2021. január 28., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az elmúlt több mint 220 évben nem volt példa olyan mértékű erőszakra a Capitoliumban, mint szerdán, amikor a Donald Trump távozó amerikai elnököt támogató tüntetők betörtek az épületbe, és megszakították a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményének véglegesítését.

Az összecsapásokban négy ember életét vesztette, sokan megsérültek, és több tucat rendbontót letartóztattak.

Ugyanakkor nem ez volt az első alkalom, hogy támadás érte az amerikai demokrácia egyik jelképét. A törvényhozás épületét 1814-ben, mindössze 14 évvel megnyitása után a brit erők megpróbálták felégetni. A Capitoliumot kifosztották, majd felgyújtották a déli és az északi szárnyát, porrá égetve a kongresszus könyvtárát. Az épületet csak egy hirtelen felhőszakadás mentette meg a teljes pusztulástól.

Az esemény óta eltelt több mint kétszáz évben is számos alkalommal tették már nevetség tárgyává a képviselőház elnöki emelvényén szereplő „Egység, Igazság, Tolerancia, Szabadság és Béke” szavakat. Az épületben többször robbantottak, lövöldöztek, és egyszer egy törvényhozó majdnem végzett egy másikkal.

A leghírhedtebb eset 1954-ben történt, amikor négy – Puerto Rico függetlenségéért tüntető – nacionalista kiterítette a szigetország zászlaját a képviselőházban, és több lövést adott le a galériáról. Az incidensben öt képviselő megsebesült, közülük egy súlyosan.

1915-ben egy német–amerikai aktivista – azzal a céllal, hogy véget vessen az első világháborúnak – három rúd dinamitot helyezett el a szenátus fogadószobájában, amelyek kicsivel éjfél előtt robbantak fel, amikor senki sem tartózkodott a helyszínen. A férfi azt is tervezte, hogy megsemmisít több hajót, amely lőszert szállított a háborús Európába, de ennek kivitelezésében végül kudarcot vallott. A támadó megpróbálta túszul ejteni J. P. Morgan családját, hogy a bankárt a lőszergyártás leállítására kényszerítse, de végül lefegyverezték. Az incidens során meglőtte Morgan fiát. Az aktivista végül öngyilkosságot követett el a börtönben.

1971-ben a Weather Underground nevű radikális baloldali szervezet robbantott Laosz amerikai bombázása ellen tiltakozva, majd 1983-ban a Május 19. Kommunista Mozgalom célpontjává vált a szenátus. Egyik támadásnak sem voltak áldozatai, de mindkettő több százezer dolláros károkat okozott, és szigorúbb biztonsági intézkedéseket eredményezett.

A legvéresebb támadásra 1988-ban került sor, amikor egy pszichiátriai beteg férfi lövéseket adott le egy ellenőrzőponton, és a capitoliumi rendőrség két tisztjével végzett. John C. Calhoun amerikai alelnök közeli szobra máig magán viseli az incidens nyomait.

A 19. században is történtek sokat emlegetett támadások. 1835-ben egy zavart szobafestő rálőtt Andrew Jackson akkori elnökre a Capitolium épületén kívül. Jackson nem ijedt meg, sőt, a sétabotjával jó néhány ütést mért támadójára, akit végül sikerült lefegyverezni.

Ugyancsak a sétapálca volt a főszereplője egy 1856-os csetepaténak is, amelynek során Preston Brooks képviselő rátámadt Charles Sumner szenátorra, mert röviddel azelőtt keményen bírálta a rabszolgaságot. Brooks annyira helybenhagyta Sumnert, hogy három évig tartott, míg felépült, és visszatérhetett a kongresszusba. Az incidens után Brooks lemondott képviselői tisztségéről, de azonnal újraválasztották.

A Capitolium szerdai ostromát követően több törvényhozó követelte Trump azonnali eltávolítását alig két héttel Joe Biden beiktatása előtt.

Forrás: dakotanewsnow.com


Elemzők: megosztott az amerikai társadalom

Az amerikai társadalom megosztottsága vezetett a Capitoliumnál történtekhez – erről az M1 aktuális csatornának nyilatkozó elemzők beszéltek annak kapcsán, hogy Trump-párti tüntetők ostromolták meg az amerikai törvényhozás épületét szerdán.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója az M1 aktuális csatornán azt mondta, a biztonsági erők az ülés előtt nem megfelelően zárták le a Capitolium környékét, ez tehette lehetővé, hogy a tüntetők be tudtak törni az épületbe, és ilyen erőszakos cselekmény történjen.

