Lefutott az „esős” vetítések ideje, legfennebb trükként, hangulatfestő elemként találkozhatunk vele egy mai modern tévé előadásában. Van viszont három didis mozi és HD minőségi youtúró a pizza-pláza tetején.
Bevallom töredelmesen és minden bűnömet szörnyen bánva, hogy időtlen idők óta nem voltam moziban. Utoljára, ha jól emlékszem, Pesten egy kis meghitt moziban, amelyről tudtam, hogy csöndes, bekiabálásoktól, testbeszédtől és bélhangoktól mentes, ahol a stúdió elnevezés azt is jelenti, ami, vagyis stúdiumra csábító, élvezhető.
Na persze könnyű nekem és könnyű a publikumnak, hiszen ha akarnék sem tudnék egy jó kis régi bolhás moziba betérni, mert ilyen már nincs. Elmúltak a nagyvászon-idők, a kopott, szakadozó filmek, a gyermekkor izgalmai, az egy lej huszonöt banis mozik, a „szakszi”, az „új idők” vagy az „ifjúsági”. Ádler úr, az örök mozis nem áll kint a műintézet előtt és nem hívogat be egy vérbő koreai partizánosra vagy egy megható szovjetre, amelyben Nyikoluska bácsi hazajön a nagy honvédő háborúból szakadt adidasban és nekiáll pampuskát főzni a megmaradt kalasnyikovból vagy katyusából, miközben Sztálin elvtárs orgonál. Lefutott az „esős” vetítések ideje, legfennebb trükként, hangulatfestő elemként találkozhatunk vele egy mai modern tévé előadásában. Van viszont három didis mozi és HD minőségi youtúró a pizza-pláza tetején.
Ma már otthon ülünk és megnézzük, amint Kate Middleton megvarrja II. Erzsébet trónbeszédjét és Harry herceg a konstancai polgármesterrel karöltve egy bolondos éjszakán a Jersey-szigeti Tusványoson rendezett Anna- és jelmezbálon Borsos Tamásnak és Avram Iancunak öltözik.
Mancika néni, keresztanyám varrónője a minap, amikor jelmezes főpróbán volt nála a jövő esztendei cannes-i fesztivál teljes díjnyertes gálaistállója, kijelentette a miniszterelnöknek, hogy ő azóta ki sem tette a lábát a házból, amióta ezek a ronda szerecsenyek randalíroznak annak a cuki Londonnak az utcáin, ahol Tóth and Hampton bácsiék drága csemegeüzletének a kirakatát is betörték, és nem érti, miért szívóskodik az a teledszeredai pópa, hogy neki a főtéren legyen imaháza, meg mi a fittyfenének kell Gordon Brownnak most pléhkrisztusnak lenni Korond és Farkaslaka fölött 925 méteren, ha már egyszer megbukott.
Erre nem tudtam neki felelni, mert én semmiképpen sem építenék házat a főtérre, hiszen annak aztán marhanagy telekadója lenne, és Farkaslaka ha megfeszül, akkor sem lesz testvérváros Rio de Janeiróval, azzal a másik nagy szobros hellyel… (Farkaslakán legfennebb kopnak a kabannák. Ez ott a fesztivál.)
Most veszem észre, nagyon elcsángáltam az eredeti helyzettől, ezért inkább gyorsan belemélyedek az 1939-es Reggeli Hírekbe, ahol minden olyan szépen lekerekített, hiszen királyi cenzúra van, az újságok óvatosan írnak, ámbár éppen ott vagyok, hogy kitör a II. világháború, bár a korabeli újságírók csak német-lengyel háborúnak mondják és rövid távúnak jósolják, és olvasom, hogy Románia szigorú semlegességet deklarált, olyannyira, hogy a belügyminiszer 2564/1939-es számú rendeletével megtiltotta a mozinézőknek, hogy hangosan véleményt nyilvánítsanak a mozikban, ha a film előtt vetített híradóban feltűnik valamely népszerű(tlen) politikus a világ- és Európából. Gondolom, ezért találták fel a tévéhíradót, ahol ma már szabadon nyilváníthatunk véleményt és testhangot, ha képernyőn felbukkannak kedvenceink.
