Kéregetők a bevásárlóközpontok parkolóiban

Bár a városközpontban a helyi rendőröknek sikerült visszaszorítani a jelenséget, a bevásárlóközpontok parkolóiban, kórházak környékén szinte egymást érik a kéregetők, zömében koszos, hiányosan öltözött gyerekek tartják a markukat, és várják, hogy valaki megszánja őket. 

Legalább két-három számmal nagyobb, piszkos ruhába öltözött két-három év körüli fiúcska, arca mintha korommal lenne bekenve, haja kócos, és a mínusz fokokban is zokniban sétál. Beszélni alig tud, de a „Néni, adjon egy lejt” mondatot minden alkalommal elismétli, amikor a törzshelyén, az egyik lakónegyedbeli üzlet előtt valaki elhalad mellette. Anyja huszonéves lehet, ő nem kér, csak szeme sarkából figyeli az embereket, és amint egy-egy jól öltözöttebb személyt lát, azonnal rászól a kisgyerekre: „Menj már, s kérj valamit!”.

A bevásárlóközpontok parkolóiban folyamatosan zavarják a vásárlókat a csapatokba verődött kiskorú koldusok. Egészen közel mennek az emberhez, nem lehet lerázni őket, rámenősen követik a bejáratig. 

Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója lapunknak elmondta, Marosvásárhelyen fokozott figyelmet fordítanak a jelenség megfékezésére, és az ország többi nagyobb városaival ellentétben nálunk nem látni az útkereszteződésekben kéregetőket, akik autóról autóra járnak. Mint mondta, Vásárhelyen a gondot a bevásárlóközpontok parkolóiban kéregetők jelentik, itt vannak a legtöbben, és magánterülettől lévén szó, ez nem a helyi rendőrség hatáskörébe tartozik. 

– A bevásárlóközpontok parkolója magánterület, ott az az őrző-védő szolgálat kellene gondoskodjon a koldusok eltávolításáról, amellyel az adott bevásárlóközpontnak szerződése van. Ha kérik a segítségünket, számíthatnak ránk, de magánterületen mi nem tarthatunk rendet, kizárólag a közterület tartozik a hatáskörünkbe – jelentette ki a rendőrfőnök. 

Mint mondta, a kéregetők nagy része gyerek, mert a szülők tudják, hogy a kiskorú nem bírságolható meg. Esetükben a szülőre vagy a gyámra kellene bírságot kiróni, viszont ezeket vagy nem találják meg a hatóságok, vagy nem fizetik ki a bírságot, és nincsenek javaik, tehát nincs mit rajtuk behajtani. – Sajnos ez ördögi kör, de a gyermekvédelmi hatóságokkal közösen próbálunk lépni az ügyben. Az utcán kéregető kiskorúakat általában hazakísérjük, de sok az olyan eset, hogy mindkét szülő távol van, vagy egyik a börtönben ül, a másik külföldön tartózkodik, a gyerek pedig nagyszülőknél, rokonoknál lakik. Az is előfordul, hogy az utcán talált kiskorút a gyermekvédelmi hatósághoz visszük, akikkel nagyon jól együttműködünk – magyarázta az igazgató. A Marosvásárhelyen kéregetők nagy része más településekről származik, elsősorban Mezőbándról, Marossárpatakról, Vajdaszentiványról, Marosszentgyörgyről és Jeddről. 

 

Ha a lakosság nem adna…

Deak Elida, a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese elmondta, az elmúlt évben a nyilvántartásukban 21 eset szerepelt, amikor kiskorúakat tettek oda a szülők, hogy kolduljanak az utcán. Rámutatott, az emberek azáltal, hogy megesik a szívük az elesettnek tűnő gyerekeken, és adnak nekik pénzt, azt erősítik meg, hogy ez járható út, és arra ösztönzik őket, hogy máskor is az utcán próbáljanak bevételhez jutni, ahelyett hogy iskolába járnának. Ezért figyelemfelkeltő kampányt szeretnének indítani, amelyben nyomatékosítják, hogy ha nem adna senki a kéregetőknek, akkor előbb-utóbb nem látnák értelmét annak, hogy az utcán próbáljanak pénzt keresni. 

Amennyiben a helyi rendőrség értesíti a gyermekvédelmet, vagy a Gyermek Telefonja zöldszámon bejelentés érkezik, hogy kolduló gyereket láttak, a szakemberekből álló csapat felveszi a kapcsolatot a rendőrséggel, illetve az adott polgármesteri hivatallal, és kivizsgálják az esetet. Volt rá példa, hogy ki kellett emelni a gyereket a család köréből, viszont erre csak végső esetben kerül sor. Mint mondta, kollégái terepen gyakran tapasztalják, hogy a gyerekeket szándékosan küldik koszosan, hiányos öltözékben az utcára, hogy szánalmat ébresszenek az emberekben, és adakozásra késztessék őket. Sok esetben amikor a gyermekvédelmi szakemberek felkeresik a család otthonát, ott egészen elfogadható körülmények vannak, és ha segélyből is, de van jövedelmük, a gyerekek be vannak íratva az iskolába. 

Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, nagy segítség a hasonló helyzetben lévő gyerekek számára, ha az adott településen egy civil szervezet önállóan vagy a helyhatósággal karöltve nappali központot működtet. Itt ugyanis amellett, hogy élelmet biztosítanak számukra, segítenek nekik a tanulásban, illetve elsajátíthatják az alapvető higiéniai és viselkedési szabályokat, amelyekre a saját otthonukban nincsen lehetőségük. Vannak esetek, amikor ezekben a központokban a szülőket is próbálják „nevelni”, azaz tudatosítani bennük, hogy a gyereknek az iskolában a helye, nem pedig az utcán, hogy megkeresse a család mindennapi szükségletére valót. 

Maros megyében több ilyen nappali központról tudnak, például Marosvásárhelyen, Radnóton, Szász-régenben, Segesváron, Dicsőszentmártonban, Marosludason, valamint Nyárádmagyaróson.