Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2011-08-30 19:38:25
Több nagy uniós tagállam is kemény, hosszú ideje nem látott megszorításokkal igyekszik stabilizálni a költségvetését. Különadót vetnek ki a gazdagokra és a cégekre, emelik az alkohol és a cigaretta adóját, illetve önkormányzatokat csuknak be, közalkalmazottakat küldenek el. Az adósságválság enyhítéséhez elengedhetetlennek tűnő intézkedéseknek azonban megvan a maguk kockázata: a fogyasztási és beruházási kedv visszavetése révén súlyos csapást mérhetnek a gazdasági növekedésre. Az elmúlt hetekben többek között Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban jelentettek be megszorításokat, Nagy-Britanniában pedig már tart a második világháború óta legnagyobb állami takarékossági program. Az intézkedések egyik célja, hogy visszaállítsák a befektetők megingott bizalmát, és így olcsóbbá tegyék az államok költségvetési hiányának finanszírozását.
Az olasz csomag politikai támogatottsága is kétséges
A legnagyobb és legfájdalmasabb intézkedésekre Olaszországban kényszerül a kormány. Azok után, hogy júliusban már elfogadott egy 48 milliárd eurós csomagot – ezt már a parlament is jóváhagyta –, augusztus 12-én egy újabb, 45,5 milliárdos következett. Ezt az Európai Központi Bank kérte, cserébe azért, hogy az augusztus 8-án elkezdett piaci vásárlásaival leszorítsa az olasz államkötvények hozamát.
A szenátus által még jóvá nem hagyott új tervek szerint nőne az áfa, bezárnák az önkormányzatokat az ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken, felgyorsítanák a nők nyugdíjkorhatárának emelését, és szolidaritási adót vetnének ki a jól keresőkre: az évi 90 ezer eurónál nagyobb jövedelműeknek öt, 150 ezer euró fölött pedig tízszázalékos lenne a pluszteher. Különadót vetnének ki az energiaszektorban is a tízmillió eurónál nagyobb bevételű és egymilliónál nagyobb nyereségű vállalatokra.
Silvio Berlusconi kabinetjének nem lesz egyszerű dolga, a kisebbik kormánypárt, az Északi Liga már jelezte, hogy az áfaemelést és a nyugdíjrendszer átalakítását nem támogatja, helyette az adócsalás visszaszorításával növelné a bevételeket. Eközben az egyik nagy szakszervezeti szövetség tiltakozásul nyolcórás általános sztrájkot hirdetett szeptember 6-ára.
A Bloomberg hírügynökség által idézett olasz elemzők amiatt aggódnak, hogy a tervezett lépések – mivel többségük csökkenti a lakosság elkölthető jövedelmét és a cégek beruházási forrásait – eltüntetik az egyébként is szerénynek ígérkező gazdasági növekedést. A kormány is mérsékelte a várakozásait, jövőre már csak 1,3 százalékos bővülést vár, de a pesszimistább szakértők nulla közeli értékekre számítanak.
A legmagasabb besorolás megtartása a franciák célja
Az Olaszországénál jóval kisebb GDP-arányos államadóssága kevésbé drasztikus lépéseket követel meg Franciaországtól. Francois Fillon miniszterelnök szerdán közölte, hogy 2012-ben 11 milliárd eurós megszorítás következik, hogy tartani lehessen a költségvetési hiány ez évre kitűzött, 4,6 százalékos arányát. A kormány azt reméli, hogy a stabilizációval az ország megtarthatja prémium besorolását a hitelminősítőknél.
A tervek között szerepel az adókedvezmények tízszázalékos megnyirbálása, az alkoholra, dohánytermékekre kivetett adó kulcsának emelése, valamint az is, hogy a közszférában a nyugdíjba vonulók helyére lehetőség szerint nem vesznek fel új embereket. Emellett az évi félmillió eurónál többet keresők jövedelemadó-kulcsát három százalékponttal 44 százalékra növelik. Ez utóbbi intézkedéstől – amely addig marad érvényben, amíg a hiány három százalék alá nem csökken – Fillon évi kétszázmillió euró többletbevételt vár.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a kormány friss előrejelzése szerint 2011-ben a korábban jósolt két százalék helyett 1,75 százalékkal, míg 2012-ben 2,25 százalék helyett 1,75 százalékkal bővülhet a francia GDP. A Medef nevű munkaadói lobbiszervezet megerősítette, hogy a fenti intézkedések várhatóan rontják majd a francia vállalatok versenyképességét.
Spanyolországban visszatérhet a recesszió
A spanyol kormány augusztus elején bejelentett egy ötmilliárd eurós csomagot, ami a gyógyszer-támogatási költségek csökkentéséből és a vállalati adók ideiglenes, 2013-ig szóló emeléséből áll. (A kormány elképzelése szerint 2014-től a mainál is alacsonyabb adószinttel kompenzálja az állam ezt az időszakot, mindez tehát – hangoztatja a gazdasági tárca – nem adóemelés, csak „az adóbevételek ütemezésének módosítása”.) Az igazán fájdalmas döntések azonban nem születtek meg, azok csak a novemberi előrehozott választások után várhatók.
A cégek helyzete különösen kényes kérdés Spanyolországban, mert a gazdaság nagyon rossz állapotban van. Az építőipar összeomlása nyomán 21 – a fiatalok körében csaknem ötven – százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta, a növekedés lassul, és reális veszély, hogy az év hátralévő részében újra beköszönt a gazdasági visszaesés.
Nagy-Britanniában a világháború óta nem látott megszorítások vannak érvényben
A gazdasági válság hatásainak enyhítése miatt példátlanul magasra szökő, 11 százalékos hiányt örökölt elődjétől a 2010-ben hivatalba lépett brit kormány. David Cameron miniszterelnök kabinetje a helyzet kezelésére 2015-ig 110 milliárd fontos egyenlegjavító programot dolgozott ki, ennek keretében csökkentik a szociális és jóléti kiadásokat, megszüntetnek 300 ezer közalkalmazotti állást és adókat emelnek. Cameron szerint így lehet elérni, hogy Nagy-Britannia megtarthassa elsőrendű adósminősítését.
A kitűzött cél, hogy a minisztériumok által elkölthető pénz öt éven át folyamatosan csökkenjen – ilyen a Bloomberg hírügynökség szerint a második világháború óta nem volt az országban. A forgalmi adót már januárban megemelték 17,5 százalékról 20-ra, és megkurtították a rendőrség büzsdéjét. Ez utóbbi miatt a nemrég több városban kitört zavargások alatt számos bírálat érte a döntéshozókat.
A növekedési hatások miatt is sokan aggódnak. A Fathom Consulting nevű ismert brit gazdasági elemzőközpont azonban kimutatta, hogy bár a spórolás akár egy évre is visszavetheti a gazdaság lendületét, annak elmaradása még súlyosabb következményekkel járna: a Bank of England kénytelen lenne megemelni az alapkamatot, és a befektetők is magasabb kamatot kérnének az államnak nyújtott hitelekért.