2019. február 23., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A közel háromórás megbeszélés után dr. Szabó Béla egyetemi tanárt, a magyar oktatói testület vezetőjét kértük meg arra, hogy foglalja össze: mire jutottak a vitáktól tarkított közgyűlés során? 

A magyar oktatók és diákok nem vesznek részt az idei hivatalos tanévnyitón. Felvételünk a MOGYE múlt évi ünnepségén készült. (Fotó: Nagy Tibor, archív)


Az egyesült egyetem vezetősége által meghirdetett szeptember 27-i szenátusi ülést megelőzően szeptember 26-án este közgyűlést tartottak az intézmény magyar oktatói. A közel háromórás megbeszélés után dr. Szabó Béla egyetemi tanárt, a magyar oktatói testület vezetőjét kértük meg arra, hogy foglalja össze: mire jutottak a vitáktól tarkított közgyűlés során? 
– Több dolgot megvitattunk, és abban egy véleményen vagyunk, hogy nem értünk egyet a MOGYE és a Petru Maior Egyetem egyesülésével. Eleve furcsának tartjuk, hogy bár a szenátusi határozat úgy szólt, hogy jövőtől lenne érvényes a két felsőoktatási intézmény egybeolvasztása, a minisztérium mintegy elébe ment, és már az idéntől érvényesítette, és a rektor körlevélben hozta a közvélemény tudomására, hogy szeptember 20-tól a két egyetemből egy lett. Ezek után hogy is állunk az egyetemi autonómiával, hiszen bármikor, amikor a szakminisztériumtól jogorvoslatot kértünk a dolgainkra, azt válaszolták, hogy az egyetemi autonómiába nem szólhatnak bele. Az idén szeptemberben milyen alapon tehették meg? Milyen jogon avatkoztak be az egyetem ügyeibe? Ezt nem tudjuk elfogadni!
Azzal sem tudunk egyetérteni, hogy szeptember 27-re szenátusi ülést hirdettek, aminek napirendjén az egyetemi charta módosítása is szerepel. Reményeim szerint csak egy bizottságot akarnak felállítani a charta módosítására. Egyébként szerda délután 5 óráig semmilyen írásbeli dokumentumot nem kaptunk. Más alkalmakkor a szenátusi ülés előtt idejében elküldték, mert egy szenátor úgy tud érdemben hozzászólni a témákhoz, ha előtte azokat áttanulmányozza. Ha csak egy gőzhengeres szavazást akarnak, akkor ránk ne számítsanak, ezért úgy döntöttünk, hogy a magyar tanerők és diákok testületileg távol maradnak. 
– Ennek ellenére a csonka szenátus megszavazhatja, amit maga elé tűzött, ahogy eddig is megtették.
– Megtehetik, de mi nem akarunk törvényellenes dologban részt venni. A napirendi pontok között szerepel a volt Petru Maior Egyetem álláskereteinek a megszavazása, ami szintén törvénybe ütközik, mert azt legkevesebb két héttel a tanévkezdés előtt jóvá kellett volna hagyni. Azért volt a mi egyetemünkön szenátusi ülés pontosan két héttel a tanév megkezdése előtt, hogy betartsuk az előírásokat. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem veszünk részt a szeptember 27-i szenátusi ülésen, és a magyar tagozat összes választott és kinevezett vezetője felfüggeszti a mandátumát, és hajlandó tárgyalásokat folytatni addig, ameddig valamilyen megnyugtató megoldás születik a magyar oktatás helyzetének a rendezésére, látszatmegoldásokkal ugyanis már nem érjük be. 
Október elsején, hétfőn este 7 órától tartjuk a tanévnyitót a Vártemplomban, és azt követően tiltakozó akciókat szervezünk. 
– Ádám Valérián, az RMOGYKE vezetője azt szerette volna elérni, hogy az oktatói testület szavazza meg a magyar tagozat önállóságát biztosító folyamat elindítását, de ezzel sem értettek egyet.
– Véleményem szerint kérhetünk bármit, de az olyan, mint az idegen nyelvek ismerete. Hiába beszélek tíz idegen nyelvet, ha a velem szemben lévő csak egy nyelvet ismer, és az nincs a tíz általam ismert nyelv között. Nyugodtan kérhetjük, és ebben a felhígult szerkezetben a magyar tagozat megmaradásának a biztosítéka az lenne, ha a magyar oktatás önrendelkezését biztosítanák, amit a szenátusi üléseken folyamatosan hangoztattunk. 
