Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-08-15 12:48:03
Pajzs, pillangó, U betű – többféle fantázianévvel is szerepel az a létfontosságú mirigy, amely nyakunk elülső részén, a légcső két oldalán helyezkedik el. „Pajzsmirigy néven vált ismertté, egyrészt, mert a pajzsporc előtt található, másrészt, mert alakja szerint leginkább pajzshoz hasonlít” – mondja Varga Fatima budapesti endokrinológus szakorvos.
– A pajzsmirigy iránti érdeklődés mintha megnőtt volna az utóbbi időben, neves művésznők, ismert személyiségek hirtelen kialakuló súlyfeleslegükért éppen a pajzsmirigy nem megfelelő működését teszik felelőssé.
– A legtöbb esetben tévesen, ugyanis a pajzsmirigyproblémák autoimmun betegségre vezethetők vissza – szögezi le a szakorvos. – Okozhatnak ugyan váratlan hízást, de korántsem olyan látványos mértékben, ahogyan az egyeseknél előfordul. A 4-5 kilós súlytöbblet a pajzsmirigy alulműködése következtében jön létre, és a sejtekben összegyűlő víz okozza. Egyébként a pajzsmirigynek fontos hormontermelő szerepe van, a tiroxin és trijodtiroxin nevű hormonokat termeli, működését közvetlenül az agyalapi mirigy szabályozza a TSH hormon segítségével. Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH-szint megnő, és ez fokozott munkára készteti a pajzsmirigyet. Ellenkező esetben pedig a TSH-szint csökken. A pajzsmirigy hormonjai a szervezet anyagcsere-folyamatának, az energiaforgalomnak és hőszabályozásnak a legfőbb tényezői. Általában két ismert pajzsmirigyzavarról beszélünk, a túlműködésről és az alulműködésről. A túlműködés jelei lehetnek: magas vérnyomás, hasmenés, fokozott izzadás, erős szívdobogás, ingerlékenység, a szemgolyók kóros kidülledése. Csökkent hormontermelésre utaló jelek újszülött-, illetve csecsemőkorban utalnak komoly fejlődési rendellenességekre, a testi és szellemi fejlődés elmaradására. Felnőttkorban a betegség főként autoimmun eredetű, jelei közt az ödéma, aluszékonyság, feledékenység, étvágytalanság a leggyakoribb. De olyan összetett kórképek is előfordulhatnak, mint a szívritmuszavar, a meddőség, a depresszió. A serdülőkor, a terhesség ideje, valamint a változókor hordozza magában a legtöbb rizikófaktort a pajzsmirigybetegség kialakulására.
Nincs sok lehetőség a megelőzésre
Szakorvosok szerint egyszerű önvizsgálattal, „kitapintással” is megállapítható, ha göbök alakultak ki a pajzsmirigyen, vagy az aránytalanul megnagyobbodott. De a mai modern technika, az ultrahangos, izotópos és a laboratóriumi vizsgálat minden esetben eloszlatja a kétségeket, és pontos diagnózist ad.
Az Egyesült Államokban népbetegségként kezelik a pajzsmirigy-rendellenességeket: idén januárban kampányt kezdeményeztek a rendszeres önvizsgálat érdekében, mivel 60 millióra teszik a betegek számát. Magyarországon szerencsére nem ilyen súlyos a helyzet, 10-15 százalékra tehető a pajzsmirigybetegek száma, közöttük többségben, 70-80 százalékban vannak a nők.
Varga Fatima elmondása szerint a rosszindulatú daganatok között 1-2 százalékban fordul elő pajzsmirigydaganat, ez is jól diagnosztizálható, adott esetben csonkolásos módszerrel, műtéttel a daganat eltávolítható. Ha a pajzsmirigyet is eltávolítják, azonnal pótolni kell működését megfelelő hormongyógyszerekkel. A pajzsmirigy kezelése minden esetben a kiváltó ok függvénye.
A pajzsmirigybetegségek megelőzésére nincs sok lehetőség. A helyes táplálkozás, az immunrendszer erősítése, a stresszmentes életmód természetesen ezekben az esetekben is kívánatos, de az ilyen jellegű autoimmun betegségek szinte kivédhetetlenek.
A pajzsmirigy nem megfelelő működése viszont helyreállítható, fokozott működés esetén gyógyszeres kezeléssel, csökkent hormontermelésnél pedig gyógyszer, megfelelő mennyiségű jód adásával. A jódbevitelnél különösen óvatosnak kell lenni, néha ugyanis a kevesebb több. Egy felnőtt napi jódszükséglete 150 mikrogramm naponta. A jódszegény országokban ezt jódozott sóval és egyéb készítményekkel, ellenőrzött módon próbálják pótolni.
Az endokrinológia – a belgyógyászat e speciális ága – egyre inkább fejlődik, és egyre több olyan beteg keresi fel a szakrendeléseket, aki szűrésre jelentkezik. Ez egyébként a megelőzés leghatékonyabb módja, és biztosíték egyben, hogy ez a fontos szervünk, amely jód és fehérje felhasználásával hormont termel, betölthesse a szervezet valamennyi sejtjére hatással bíró, szabályozó, élettani szerepét.
Leopold Györgyi