Kártérítés aprópénzzel

Kisajátított mezőgazdasági földterületek

Azok a tulajdonosok, akik az autópálya-építés érdekében kisajátított mezőgazdasági földterületükre kaptak volna némi kártérítést, a megállapított rendkívül alacsony összegeket kifogásolják. Annak próbáltunk utánajárni, hogy milyen szempontok szerint állapítják meg az autópálya-építés érdekében Maros megyében kisajátított földterületek értékét. Természetesen a késlekedés okáról is újra megkérdeztük a regionális útügyi igazgatóság vezetőségét.

Az anyagi kárpótlások késésének oka mindenekelőtt a parcelláris felmérések hiánya. Az állami kártérítést addig nem utalhatják át a területek tulajdonosainak, amíg a szóban forgó önkormányzatok a kataszteri felmérést nem végezték el, a parcelláris felmérés ugyanis elengedhetetlen a kártérítési összegek megállapításához és átutalásához. A kisajátítandó területeket kormányhatározattal szabják meg. Amint megvan a kormányrendelet, a kisajátításokra szánt pénzt elkülönítik és letétbe helyezik az országos takarékpénztárban, a CEC-ben. Addig azonban, amíg nincs meg a területek kataszteri felmérése, személyre szólóan nem tudják kifizetni. A parcelláris felmérések szerepe a pontos behatárolás, annak érdekében, hogy összevessék az útügy által elkészített felmérést az önkormányzatéval, a területek határainak az egybeesése vagy keresztezése miatt. Legtöbb esetben, úgy tűnik, az önkormányzatoknak nem érdeke a parcelláris felmérés, talán azért sem, mert míg az nincs meg, könnyebb a zavarosban halászni. A terelőút ernyei szakaszán például alig van néhány parcella felmérve – hangsúlyozták.

A közjegyzői adásvételek az irányadók

A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) kisajátításokkal foglalkozó csoportja szerint sem tudni, mi az oka annak, hogy Maros megyében ennyi hiányossággal szembesültek. Egyrészt a kataszteri felmérések hiánya, másrészt a telekkönyvi adatok és a helyszínen tapasztalt nehézségek bonyolítják a helyzetet. Ezért is mindmáig majdnem senki sem kapott kártérítést Maros megyében.

Az Ernye–Koronka–Jedd szakaszon megkezdett terelőút esetében ötszáz telek érintett, ezek egynegyedének van meg a kataszteri felmérése, Jedden azonban egyetlen telek parcelláris felmérése sem készült el. Elméletileg tizenegy olyan földterület van, amelyek után kártérítést lehetne fizetni, de előreláthatólag a telkek tulajdonosai bíróságokon megóvhatják a megállapított alacsony kártérítési összegekről szóló határozatokat. A Radnót–Aranyosgyéres között épülő autópálya-szakaszon hozzávetőleg 4.000 földparcellát kellett feláldozni az építőtelep javára, 2.600 esetében a CNAIR kisajátításokkal foglalkozó csoportja intézkedik, a fennmaradó negyven százalék kártérítési dokumentációjának az összeállítását az építőcégek vállalták fel. Ezen a szakaszon sem fizettek még egyetlen földtulajdonosnak sem, a parcelláris felmérés is csupán 20%-ban készült el – tájékoztattak.

– Azok, akik az autópálya-építés érdekében kisajátított földterületükre kaptak volna némi kártérítést, a rendkívül alacsony összegeket kifogásolják. Szerintük a telekelés, hagyatéki tárgyalás és a dossziék összeállítása sokkal költségesebb és időigényesebb, mint a kárpótlásként átutalt „aprópénz”. Milyen szempontok szerint fizetik ki az autópálya-építés érdekében kisajátított földterületek értékét? – kérdeztem, miközben a folyamat hátterét próbáltam megérteni.