– A korábbi kivonulások – legalábbis a lényeget tekintve – nem vezettek az elvárt eredményre. Miért lenne most másként?
– Ezt nagyon könnyű mondani, de igenis volt eredménye. Amikor 2012-ben nem vettünk részt a választásokon, akkor érezte a kormány a szükségét annak, hogy lejöjjön a miniszterelnök Marosvásárhelyre, hogy a MOGYE ügyét úgy-ahogy rendezzék, és megszületett a hétpontos megegyezés.
– Amit nem tartottak be.
– Nem tartották be, ez így volt, de, ha korábban ott lettünk volna, még ennyi sem születik meg. Amikor újra kivonultunk, lassan volt egy közeledés felénk, vagy most, amikor a spontán gyertyás tüntetésre sor került az egyetem előtt, a rektor lemondott a Tükörteremben tervezett ünnepélyes aláírásról. Lehet, hogy ez most fog megtörténni, de, ha korábban nem tettünk volna tiltakozó lépéseket, akkor az említett kisebb-nagyobb eredmények sem történtek volna. 
Szerintem az a könnyebb dolog, hogy rásüssék a magyar tagozat vezetőségére, hogy „ezek kivonultak, nem tudnak tárgyalni, így nem lehet tárgyalni, és ezért nem is lehet eredményeket elérni”. Erre az ellenérvem az, hogy az előző ciklusban a kivonulásunk után eltelt másfél évet követően a tagozat szavazta meg, hogy a választások előtt visszatérünk a tisztségeinkbe, és megpróbáljuk újra bentről érvényesíteni az érdekeinket. Valószínűleg sok mindent rosszul csinálunk, de azt tudom mondani, hogy a választásokon a régi vezetőket választották újra, csak azok helyett jöttek be újak, akiket fegyelmi vagy egyéb okokból nem lehetett újra megszavazni. Ezt is megpróbáltuk, de úgy telt el két év, hogy nem jutottunk semmire. Sőt, a sorvadásunk továbbra is folytatódik, s ahogy hangoztattuk, az egyesítés csak a jéghegy csúcsa, a mindennapokban állandó, kemény megpróbáltatásoknak vagyunk kitéve. Ilyen volt az egységes vizsgáztatási rendszer bevezetése, de ezenkívül ránk akarják erőltetni, hogy szó szerint ugyanazt adjuk le, mint a román tagozaton. Ez a magyar tagozat önállóságának a további csorbítását jelenti, és tudnám még sorolni a példákat. Kívülről könnyű bírálni, de akik bírálnak, képzeljék magukat a mi helyzetünkbe, amikor naponta ezekkel a kihívásokkal kell szembesülni. 
– Jó megoldásnak tekinti-e azt, amit Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az Orvostudományi Szakosztály ülését követően kijelentett, miszerint a magyar állam létrehozna egy új egyetemet?
– Erre egy személyben nem tudok válaszolni. Tusványoson is elmondtam, hogy nem vagyok az alternatív megoldás ellensége, de ez most engem nem érdekel. Jelenleg a MOGYE-n „van helyzet”, és vád ér minket azért, hogy ki akarunk vonulni. Mi nem akarunk kivonulni, mi megpróbáljuk megállni a helyünket ennek az egyetemnek a keretében. Ha egy alternatív megoldás születik, személy szerint üdvözölném, mert előfordulhat, hogy jobb belátásra bírja a román felet is. Lehet, hogy egy egészséges versenyhelyzet jó lenne, de ha ebből lesz is valami, ahhoz hosszú évek kellenek. Egyelőre azt látom, az egyetemen belül a helyzetünk napról napra romlik, és ez, ami most történt, a felszámolásunk felé tett nagyon nagy lépés. Elképzelhető, hogy az egyetem érdeke megtartani egy kirakat magyar oktatást magyar diákokkal, oktatókkal, akik egy-egy előadást megtartunk magyarul, de azonkívül minden románul folyik, és a magyar diáknak nincs módja a magyar szaknyelvet elsajátítani, és mind a diákok, mind az oktatók kiszolgáltatott helyzetben vannak – nyilatkozta Szabó Béla professzor. 
 
Az egyesülésről szóló szenátusi határozat törvényességét kifogásoló kereset
– Hogyan tovább? 
– A magyar oktatók közgyűlése elhatározta, hogy megfelelő formában tiltakozunk az ellen a kormányhatározat ellen, amely rendelkezik a MOGYE és a Petru Maior Egyetem ad hoc egyesítéséről, és ami minket teljesen váratlanul és felkészületlenül ért. Elhatároztuk azt is, hogy a tisztségek felfüggesztésével távol maradunk a szeptember 27-i vezetőtanácsi és szenátusi ülésektől, elsősorban azért, mert a szenátusi ülést nem hirdették meg a megfelelő formában és időben, másrészt azért, mert az egyetemi chartát is érvényesíteni szeretnék, ami tudtunk nélkül módosult, és ezt elfogadhatatlannak tartjuk – nyilatkozta dr. Nagy Előd egyetemi tanár, rektorhelyettes.
– Remélem, hogy tiltakozó akcióink eredménnyel járnak, tárgyalásokra hívnak, amelyeknek megfelelő alapja, komolysága és mélysége lesz. 
– Mi a helyzet azzal a keresettel, ami az egyetemek egyesítését szentesítő szenátusi szavazás törvényességét vonja kétségbe?
– A kereset be van adva, és a bíróság eldönti, hogy kinek van igaza. Mivel hat hónap állt rendelkezésünkre, még a határidőn belül vagyunk. Azt viszont látni kell, hogy az egyesülésről szóló kormányhatározatot bármikor meg lehetett hozni, ami nem módosítja lényegileg a jogi kereset célját és jogosultságát sem.
– A keresetbe belefoglalták a kormányhatározat elleni kifogást is?
– Azt – mint lehetséges következményes döntést – lehet támadni, és tudomásom szerint a Táblabírósághoz kell benyújtani. Úgy tudom, hogy csatolták az anyaghoz, de a táblabírósági regisztrálásról nincsen tudomásom.
 
Önrendelkezés az egyetem keretén belül
– Milyen megoldást lát az ülésen vendégként részt vett dr. Péterfy Árpád nyugalmazott szívsebész professzor, akinek az édesapja is az alapítók között volt?
– Véleményem szerint az egyetem keretén belül kell kivívni a magyar tagozat önrendelkezését. Ha a MOGYE egyesül a Petru Maior Egyetemmel, akkor egy multikulturális egyetem keretében valamennyi szakon be kell vezetni a magyar nyelvű oktatást, hiszen tudomásom szerint az intézménynek sok magyar anyanyelvű diákja van, akik számára könnyebb lenne anyanyelven elsajátítani a műszaki és egyéb ismereteket – idéztük a professzor válaszából.




Kapcsolódó cikkek:

Az erdélyi magyarok utolsó bástyájának elvesztése

2019-01-16 16:04:49 // -

Kedden megrökönyödve kaptuk azon hírt,

Kegyelemdöfés a magyar oktatásnak

2018-11-04 17:36:33 // Bodolai Gyöngyi

Új charta – újabb törvénysértés

Törvény biztosította jogaikat követelik

2018-10-02 16:02:32 // Bodolai Gyöngyi

Egyetemi tanévnyitó a Vártemplomban