Ebben az épületben az Amerikai Egyesült Államok legfontosabb politikusai vannak kvázi egy helyen, (…) képzeljük el azt, hogy ha egy radikális terrorszervezet hajtana végre egy ilyen támadást. Nagyon rossz üzenete van annak, hogy a világ legerősebb haderejével rendelkező Amerikai Egyesült Államok fővárosa ilyen komoly célponttá válhat – mondta Horváth József.

Mint mondta, a történtek azt is mutatják, hogy az amerikai társadalom milyen végletekig megosztott, hiszen az Egyesült Államok újabb kori történelmében arra még nem volt példa, hogy a társadalom egyik része ne fogadja el a másik részének a választását.

Azok a tisztázatlan körülmények, amelyek a választások során történtek, a Trump-párti szavazókat kellőképpen frusztrálják, ez most egy ilyen tüntetéshullámban robbant ki – fogalmazott.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője szerint drámai helyzet uralkodott a Captoliumon belül. Mint mondta, meg kellett volna tudni védeni az épületet.

Emlékeztetett arra, hogy amikor Barack Obamát beiktatták, akkor a titkosszolgálat vezetőit le kellett cserélni, miután egy idegen besétált a Fehér Házba egy partira. „Mivel most a demokraták vezetik a kongresszust, a kedves nézőkre bízom annak a mondatnak a befejezését, hogy ez lehet-e egyfajta demokrata, baloldali lazaság vagy sem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ebben nem kíván állást foglalni.

Felhívta arra a figyelmet, hogy a nyáron, amikor az Egyesült Államokban szobrokat döntöttek, amikor az Antifa, illetve a Black Lives Matter tüntetői terrorizálták az embe-reket, nem szólaltak fel azok a nyugati politikusok, akik most elítélik a megmozdulásokat.

Ifj. Lomnici Zoltán véleménye szerint nem szabad abba a hibába esni, hogy kettős mércével mérjünk. Most egy válságos helyzet van az Egyesült Államokban, a tüntetők túllépték a békés megmozdulás kereteit, de nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy ugyan nem a törvényhozás épületével szemben, de középületekkel szemben a baloldali aktivisták is nagyon durván léptek fel 2020 nyarán.

Arra a felvetésre, hogy az egész világra és Magyarországra is hatással lehet a Biden által hirdetett politika, ifj. Lomnici Zoltán azt mondta: Joe Biden „egy igazi kaméleon”, amikor szenátorként megkezdte pályáját, a házasságról úgy beszélt, mint férfi és nő köteléke, mára viszont az LMBTQ-mozgalom egyik fő támogatójává vált. Most más kérdésekben is sokkal inkább baloldali radikális nézeteket vall, mint korábban – mondta.

Magyarics Tamás Amerika-szakértő arra emlékeztetett, hogy ugyan most a Trump-hívők nem fogadják el Joe Bident, 2016-ban viszont a demokraták nem fogadták el Donald Trump legitimitását. Mint mondta, korábban ilyen események nem történtek, és ez nem jó üzenet a demokrácia számára.

Arról is szólt, hogy Trump retorikája nem az emberek lecsendesítésére irányult korábban. Meglehetősen szokatlan, ahogy Trump az elnökségét lezárja, hiszen korábban is voltak ilyen szoros eredmények. Szerinte a történtek egy több évtizedes folyamatnak az eredményei, amikor az amerikai közbeszéd, a politikai polarizáció hihetetlen mértékben romlott, és a főleg a baloldal által erőltetett identitáspolitika rengeteg választói csoportot fordított egymással szembe.

Magyarics Tamás elképzelhetőnek tartja, hogy a Capitoliumnál történtek miatt más városokban is az utcára vonulnak majd Trump hívei.

Beregi Balázs, a közmédia washingtoni tudósítója elmondta: abban mind a demokraták, mind a republikánusok egyetértenek, hogy az erőszak nem fogadható el, ezt bizonyítja, hogy Mike Pence amerikai alelnök is azt írta a Twitteren, hogy a Capitolium elleni támadást nem fogják tolerálni.

Joe Biden megválasztott amerikai elnök televíziós beszédében úgy fogalmazott: a demokráciánk példátlan támadásnak van kitéve, és a Capitoliumnál történt események támadás a jogállamiság ellen.

Beregi Balázs elmondta azt is, hogy Washingtonban rengeteg a rendőrautó, és kiemelte, hogy a polgármester este 6 órától kijárási tilalmat rendelt el.

Lukóczki Gábor, a közmédia kaliforniai tudósítója arról számolt be, hogy Washington mellett az ország más nagyvárosaiban is gyülekezik a tömeg, így Los Angelesben is. Mint mondta, annak ellenére, hogy Kalifornia állam egy demokrata fellegvár, ott is vannak Trump-hívők, akik gyakran vonulnak utcára. 

Forrás: cnbc.com