Kedden kezdődik a NATO-országok védelmi minisztereinek tanácskozása
Az ukrajnai helyzet áttekintése uralja a NATO-országok védelmi minisztereinek ma kezdődő, kétnapos brüsszeli tanácskozását – közölték hétfőn atlanti források.
Az ukrajnai helyzet áttekintése uralja a NATO-országok védelmi minisztereinek ma kezdődő, kétnapos brüsszeli tanácskozását – közölték hétfőn atlanti források.
A nyitónapon a 28 tagállami miniszter előbb saját körben, majd Mihajlo Koval ukrán ideiglenes tárcavezetővel együtt vitatja meg, miként kell kezelni a helyzetet az Ukrajnához tartozó Krím félsziget orosz megszállása, illetve a kelet-ukrajnai orosz szeparatisták erőszakcselekményei fényében. Este a munkavacsorán a
NATO-miniszterek kötetlenebb formában várhatóan szintén szóba hozzák majd az ukrajnai válságot.
NATO-források szerint nem az atlanti szövetség nevében, hanem az egyes tagországok részéről Kijevvel kötendő kétoldalú megállapodások alapján jöhet szóba Ukrajna védelmi vonatkozású támogatása. E támogatás – jelezték korábban – nem fegyverek, hanem egyéb eszközök szállítását, illetve szolgáltatások nyújtását jelenthetné.
Az Ukrajnával szembeni orosz fellépésnek ugyanakkor hosszabb távú hatásai is vannak. Mint az atlanti szövetség – nevük mellőzését kérő – illetékesei elmondták, a tagállamok álláspontja nagyjából két csoportba osztható.
Az egyik nézetet főként a három balti állam és Románia képviseli: eszerint a szövetségnek nagyon határozott, tartós következményekkel járó ellenlépéseket kell tennie – így például azon túl, hogy megnöveli a keleti peremtérségben a NATO-erők nagyságát, akár külön parancsnokságot is indokolt lehet létrehoznia ebben az Oroszországhoz közel eső régióban. A másik álláspont szerint az orosz fellépés nem jelent közvetlen katonai fenyegetést a NATO tagországaira nézve, ám kétségkívül olyan mértékben változtatja meg az általános biztonsági helyzetet, hogy arra reagálni kell. A biztonsági helyzet általános megváltozásának legfőbb jellemzője, hogy az oroszok felrúgtak egy eddig kölcsönösen elfogadott alapelvet – azt, hogy európai határokat senki nem változtat meg erőszakkal.
