2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

„Egy kenyéren vagyunk”

A magyar gazdatársadalom évi eseményeinek egyik legjelentősebbje a búzaszentelés. Amikor a gazda áldást kér a munkájára, munkája gyümölcsére azzal a hittel, hogy lesz kenyér az asztalon, és hogy abból másnak is jut. Ilyen pillanatok házigazdája volt szombaton Nyárádszereda, ahová az egész Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeztek gazdák, gazdaszervezetek küldöttei, valamint a magyar agrárpolitika és diplomácia képviselői is.

A gazdálkodó embernek a csendes, talajt áztató tavaszi eső isteni áldást jelent, nem pedig bosszúságot. Ezért a szemerkélő vagy épp zuhogó esőt nyugodtsággal, a jó termés reményével fogadták az egybegyűltek, nem pedig olyan pillanatként élték meg, amely elronthat egy eseményt. A Magyarok kenyere – tizenötmillió búzaszem Magyar Örökség díjas program keretében szervezett ünnepségre érkező vendégeket a marosvásárhelyi 9. honvéd, a Székely Határőr, a Württemberg és az 5. Mátyás-huszárezredek, valamint a bekecsalji székely lófők képviselőinek sorfala fogadta a helyszínen; mindvégig az esőben „állták a sarat” vagy a rendezvényszínpad két oldalán a díszőrséget. Az üdvözlések, köszöntők és ünnepi beszédek mintegy másfél órás sorában a magasztos és jókedvű ének is egyaránt szóhoz jutott a Ferencz Csaba karnagy által vezetett nyárádszeredai Bocskai István dalkar és a jobbágyfalvi Nagy Ferenc férfikar színpadi szereplése által.

Az anyaországi és hazai agrárszektor és politikum képviselői is jelen voltak a rendezvényen

Fotó: Kiss Gábor


Szolidaritás és nemzeti egység

Ünnepnyitó beszédében Tóth Sándor nyárádszeredai polgármester a gazdáknak mondott köszönetet kitartásukért, munkájukért, lelkesedésükért, hiszen a nemzet mindig számíthatott a gazdatársadalomra, amely tisztességgel megtermelte a mindennapi betevőt. A munka akkor eredményes, ha azt Isten áldása kíséri. „A mai nap nemcsak a bő áldásért, hanem hagyományaink ápolásáért, nemzetünk jövőjéért is áldást kell kérnünk” – hangsúlyozta a házigazda, aki szerint a Magyarok kenyere program karitatív jellege mellett a magyarság összetartozását testesíti meg, mert az országhatárok elválasztanak, de a nemzetnek nincs határa.

Maros Megye Tanácsának elnöke a háború érezhető hatásait és a drágulásokat említette meg, ami a mezőgazdaságban is érezhető – ezért is kell összefogni, és nem megfeledkezni a szolidaritás és az összefogás életmentő erejéről. „A mai esemény is segítő szándékunk megnyilvánulása, ahol a magyarországi és határokon túli nemzettársainkkal együtt szenteljük meg az életet, reményt, bőséget jelentő búzát, amiből a magyarok kenyere készül” – mondta Péter Ferenc, rámutatva, hogy a székelyföldi gazdák az elmúlt években is bebizonyították, hogy mennyi segíteni, tenni akaró ember van közöttük, végül pedig azt kívánta, hogy a magyarok kenyere még száz év múlva is fogyasztható legyen a Kárpát-medencében.

„A búzaszentelés évszázados, szent rítusa hozott össze bennünket” – állapította meg a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke. A Magyarok kenyere program mint nagyszabású jótékonysági kezdeményezés azt a célt szolgálja, hogy ne legyen olyan magyar asztal a Kárpát-medencében, amelyre ne jutna kenyér. A program látszólag az adományozásról szól, de jelentősége sokkal mélyebb, ami a sok jó szándékot összefogta, becsatornázta, zsákokba öntötte, majd eljuttatta az elesettekhez, és „ma már százezer rászoruló honfitársunk mindennapi kenyeréhez járul hozzá. A program komoly bázisul szolgál az Ukrajnából menekültek és a kárpátaljai testvéreink megsegítéséhez is, és a világjárvány ellenére tavaly is 1050 tonna gabonát ajánlottak fel a magyar gazdák a nélkülözőknek, és ezzel a gesztusukkal azt üzenik: egy a nemzet, és csak egymás támogatásával tudunk megmaradni” – fejtette ki Süle Katalin.

