A kerítés önmagában nem rossz dolog

Az osztrák belügyminiszter szerint a kerítés önmagában nem rossz dolog, ha nem az ország bezárásának szándékával húzzák fel a határra.

Johanna Mikl-Leitner az ARD német országos közszolgálati televízió Anne Will című politikai vitaműsorának szerda késő esti adásában elmondta: az a fő gond, hogy „egyszerűen túl sok menekült jön hozzánk”, ezt a helyzetet pedig Németország idézte elő azokkal a 

„jelzésekkel”, amelyek azt az üzenetet hordozzák, hogy „mindenkit szívesen látunk”.

Ilyen üzenet volt a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) augusztus 25-ei bejelentése arról, hogy nem küldenek vissza szíriai menedékkérőket más uniós tagállamokba. Ez vezetett a menekülthullám fölerősödéséhez. Tízezrek keltek útra, mert „mindenki azt gondolta, hogy meghívót kapott”. Ezt a folyamatot föl kell tartóztatni, „bele kell taposni a fékbe” és „a szíveslátás korlátok nélküli kultúrájáról” át kell térni egy olyan kultúrához, amelyet a mértéktartás jellemez – fejtette ki a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa.

Ausztria a menekülthullám fölerősödése miatt igen nehéz helyzetbe és kettős nyomás alá került, mert nemcsak tranzitország, hanem célország is – tette hozzá Johanna Mikl-Leitner, rámutatva, hogy míg Németországban ezer lakosra 3,8 menedékjogi kérelem jut, Ausztriában 6,5, és naponta 500-600 újabb kérelem érkezik.

Hangsúlyozta: Ausztria ragaszkodik a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírások betartásához – amelynek alapján főszabály szerint annak a rendszerben részt vevő uniós tagállamnak kell lefolytatnia az eljárást, amelyben az adott menedékkérő belépett az EU-ba – , így minden most érkező kérelmezőnek számolnia kell azzal, hogy a menedékjogi eljárás keretében visszaküldik Szlovéniába vagy Horvátországba. Elmondta, hogy folytatnak menedékkérők Bulgáriába, Romániába visszaküldésére irányuló eljárásokat, és korábban menedékkérők Magyarországra visszaküldésére irányuló eljárásokat is folytattak.

Rámutatott, hogy ugyan minden rászorulónak van joga a menedékhez, de ahhoz egy menedékkérőnek sincs joga, hogy bevándoroljon a számára 

„gazdaságilag leginkább vonzó” országba a védelemhez fűződő jog érvényesítése céljával.