Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A különböző ünnepeknek az erdélyi falvakban hagyományos étrendje volt, amit helyenként ma is őriznek. Ezek az ételek nagyrészt az évszaknak megfelelő táplálékokból tevődtek össze. Így például a karácsonyra megérett hordós káposztából készült a töltött káposzta, a káposztaléleves, s a karácsony előtt levágott sertésből a töltelék, a sült kolbász és a disznósült.
Ugyanakkor az ételeknek szimbolikus jelentésük volt, ahogy azt Asztalos Enikő népi szakácskönyvében olvashatjuk. Ebből idézzük a hagyományos erdélyi karácsonyi és szilveszteri menüt.
A római katolikusok a karácsonyi éjféli miséig böjtölnek, a kalácsot pénteken sütik meg. A protestánsok a töltött káposztát és a kalácsot már vacsorára tálalják.
A kántálóknak a székely asszonyok régen galambost sütöttek, madár alakú kalácsot, melyet helyben kellett elfogyasztani. A Mezőségen perecet (kovrigot), s Erdélyben mindenhol még almát, diót kaptak a kántálók, köszöntők. Ma már a kelt tésztát a havasi kifli váltotta fel, s a rokonokat, kedves felnőtt vendégeket diós-mákos kalácsal kínálják.
Első napján: húslevest vagy töltött káposztát fogyasztanak. A második fogás sült disznóhús
krumplival, káposztacikával, piros kokojza és fenyőgomba savanyúsággal.
Másodnapján korhelyleves, „savanyú leves” készül káposztaléből húsgombócokkal. Ebbe belefőzik a disznó agyát és disznóhúsdarabokat is. Sült kolbász következik krumplival, savanyúsággal, borral. Utána kalácsot esznek.
Ahol az anyagi helyzet nem engedi meg a költséges ebédet, a húsleves csirkeaprólékból, csontból készül, esetleg gyümölcslevest főznek almából, eltett kompótból. A második fogás disznó- vagy majorságmáj gyorsan kisütve, vagy egyben sült csirke, krumplival tálalva. A kalács vagy üres, vagy mákkal, dióval, ízzel töltött.
Szilveszter estéjén kolbász sül vagy töltött káposztát fogyasztanak, vigyázva, hogy újév napján disznóhús legyen (mert a disznó előre túr), vagy halat sütnek (előre úszik) s friss fánkot, mákos-diós kalácsot fogyasztanak, hogy az év gazdag legyen, a család előrehaladjon, ne maradjon le – ezért tilos csirkét, tyúkot sütni-főzni, mert az hátrakapar, s a babona szerint lemaradást okoz. Az apró magvak (dió, mák) bőséget hoznak, a hal pikkelyei meg sok pénzt a házhoz. A cikkekre vágott alma ebéd után a családot összetartja. Ma már divatos újévi tortát sütni, amit a család s a rokonság együtt fogyaszt el.