Az elmúlt hetekben, hónapokban bebizonyosodott, hogy a magyar gazdák összefogása akkor a legerősebb, amikor a legnagyobb szükség van rá – emelte ki Papp Zsolt György, a magyar Agrárminisztérium helyettes államtitkára. A fejlődésben, a versenyben csak akkor állunk helyt, és csak akkor építhetünk sikeres jövőt a következő generációknak a Kárpát-medencében, ha közösen keressük a válaszokat a kihívásokra, de nem feledjük hagyományainkat, megőrizve elköteleződésünket az elesettek, a nehezebb sorsú honfitársaink iránt – hangsúlyozta a szakpolitikus, s ezt mutatja az is, hogy az induláskor összegyűlt gabonamennyiség mára a százszorosára növekedett, „hogy valamennyi rászorulónak jusson mindennapi kenyér”.

A gazdákat Barabási Antal Szabolcs, a hazai mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára is köszöntötte, majd a magyar Országgyűlés alelnöke, Jakab István mondott köszönetet minden honfitársnak azért, hogy a mai, hihetetlenül nehéz körülmények között megtartott április 3-i anyaországi választásokon olyan döntés született, amely lehetőséget teremtett arra, hogy „egységben, erőt, tudást, szándékot nem kímélve építhessük tovább a nemzetet. A mag jó földbe hullt, és most, amikor a búzát szenteljük, áldást kérünk a vetésre, hogy mindenkinek az asztalán legyen kenyér, és kapjon segítséget minden rászoruló ember… A politikus arra is rávilágított, hogy a magyar gazdák felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak a háború elől menekülők és a Kárpátalján élők ellátásához. „Hiszem, hogy példát tudunk mutatni Európának is az összefogásban, szakmaiságban, a tudás alkalmazásában és abban, hogy tudunk egy nemzetként élni, érezni, gondolkodni, és ebben segít bennünket a Magyarok kenyere program is” – mondta el a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöki tisztségét is ellátó szakember.

A határban a bő termésért imádkoztak, majd megáldották a vetést és a munkálkodókat

Fotó: Gligor Róbert László


Hinni az aratás sikerében

A rendezvény moderátora, Balla Attila Móra Ferenc Istenáldotta búza című írását is felolvasta, amivel egy pillanatra „rá is ijesztett” Drócsa László nyárádszeredai római katolikus plébánosra, aki ugyancsak mesét, a búzamagról és az életről szóló történetet hozott el ünnepi beszéd helyett, és bevallotta, sokszor fordul segítségért a magyar népmesék világához, mert a mesék egyértelmű jót, erkölcsöt, igazat és szentet tartalmaznak. Az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora, Szegedi László Tamás hangsúlyozta: mindenek ellenére lesz áldás, lesz kenyér ott, ahol Isten van mindenek felett, ahol a hit meg tudja erősíteni az embereket. Ha valakinek adhatunk, attól megtelik a szívünk, és ezt ígéri ez az ünnep is, hogy amíg szívünk meg tud telni istenhittel, addig lesz mindennapi kenyér, addig tele lesz a csűrünk, és adni tudunk a rászorulóknak is. „Isten munkálkodik, és mi is munkálkodni szeretnénk” – jelentette ki Fazakas Lajos Levente marosi unitárius esperes, rávilágítva arra, hogy Isten megteremtette a földet, amely az ember munkája révén megtermi a maga gyümölcsét. A romániai evangélikus lutheránus egyházat képviselő Horváth Csaba kiskapusi lelkész azt emelte ki, hogy ismét itt az ideje annak, hogy felszántsuk a földeket, vessünk, tekintsünk Istenre, és higgyünk az aratás sikerében, mert aki búzát vet, életet arat.


