Kezdődik a csűrszínházi évad

A római Egyiptomtól a bukovinai székelyekig

Érdekes előadások Caligula korától a bukovinai székelyeken át az erdélyi hagyományőrzésig, miközben a római kori Egyiptomról is tanulhatunk – az idei csűrszínházi évadról tartottak sajtótájékoztatót szerda délelőtt a marosvásárhelyi Spectrum Színház előcsarnokában. A jelenlévőket Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínház alapítója üdvözölte. Elmondta: a tavalyi, meghiúsult évadot követően idén önerőből ugyan és szűkített formában, a pályázati elmaradások miatt picit átgondolva, de megtartják a mikházi eseménysorozatot barátaikkal és a partnerintézményekkel – a Spectrum Színházzal, a Maros Művészegyüttessel, a Maros Megyei Múzeummal, a Bekecs Néptáncegyüttessel, valamint a budapesti Hagyományok Házával – közösen.

– A csűrszínházi program június 26-án, szombaton este 7 órától kezdődik Székely János Caligula helytartója című drámájának előadásával. A produkciót a Csűrszínház Egyesület, a Spectrum Színház, a csíkszeredai Pro Cultura Alapítvány és a Maros Művészegyüttes viszi színre. Az előadást eredetileg 2006-ban mutatták be a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, és nekem régi álmom volt újra színre vinni valamikor. A régi vásárhelyi szereposztásból négyen vagyunk benne, két új, fiatal kollégával. Nagy István is bekerült, így három új taggal egészült ki a társaság. Többünk számára is az egyik legszebb élményt jelentette ez az előadás. Amikor a Nemzetiben abbahagytuk, már bennem volt a gondolat, hogy hátha egyszer sikerül újra leporolni és színre vinni. Senkit sem kellett győzködni, hogy fellépjen benne, számomra ez a világ legszebb magyar szövege. Székely János méltatlanul elfeledett és mellőzött író, sokkal több drámáját kellene játszani. Örök érvényű darabokról van szó, hiszen a hatalom és ember viszonya mindig létezett. Igyekeztünk nem csak a politikai vetületét kihangsúlyozni, hanem az erkölcsi oldalát is mélyen boncolgatjuk. Ősszel újult erővel játsszuk a Spectrumban. Itt lesz tökéletes az előadás, Mikházán a nézőtéren adjuk elő, zárt színpadtérrel, mert van benne vetítés, ami Miholcsa Gyula munkája.

Kincses Elemér, az előadás rendezője elárulta, a 2006-oshoz viszonyítva ez sokkal durvább, szenve- délyesebb, politizálóbb előadás. 

– A magyar irodalom egyik legragyogóbb drámájáról van szó. Nagyon örvendtem, amikor felkértek, azóta is boldog házasságban élek ezzel a csodálatos szöveggel. Rendeztem vagy 160 előadást, és ez a mostani hibátlan szereposztás, a hangvétel nagyon közel áll ahhoz, amit megálmodtam. A darab fantasztikus, olyan igazságok hangzanak el benne, amelyek ma fájóbbak, kétségbeejtőbbek, mint 2006-ban. Amit első pillanatban kértem – és maradéktalanul megcsinálták –, hogy ne legyen egy beszélgetéses előadás. Két nagyszerű színésznek az életre-halálra szóló vitája folyik, mert a világban ma már sajnos nem beszélgetnek, hanem ordítanak. Nagyon izgalmas két hónapnyi próbafolyamat volt, Mikházán a nyilvános főpróbát tartjuk, a premier szeptemberben lesz a Spectrum Színházban. Györffy András színművész hozzátette: – Most csak átfogalmaztuk ezt az előadást, nem volt nagyon nehéz munka. Az alap ugyanaz maradt: egy nemzet megmentése a templomon keresztül, mert a templom a „nép szellemi lakhelye”. 15 évvel ezelőtt is nagyon aktuális volt a mű, most még időszerűbb: segélykiáltás olyanok felé, akik nem akarják meghallani. Tatai Sándor szerint viszont nagyon sokban eltér az előzőtől: 

– Jóval nagyobb hangsúlyt kapott a hétköznapi ember pragmatikus attitűdje, ilyen szempontból kezeljük ezeket a gyönyörű sorokat. Az előadás rendkívül kiélezett, nem beszélő, hanem vitázó, amelyben mindenki kiteszi a belsejét. Nyíltabb, kevésbé szoborszerű, ezért jóval több élet van benne: itt mindennek ára és tétje van. 

Benedek Botond színművész számára nagy élmény és megtiszteltetés, hogy bevették a csapatba. 