– A kifizetett összegek azért alacsonyak, mert a CNAIR által alkalmazott szakértő hivatalos forrásokból kell a területek áráról tájékozódjon, a törvény ugyanis tiltja, hogy az irányadó telekárakat újsághirdetések alapján állapítsák meg. Az ár kiindulópontja a közjegyzőknél található kartotékok, amelyek az adásvételi szerződéseket, a magánszemélyek által eladott földterületek bejelentett árát tartalmazza. Az országos érdekeltségű kisajátításoknál még plusz 30%-ot rászámítanak. A gond többnyire ott kezdődik, hogy az évek során az adásvételeknél a magánszemélyek a lehető legalacsonyabb árat vezették be a közjegyzőnél az állami illetékek miatt, és a kárpótlások kifizetését épp a nyilvántartásban szereplő adásvételek szerint állapítják meg – tájékoztatott a brassói regionális kirendeltség szóvivője, Elekes Róbert.

Régi és új területárak

A vidrátszegi repülőtér és az ipari park bővítéséhez szükséges kisajátítások érdekében 2007-ben készült egy tanulmány a Maros Megyei Tanács megrendelésére, amelyben három különböző módszert alkalmazva állapították meg a kisajátításra kerülő mezőgazdasági területek piaci értékét. Ennek adatait is felhasználják az egykori területárak szemléltetése érdekében. Az évek során köztudomású volt, hogy egyesek úgy jutottak nagy értékű földterületekhez, hogy tudomást szereztek egyik-másik külföldi beruházó terveiről, és ily módon a magánszemélyektől olcsón felvásárolt terület árának a sokszorosához juthattak. Nos, aki az autópálya-építés megkezdése előtt vásárolt fel ugyanilyen céllal földterületet, ezúttal nem biztos, hogy jól járt. A 2007-es évi felmérés alapját az internetről szerzett és újsághirdetések adásvételeiben megtalálható összegek középarányosa képezte, de figyelembe vették a környékbeli átlagbéreket, a lakásárakat és a területek minőségét, illetve egyéb célra való hasznosítási lehetőségét is. Így a repülőtér és Nyárádtő közötti mezőgazdasági területek négyzetméterét 10 euróban, a reptértől Szentpál irányában található területek piaci értékét négyzetméterenként 8 euróban állapították meg. A valutaárfolyam szerint az euró értéke akkor 3,32 lej volt.

Az agrointel.ro honlap tavalyi elemzése szerint, amihez az országos statisztikai hivatal adatait és az egy év alatt értékesített földterületek értékét használták fel, Romániában egy hektár mezőgazdasági terület átlagára ötezer euró körül van. A mezőgazdasági szaklap szerint az utóbbi években a külterületek ára némileg stabil volt, bár általánosságban minden megyében az áremelkedés a jellemző. Az ország területén a mezőgazdasági területek ára rendkívül változó, jelenleg a legdrágább Temes és Arad megyében, ahol még tízezer euróért is értékesítettek termőföldet. Az ország nyugati részében, például Arad megyében állítólag a gazdálkodók már nem is tudnak hétezer euró alatt egy hektár mezőgazdasági területet vásárolni. Ennek ellenkezője tapasztalható Moldvában vagy az ország déli részén, például Konstanca megyében, ahol háromezer eurótól ötezerig lehet egy hektár termőföldet vásárolni. Az árakat sok minden befolyásolhatja, többek között a környék mezőgazdasági érdekeltsége, a terület kataszteri helyzete, az, hogy telekelve van-e vagy sem, a termőföld minősége és az áruba bocsátott parcella megközelíthetősége. Például Arad, Temes és Karánsebes megyékben 6.000–8.500 euró a hektáronkénti ár, Szatmár és Bihar megyében 4.000–7.000 euró, Máramaros, Szilágy, Beszterce-Naszód megyében 2.500–5.000, Kolozs, Fehér és Hunyad megyékben 3.500–5.500 euró hektáronként, Maros és Szeben megyében 4.000–5.500 euró a hektáronkénti ár, Brassó, Hargita és Kovászna megyében 4.000–7.000 euró, Gorj, Mehedinţi, Vâlcea és Argeş megyében pedig már valamivel olcsóbban, hektáronként 2.500–5.000 euróért árulják a mezőgazdasági földterületet.