Ki védi meg a vállalkozót?

Múlt héten Marosvásárhelyen, a Plaza Hotel konferenciatermében került sor a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének támogatását célzó szemináriumra, melyet a BTL Design és az Agora Group sajtótröszt szervezett.

A BTL Design menedzsere, Ioan Radu által vezetett országos tájékoztató körút célja a Maros megyei vállalkozók felvilágosítása volt. A Maros megyei kis- és közepes vállalkozások képviselői aktuális kérdéseket, a munkatörvénykönyv esetenként félreértelmezhető előírásait feszegették, a munkaügyi felügyelők pedig munkaadókra és munkavállalókra egyaránt leselkedő csapdákat, illetve a jogi kereteket ismertették.

Gheorghe Ştef, a Maros Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség vezérigazgatója és Eva Man, a Maros Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség főfelügyelője interaktív előadásában a vállalkozók olyan törvényekről is hallhattak, amelyekről korábban nemigen értesültek. Amint a Maros Megyei Munkaerő-elosztó Ügynökség vezérigazgatója hangsúlyozta, a megyében 11.286 munkanélkülit tartanak nyilván, de segélyre közülük csak 1.400 jogosult. Többek között ismertette a munkanélküliek számára szervezett tanfolyamokat, illetve azokat az anyagi juttatásokat, amelyek a 45 év fölötti, illetve öt év múlva nyugdíjkorhatárt elérő munkanélküliek alkalmazásával járnak a munkaadóknak. 

Emil Baciu, a CEC Bank igazgatója a finanszírozási lehetőségeket, Carmen Oprea a kis- és középvállalkozások számára kiírt finanszírozási programokat ismertette. Amint Ioan Radu menedzser a felvilágosító körút kapcsán elmondta, fontosnak tartja a CEC Bank finanszírozási lehetőségeit a kis- és közepes vállalkozások román–svájci programjában. Mint kifejtette, az európai uniós alapok lehívása a 2020–2025-ös időszakban valószínűleg csökkenni fog, mert a banki hitelezések kerülnek előtérbe. 

Eva Man főfelügyelő a munkatörvénykönyv kevésbé ismert előírásait, a 2011-től érvényes változásokat ismertette, valamint a felügyelőség munkatársainak eljárását az ellenőrzések során, rámutatva az általuk tapasztalt leggyakoribb hiányosságokra. A felügyelő hangsúlyozta a megfelelő munkaerő-kiválasztás, a szakképzett munkaerő megbecsülésének fontosságát, mint mondta, téves az a hozzáállás a munkaadók részéről, hogy „helyedre tízen várnak”, ugyanis egy jól képzett alkalmazottat elveszíteni és egy pályakezdőt betanítani fölösleges idő- és pénzveszteség, amit egy jól felkészült menedzser elkerül. A vállalkozók kérdéseire válaszolva a felügyelő kifejtette, hogy kétféle feketemunkáért bírságolhatnak a munkaügyi felügyelőség ellenőrei. Egyik a klasszikus feketemunka, amikor munkaszerződés nélkül foglalkoztatnak, de van rá eset, hogy az érvényes munkaszerződést nem továbbították időben a felügyelőségre, mindkét esetben akár 10.000 lejre is bírságolhatnak. 

A vállalkozók kérdésére, hogy mi a teendő abban az esetben, ha az érvényes munkaszerződés ellenére is gyakran még a próbaidő letelte előtt lelépnek az alkalmazottak, a felügyelő arra figyelmeztetett, hogy a munkaadó nem bonthatja fel egyoldalúan a munkaszerződést, mert ha az alkalmazott pert indít, megnyerheti. A munkaadóknak azt tanácsolta a felügyelő, hogy egyetlen óvintézkedéssel védhetik ki a bírósági perek elvesztését, éspedig a belső rendszabályzat és a munkaköri leírás kifüggesztésével, amelyek leszögezik az alkalmazottak kötelezettségét és felelősségét. A vállalkozók és az intézmények képviselői között kialakult párbeszéd során megválaszolatlan kérdés is maradt, többek közt az, hogy amennyiben a munkavállaló jogait a munkatörvénykönyv előírásai szavatolják, a vállalkozókat milyen törvények védik?