Kántor Lajos-emlékkiállítás

A 14. Kolozsvári Magyar Napokon Kántor Lajosról (1937–2017) is megemlékeznek. A ma, augusztus 12-én kezdődő eseménysor egyik jelentős rendezvénye a Kolozsvári Művészeti Múzeumban 18 órakor megnyíló kiállítás lesz. A vendéglátó intézmény, valamint az Erdélyi Művészeti Központ és a Kincses Kolozsvár Egyesület In memoriam Kántor Lajos címmel az irodalomtörténész, író, műkritikus egykori képzőművészeti gyűjteményéből mutat be egy reprezentatív válogatást. A Bánffy-palotában augusztus 27-ig megtekinthető tárlatot Lucian Nastasă-Kovács, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója és Bordás Beáta, az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) vezetője nyitja meg. A kiállítás anyagát, mintegy 70 alkotást, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész válogatta ki.

Kántor a Korunk folyóirat szerkesztőjeként és a Korunk Galéria létrehozójaként (1973) az erdélyi magyar képzőművészet népszerűsítése szempontjából kiemelkedőt alkotott. Az általa összegyűjtött képzőművészeti alkotások (festmények, grafikák, szobrászati művek, kerámia- és textilmunkák) jelentős hányadát, 134 művet a Sapientia Alapítvány vásárolta meg, és helyezte el megőrzésre az Erdélyi Művészeti Központban. Az EMŰK 2021-ben Sepsiszentgyörgyön rendezett egy átfogó kiállítást a megvásárolt Kántor-gyűjteményből. Ebből a művelődés- és irodalomtörténeti szempontból is jelentős anyagból állt össze a tárlat, amely azt a szellemi környezetet is igyekszik rekonstruálni, amelyben Kántor Lajos élt és dolgozott. 

A kiállításon kiemelt szerepet kapnak az íróról készült portrék (például Mohy Sándor és Kádár F. Tibor festményei, Tóth László rajza, Tirnován Ari-Vid reliefje) és az olyan ikonikus művek, mint például Nagy Albert Fehér kakasa, amely Kántor saját bevallása szerint teljesen hozzánőtt az egész gondolkodás- és látásmódjához. 

Az erdélyi magyar festőművészek közül – mintegy szemléltetve a gyűjtő által velük ápolt közeli viszonyt is – Fülöp Antal Andor, Incze Ferenc, Balázs Péter, Jakobovits Miklós, Incze János Dés, Györkös Mányi Albert, Paulovics László, Szécsi András szerepelnek több alkotással. Mellettük láthatóak a hatvanas-hetvenes évekbeli kolozsvári grafikai iskola jelentős képviselőinek (Tóth László, Deák Ferenc, Bardócz Lajos, Cseh Gusztáv) és elismert szobrászművészeknek (pl. Gergely István, Tőrös Gábor, Benczédi Sándor és Ilona) a munkái is – olvasható az EMŰK közleményében.