2022. augusztus 12., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

 A Csajok, olvassunk! közösségi csoport helyi körének meghívására pénteken Nyárádszeredába látogatott Bauer Barbara, Magyarország egyik legolvasottabb és egyik „legtermékenyebbnek” tartott írója. „Dőljenek hátra, érezzék jól magukat, és a biztonsági öveket is ki lehet kapcsolni” – mondta viccesen a színpadra érkezésekor az író, hiszen minden rajongója tudja, hogy Barbara sokáig légiutaskísérőként dolgozott. Ezért az első feltett kérdésben máris arról faggatta őt Miklósi Szende Orsolya, hogy miként lesz valakiből légikísérő és abból író, de a beszélgetésből lassan Bauer Barbara írói világa rajzolódott ki: ha az ember szereti azt, amit csinál, és megy a maga útján, akkor el lehet érni a célt – vallja. Annak ellenére, hogy a következő időszakra évi két könyv van tervbe véve, és regényeiből akár filmek is születhetnek a jövőben, Barbara mégis nehezen mondja ki, hogy ő író, mert ő a történeteiben él a szereplőkkel, ezért inkább történetírónak tartja magát. A légikisasszony és helyi tévés szerkesztő az írásban találta meg a „valóságból való kiragadás lehetőségét”. Őt sosem aggasztják a kiadással járó kérdések, ő egyszerűen csak ír. Legszívesebben hajnalban alkot, egy-egy regényének megírása csupán néhány hónapot vesz igénybe, de van úgy, hogy azt egy-két éves kutatómunka előzi meg, ám amikor minden szükséges információt megszerzett, akkor megállás nélkül dolgozik. Ilyenkor bezárkózott világban él, egyedül, de nem magányosan, hiszen családja és Etyek, ahol él, mindenben támogatja munkáját.


Habár gyökerei ide kötik, erdélyi író-olvasó találkozóra első alkalommal érkezett Bauer Barbara (b.)     Fotó: Gligor Róbert László



 Anyai ágon felmenői gyergyóditróiak, de a világháborút követően elődei elvándoroltak, végül a magyarországi Etyeken telepedtek meg. Az erős erdélyi kötődés ellenére író-olvasó találkozóra mégis most érkezett először Erdélybe – vallotta be. Erdélyi utazásai során úgy érzi, végre hazahozhatta a Porlik, mint a szikla vagy a Messziről jött fiú című regényeit, és megélheti mindazokat a nyomokat, amelyeket regényei szereplői valaha megléptek, és hallgathatja a falak szavát. A regényeiben fellelhető életbölcsességet nem ő, hanem a szereplői mondják ki, bármennyire is másként hiszik az embrek – vallotta be.

 Az olvasói kérdésekre adott válaszaiból kiderül, hogy munkáit elsőként férje olvassa és véleményezi. Bauer Barbara szeret könnyed, megmosolygtató könyveket írni, ennek ellenére „sírósakat” ír, hiszen szeret súlyos kérdéseket is felvetni. Hisz a szerelemben, de főleg a szeretetben – derült ki a kérdésekből. Arról faggatták többek között, hogy melyik szereplőjét volt legnehezebb életre hívni, vagy melyik szereplőjének a bőrébe bújna szívesen, illetve hisz-e a sorsszerűségben.

 A beszélgetést vezető Miklósi Szende is beismerte: amikor a nyárádszeredai olvasócsoportban felvetődött az ötlet, hogy határon túli szerzőket is megszólítsanak, az egész csapat hangyaszorgalommal kezdett dolgozni. Köszönetet mondott Tanászi Rozáliának, a csoport megálmodójának, és közösen remélik, hogy sokáig működni fog ez a társulás, és még sok írót láthatnak vendégül Nyárádszeredában.

 A kapott élmények után Gálfavi Hajnal is köszöntötte az írót, akinek szellemi táplálékot kínált: az Aranyos néptáncegyüttes felcsíki és mezőségi táncokat mutatott be, szavalt Iszlai Éva, balladát énekelt Csiszér Viola. Az esemény bő órás dedikálással fejeződött be, hiszen nemcsak a helyszínen megvásárolható könyvekben hagyta kézjegyeit az író, hanem több rajongója is ölnyi kötettel érkezett otthonról.