Kibeszélték az Európai Uniót

Jó hangulatban, tabuk nélkül

Az Európai Unió működéséről, döntéseiről mindenkinek megvan a véleménye, azonban sokan nem értik, hogy miként is működik, ami nem is csoda, hiszen hatalmas és összetett rendszer. Éppen ezért szervezett Vincze Loránt európai parlamenti képviselő Kibeszélő néven két eseményt – Marosvásárhelyen és Csíkszeredában –, ahol kiült a közönség elé, felvállalva a nehéz témákat, és válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek a jelenlevőket foglalkoztatták. A marosvásárhelyi, G Caféban tartott eseményen szinte telt ház volt, a résztvevők egy közel kétórás beszélgetés során gyarapíthatták ismereteiket az Európai Unióról, illetve választ kaphattak saját kérdéseikre.

Az emberek véleménye többnyire negatív az Európai Unióról, ami annak is az eredménye, hogy ritkán van lehetőségük választ kapni a kérdéseikre, megtudni, hogy egy-egy uniós döntés hátterében mi áll, mondta Vincze Loránt. A képviselő azt is elmondta, hogy a közelmúltban a Maszolon és a Székelyhonon volt egy sorozat, ahol az utca embereinek a kérdéseire válaszolt. Ebből az derült ki, hogy az állampolgárokat érdekli az EU és a működése, a mostani kétrészes Kibeszélő pedig ennek egyfajta folytatása, ahol laza környezetben jó hangulatú beszélgetést sikerült folytatni. Azt sem szabad véka alá rejteni, hogy ezeken a beszélgetéseken is túlsúlyban voltak a negatív elemek. Az emberekhez sokkal könnyebben eljutnak a butaságok, túlzások, amelyeket az európai uniós rossz döntések fokmérőinek tartanak, és kevesebbet beszélünk azokról a pozitív hozadékokról, amit az EU-s csatlakozás jelentett Románia számára, vélekedett az EP-képviselő. Ezek közé tartozik a szabad utazás, a támogatáspolitika, a mezőgazdasági politika, az, hogy része vagyunk ennek az európai térnek.

Statisztikák igazolják, hogy a romániai lakosság körében az egyik legnagyobb az EU-szkepticizmus, különösen a magyar lakosság körében. Ez annak is lehet az eredménye, hogy a jó dolgokat az emberek hajlamosak hamar megszokni, és természetesként kezelni, nem szabad elfelejteni azonban, hogy az európai uniós támogatásoknak köszönhetően rengeteg településnek lett ivóvíz- és csatornahálózata vagy aszfaltburkolat az útjain, mondta Vincze Loránt. Ha nem lett volna uniós támogatás, nem kizárt, hogy a mai napig sem születtek volna meg ezek a dolgok, amelyek a civilizáció alapszolgáltatásai, és amelyeken az európai települések már rég túl vannak, és hozzánk csak most jutottak el, viszont most, hogy elkészült, az emberek azt mondják, ez egy normális dolog, amiben igazuk van, de nem azonosítják, hogy kinek köszönhető – fűzte hozzá az EP-képviselő. Ugyanakkor, ha nem volnánk az unió tagországa, nem lennénk részese a szabad munkaerő-áramlásnak, az emberek nem tudnának külföldön dolgozni, illetőleg támogatni itthon élő családtagjaikat. De ugyanez érvényes a más országokban történő továbbtanulásra, és még hosszan lehetne sorolni azokat a pozitívumokat, amelyeket az Európai Unió hozott el Románia számára.

Mindezek ellenére a negatív hírek valahogy vonzóbbak az olvasók számára. Mindenki tudja magáról, hogy egy újság címlapjára pillantva vagy a közösségi médiában görgetve, és rápillantva egy címre, nagyobb valószínűséggel olvassa el vagy kattint a rossz hírre, példázta Vincze Loránt.

A marosvásárhelyi esemény egyik kérdése a bevándorláspolitikát érintette. A képviselő úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió túlzásba vitte a befogadást. Miközben azt is látni kell, hogy számos európai országban, közöttük Romániában is, nagy a munkaerőhiány, aminek következtében 4,4 milliárd eurónyi hozzáadott érték nem fog megtermelődni az idén az országban. Ennek kapcsán az európai parlamenti képviselő lapunknak elmondta, hogy Európa nyugati részébe már az ’50–60-as években vittek munkaerőt harmadik országokból, hiszen akkoriban ott volt munkaerőhiány. Az így bevitt emberek ott alapítottak családot, és a demográfiai mutatóik magasabbak voltak, mint az őshonos közösségeké, ez pedig oda vezetett, hogy egy idő után átalakult a társadalom képe, magyarázta Vincze Loránt. Jelenleg Kelet-Közép-Európában van munkaerőhiány, amit harmadik országokból pótolunk, ameddig haza nem jönnek azok a hazai munkavállalók, akik külföldi országokban dolgoznak, tette hozzá a képviselő. A Nyugat-Európában tapasztalt társadalmi átalakulást úgy lehet megelőzni, hogy határidős szerződéseket kötünk, és miután az illető személyeknek lejár a munkaviszonyuk, hazaköltöznek az országukba, mondta a politikus.

Felmerül annak a lehetősége is, hogy a szerződés lejárta után egyesek feketén kezdenek el dolgozni, viszont ahhoz, hogy itt tartózkodjanak, szükségük van egy jogi alapra – például munkavállalói szerződésre –, ha nem rendelkeznek vele, akkor már nem éri meg számukra itt maradni. Attól félünk, hogy ha tömeges bevándorlás indul el, akkor a társadalmaink hagyományai elvesznek, feledésbe merülnek, átalakulnak, különösképpen az olyan közösségek esetében, mint a romániai magyar, amely a kultúrája és az anyanyelve által maradt meg, vált erőssé – magyarázta Vincze Loránt. Az EP-képviselő szerint ez nem olyan, mint az iskolák esetében, hogy ha van magyar iskola, az nem zárja ki a románt vagy fordítva, mindkét nemzetiség őshonos a térségben, azonban ha egy városban összegyűlne egy iskolára való nepáli gyermek, ne legyen nepáli iskola, mert az nem őshonos közösség, és nem az állam feladata, hogy őket anyanyelven oktassa, hanem az kell legyen az elvárás, hogy integrálódjanak a társadalomba.

 Nem az a kérdés, hogy jó vagy rossz az Európai Unió, nekünk az a célunk az EU-val, hogy hasznos legyen, hogy éljünk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket biztosít a számunkra, hogy jó kormányzás legyen az EU-ban, és jobb döntések szülessenek, ehhez pedig mi, erdélyi magyarok is hozzájárulunk azzal, ha elküldjük a képviselőinket, akik megpróbálják alakítani az európai uniós döntéseket, foglalta össze Vincze Loránt.