átvizsgált hatezer kártérítési igény közül négyezer amiatt akadt el, mert nem derült ki az igénylők irataiból, hogy mezőgazdasági területről vagy beépített, esetleg beépíthető telekről van-e szó. Más esetekben olyan jogosultakat kellett volna kárpótolni, akiknek az irataiból nem derült ki, mekkora építményt kobozott el tőlük vagy felmenőiktől az állam.
A rendelet értelmében ezentúl adathiányos esetekben a restitúciós hatóságnak azt feltételezve kell megítélnie a kártérítést, hogy az ingatlanok 1000 négyzetméter alatti városi vagy 3000 négyzetméter alatti falusi telkeken épületek álltak. Ahol nem derül ki, mekkora építményeket államosítottak, ott 21 négyzetméteres lakófelületre adnak kártérítést.
A jogszabály a kisebbségi közösségektől és egyházaktól államosított ingatlanok visszaszolgáltatását azzal mozdítaná elő, hogy az ezzel foglalkozó restitúciós különbizottság munkájába bevonja a megyei prefektusi hivatal, illetve a helyhatóság egy-egy képviselőjét.
A kormányközlemény szerint a különbizottság előtt 10.600 elkobzott egyházi vagy közösségi ingatlan ügye vár elbírálásra: az ezekre vonatkozó restitúciós igényeket 2002 és 2006 között terjesztették be.