Visszaadni a kenyér szentségét

Ezt követően az ünneplő tömeg a huszárok és zászlók vezetésével kivonult a város határába, ahol egy jókora, zöldellő búzatáblánál a négy lelkipásztor fohászkodott a gonosz, a betegség, a hőség, szél, jég ártó hatásának távoltartásáért, a bő termésért, tele csűrért, és kérték Isten áldását a termésre és a munkálkodókra. A szertartás közben a nyárádszeredai és jobbágyfalvi kórusok búzaszentelőt énekeltek, majd Drócsa László plébános nemcsak a búzatáblát szentelte meg, hanem a két kosárba rakott, nemzetiszín szalaggal átkötött zsenge búzalevélcsokrokat is, amelyeket az ünnepség végén szétosztottak a jelenlevők között.

Az idei rendezvény társszervezője a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete volt, amelynek elnöke nagyon fontosnak és jelentősnek tartja azt, hogy az idei búzaszentelés Nyárádszeredában zajlott. Ez nemcsak egy szép ünnepség, hanem egy együttműködés fontos pontja is – hangsúlyozta. Nagyon nehéz időszakon vagyunk túl, talán egy gazdasági válság előtt is, ezért ránk fér Isten áldása és az, hogy együttműködjünk, és ennek keretet tud adni ez a program – mondta el a sajtónak Becze István, a szervezet elnöke. Igyekeznek Székelyföld minden térségében jelen lenni, de Maros megyében régen voltak, és Nyárádszereda fogadókészségét Tóth Sándor polgármester és Szabó Árpád SZGE-alelnök kinyilvánította, továbbá itt nagyon szép búzatáblák vannak, amit hegyvidéken nagyon nehéz volna bemutatni – magyarázta az elnök azt, hogy miért éppen erre a településre esett az idei helyszínválasztás. 

„Öröm csatlakozni egy olyan kezdeményezéshez, amely arra hivatott, hogy szeretete körülölelje az egész Kárpát-medencét” – emelte ki Tóth Sándor polgármester, aki szerint nem azért fontos egy ilyen rendezvénynek helyet adni, hogy az öregbítse a település hírnevét. A mai pazarló világban lecsökkent a kenyér „súlya”, értéke, és az ilyen rendezvényekkel szeretnék a mai, de főként a következő nemzedéknek visszaadni a búza és a kenyér szentségét és az élelmiszerláncban betöltött elsődleges szerepét, hogy mindenki érezze, milyen jelentősége van ennek a tápláléknak az életünkben.


Áldás, segítség

A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program minden évben az áprilisi búzaszentelő ünnepséggel indul: 2020-ban Csíksomlyón került sor a rendezvényre, többnyire virtuális térben, tavaly a vajdasági Zentán kisebb jelenléttel, és idén ennek a sorozatnak Nyárádszereda adhatott otthont, most már az azt megillető keretek között. A program 2011-ben indult el Pécsett, mára egész éven átívelő eseménysorozattá nőtte ki magát, amely egyszerre szimbolizálja a nemzet megmaradása érdekében tett erőfeszítéseket és az egymás iránt érzett szolidaritást. A mozgalom indulásakor csupán 10 tonna gabona gyűlt össze, amely mostanra 1100 tonnára növekedett, és ebből évről évre egyre nagyobb részt vállalnak a határon túli gazdák, így 2020-ban 8539 személy adományozott, amelyből 4832 külhoni.

A mozgalom keretében Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyarlakta településeiről ajánlanak fel saját termelésű búzát a gazdálkodók, akik a learatott termény egy részét minden évben gyűjtőpontokra viszik, majd ünnepélyes keretek között szimbolikusan is összeöntik. A gabona vagy az abból őrölt liszt kedvezményezettjei diakóniai és szeretetszolgálatok, segélyszervezetek, társadalmi ellátó intézmények.

A búzaszentelés a határ, a búzaföldek megáldását jelenti, a népszokás szerint ennek ideje Szent Márk napja (április 25.) vagy egy ehhez közel eső nap. Az országos búzaszentelőt Magyarországon első alkalommal 2001-ben rendezték meg Esztergomban, 2019-től a MAGOSZ és a NAK közös szervezésében Kárpát-medencei rendezvénnyé bővült, vendégül látva az elszakított országrészek magyarságát.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató