Kalandozások a helyi művészetben és történelemben

Csütörtök a múzeumban #6

Ismét megszervezi a Maros Megyei Múzeum hagyományossá váló, Csütörtök a múzeumban című eseménysorozatának soron következő rendezvényét, amely a múzeum ajánlata a látogatási időn kívüli tartalmas szabadidős programra: az intézmény legújabb történeti és művészeti időszaki kiállításainak titkait az e heti és a jövő heti, február 24-i Csütörtök a múzeumban tematikus tárlatvezetésein ismerhette, valamint ismerheti meg a közönség.

A múlt csütörtökön a múzeum várbeli kiállítóterének földszintjén Oniga Erika, a Művészeti Osztály muzeológusa és Sárándi Tamás, a Történeti Osztály muzeológusa tartott magyar nyelvű tematikus tárlatvezetést az Időkapszula mint a közösségi emlékezet jelképe című kamarakiállításon, február 24-én, jövő csütörtökön 17 órától pedig a Kultúrpalota második emeletén Cora Fodor művészettörténész, a Maros Megyei Múzeum kutatója tart román nyelvű tárlatvezetést az Eugen Gâscă időszaki kiállításon (meghosszabbított látogatási idő április 29-ig). Jegyárak: 16 lej (felnőttek); 8 lej (nyugdíjasok): 4 lej (tanulók, diákok).

A rendezvényen való részvételhez előzetes bejelentkezés és belépőjegy szükséges. Foglalni a pr@muzeulmures.ro e-mail-címen vagy a 0749-912.992-es telefonszámon lehet a rendelkezésre álló helyek számának függvényében (15 személy/vezetés). Jegyek vásárolhatók online a múzeum weblapján vagy személyesen az esemény helyszínén, a rendelkezésre álló helyek számának függvényében.

A tárlatvezetéseken a SARS-CoV-2 vírus ellen beoltott személyek vehetnek részt a második dózis felvétele után számított 10 nap elteltével, valamint a koronavírus-fertőzésen átesett személyek az átesést bizonyító (legkevesebb 15, legtöbb 180 nap régiségű) igazolvánnyal.

Az események teljes időtartama alatt a maszk viselése, valamint az 1,5 m távolság betartása kötelező. A maszknak fednie kell a szájat és az orrot.

Időkapszula mint a közösségi emlékezet jelképe – kamarakiállítás

Marosvásárhelyen a közoktatás több száz éves múltra tekint vissza. Az 1556-os kolozsvári országgyűlésen az erdélyi oktatás egyik iskolahelyiségéül a marosvásárhelyi Ferencrendiek elhagyott kolostorát jelölték ki. Az iskola élén mindig képzett, általában külföldi egyetemet végzett tudós rektorok álltak. A rendszerváltás után, 1994-ben indították újra a református oktatást, majd 2000 szeptemberétől a Marosvásárhelyi Református Kollégium önálló intézménnyé vált. A 2005/2006-os tanévtől kezdődően beszüntették a román osztályokat és ismét magyar oktatási intézménnyé vált.

Az egyházi és világi elöljárók jelenlétében 1908. szeptember 10-én megtartott ünnepélyt az elöljárósági gyűlések jegyzőkönyve részletesen ismerteti. A szokástól eltérően az alapkőletétel nem előzte meg a tényleges építkezést, hiszen az esemény napján az új épület Bolyai tér felőli homlokzata már elérte a második emeleti szintet, a Bolyai utcára néző szárnyán szeptember elsejétől a fedélszéket rakták, a jobb oldali szárny fala pedig többnyire elérte a második emeletet. A régi bentlakás épületétől számított mintegy 20 m hosszúságú helyen, a közbelső főfalba, az utolsó pincebejárótól jobbra, körülbelül egy méternyi távolságra helyezték el az 1 méter hosszú, 80 cm széles és 60 cm magas, kolozsvári (magyarvistai) fehér homokkőből készült alapkövet. A kőből kivésett mélyedésbe egy rézhengerbe illesztett üveghengerben helyezték el az iratokat és érméket. A tárgyi emlékek teljes épségben megmaradtak. Ezek közül a legfontosabb az alapkőletétel pergamenre (kutyabőrre) írt okmánya.

Az Eugen Gâscă-kiállítás

Az Eugen Gâscă munkássága előtt tisztelgő kiállítás a művész eredeti alkotásait szeretné újra időszerűvé tenni. A tartalmas retrospektív tárlaton a Marosvásárhelyi Művészeti Múzeumnak adományozott képek kapnak fő hangsúlyt, de bemutatnak az ország más múzeumai és műgyűjtői által nagylelkűen kölcsönadott munkákat is. A kiállítás látogatási idejét 2022. április 29-ig meghosszabbították.

Eugen Gâscă témájukban kevésbé változatos, mára ikonikussá vált munkái hideg vagy meleg szürkékkel átitatott kék alapként jelennek meg, amelyekben a modulált vonalakkal ábrázolt emberi és természeti jelenlét a maga lényegében és egyszerűségében, állapotának meghitt kifejeződéseként jelenik meg. A címek is tömörek, alapvető érzések, érzelmek, magatartások és kapcsolatok általános meghatározásaiként hatnak: Nyugalom, Szerelem, Barátság, Virág, Domb, Az ember, Tánc, Mérhetetlen, Nyárfák stb. A korlátozott színskála a kék iránti vonzalmat tükrözi, és kitűnően kifejezi a művész nyilatkozatában is kiemelt lényegre való törekvést: „A kék egész életemben kedves volt számomra, és természetes volt, hogy egyszerűségem egy általános kék tónus felé irányult... a téma által megkövetelt, vagy inkább az engem uraló egyszerűsítési igyekezetben” – áll a múzeum közleményében.