– Feloldott volt a próbafolyamat, hamar befogadtak. Szándékosan nem néztem meg az előző előadást, hogy friss legyen az élmény. Nagyon intenzív a produkció, valóban a különböző világok összecsapódása jelenik meg benne, ami igen jellemző a mostani valóságra is. A mi generációnkból kikopott az a bölcsesség, ami a Székely János szövegeiben benne van – vissza kéne hozni egymás meghallását.

Az előadásra a 0744-985-742-es telefonszámon lehet jegyet foglalni, a jegyek ára 20 és 25 lej.

Június 27-én, vasárnap este 8-tól a Bekecs Néptáncegyüttes játssza a Keresztúton című előadását, amelynek a bemutatója a múlt hónapban volt Csíkszeredában. A nagyszerű táncelőadás a bukovinai székelyekről szól. Ez esetben is telefonon (0746-856-310) lehet jegyet foglalni, a jegy ára 20 lej. A darab rendező-koreográfusa Tőkés Csaba Zsolt, zenei szerkesztője Pál István Szalonna. 

A következő csűrszínházi előadásra július 3-án kerül sor, a produkció címe Tündérkert Erdélyben. Rendezője, szerkesztője Török Viola. A budapesti Hagyományok Háza, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, a Spectrum Színház, a Maros Művészegyüttes és a Csűrszínház produkciója. Koreográfusa Varga János, szereplői között van Szarvas József Kossuth-díjas színművész, Berecz András regélő, a Kodály Zoltán gyermekkórus, Pál István Szalonna és zenekara, valamint a Boróka néptáncegyüttes. Amint azt Török Viola elmondta, a Tündérkert egy Magyarországon induló kezdeményezés volt. 

– Kovács Gyula gazdász indította el abból a célból, hogy honosítsuk vissza a Kárpát-medence őshonos gyümölcsfáit. Döbbenetes számokról van szó, egy kincsről, amiről tudunk, de nem beszélünk, miközben hagyjuk tönkremenni, nem őrizzük eléggé. Erre reagált Szarvas József színművész, aki vidéken megalapította a saját pajtaszínházát, ami hasonlít a Csűrszínházhoz. A pajtaszínház visszhangzott a csűrszínházi hagyományainkkal, miszerint a vidék igényei szerint is teremtsünk kultúrát. A műsor arról szól, hogy továbbgondoljuk ezt a gondolatot, hogy a gyümölcsfák visszateremtésével a kultúra visszateremtését is szorgalmazzuk. Szarvas József továbbgondolását is nyomon követhetjük, de az előadásban megjelennek azok a költemények is, amelyek pontosan erről szólnak – például a gyümölcsfák szimbolikus voltáról. Fellép a szovátai Tündérkert program által létrehozott Magyar Örökség díjas Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar, a Maros Művészegyüttes mellett Pál István Szalonna zenekara is jó hangulatot teremt, Berecz András mesével jelenik meg az előadásban, amelyben fellépnek továbbá a Boróka néptáncegyüttes táncosai és a Spectrum Színház színészei. Az előadást július 2-án a marosvásárhelyi várban mutatják be, szabadtéren, a produkcióra a 0744-301-875-ös telefonszámon lehet jegyet foglalni.

Augusztus 7-én a Csűrszínház udvarán és a falu több helyszínén zajlik a hagyományos római napi rendezvénysorozat. Pánczél Szilamér régész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa elárulta, hogy az immár kilencedik fesztivál kiemelt tematikája egy véletlenszerű, de szenzációs lelet kapcsán a római kori Egyiptom lesz azzal a kulturális sokszínűséggel, ami a birodalmat jellemezte. 

– Az egység, ami itt állomásozott, keletről került Erdélybe, mi pedig megpróbáljuk a Római Birodalom változatosságát bemutatni. Több helyszínen zajlik a fesztivál, amelynek központja ezúttal is a Csűrszínház udvara. A további helyszínek között van a ferences kolostor udvara és a templom, a limeskutató központ bázisa és a régészeti park. A zilahi, gyulafehérvári és marosvásárhelyi római hagyományőrzők már jelezték, hogy részt tudnak venni. Mikháza népszerű helyszín, a Múzeumok Éjszakája alkalmából több mint 360 ember fordult meg a településen.

Augusztus 8-án a budapesti Hagyományok Háza lesz a vendég, ekkor körülbelül százan érkeznek Mikházára.

Barabási Csaba, a Maros Művészegyüttes igazgatója zárszóként hozzátette: – Az összefogás jegyében született meg a rendezvénysorozat, a művészegyüttes háttérintézményként van jelen, számos esetben részt vállalunk, még a takarításban is. Általában infrastruktúra szempontjából tudunk részt vállalni, de az együttes kilépett a hagyományos medréből, megérett arra, hogy más jellegű produkciókat létrehozzon, illetve részt vegyen azokban fő- vagy háttérszereplőként is.