Kacsamáj, kacsasült, gesztenyetorta

Olyan ételek, amelyek nyomot hagynak egy gyermek lelkében, s mindig örömmel idézi fel azokat az eseményeket, amelyek végkifejlete az asztalon illatozó ínyencség lett.  

Olyan ételek, amelyek nyomot hagynak egy gyermek lelkében, s mindig örömmel idézi fel azokat az eseményeket, amelyek végkifejlete az asztalon illatozó ínyencség lett. Akkor még nem is tudtuk, hogy nagyanyánk milyen nagy mester, s az általa megteremtett mindennapi évtizedek múlva féltve őrzött kinccsé lényegül. Ma is emlékszem, amint a gabonás tornácában vaslábasból a vízbe áztatott kukoricával tömte a récéket, libákat, hogy szép nagy májuk, vastag szalonnájuk legyen, hogy aztán aranysárga zsírt olvasszon. Falun még ma is tömik a récét, libát, az az igazi. Számunka az üzletben kínált magyarországi kacsacomb és máj eleveníti fel az egykori ízeket.

Sonkába tekert kacsamáj

A kacsamájat – amely többek között a kövesdombi magyar üzletben kapható – megtisztítjuk és két részre szedjük. Enyhén fűszerezzük sóval, borssal, majoránnával. A fél májakra paprikacsíkokat helyezünk, ha lehet, zöldet és pirosat, és az egészet füstölt sonkaszeletekbe göngyöljük. Mivel az általam választott sonkaszeletek hosszúkásak, többszörösen rá lehet göngyölíteni a májra. Az így kapott hengereket kacsazsírban lassú tűzön kell megsütni. Amikor a tekercsek a zsírból kivéve kihűltek, szép karikákra vághatók. Salátával tálalva nagyon finom.

Kacsacomb vöröskáposztával

A kacsacombokat megtisztítjuk, a széleken levő fölösleges zsiradékot eltávolítjuk, majd fűszerezzük sóval, borssal, kevés fokhagymával. A pácolt combokat hűtőben pár órát állni hagyjuk, majd kevés vízzel és fehérborral lassú tűzön párolni tesszük. Amikor a víz elfőtt, addigra már a combok annyi zsiradékot engedtek, hogy ebben szép pirosra megsüthetjük.

Amíg a combok sülnek, elkészítjük a vöröskáposztát. Egy fej vöröskáposztát legyalulunk vagy lereszelünk, sózzuk, és rövid ideig állni hagyjuk. Annyi levet enged, hogy két-három kanál olajjal dinsztelni tehetjük. Ha mégsem elég a leve, kevés vizet is tölthetünk alája.

Amikor a káposzta megdinsztelődött, ízlés szerint ecettel vagy citromlével ízesítjük. (Egyesek cukrot is tesznek rá, én nem szoktam.) Aki szereti, tálaláskor tejfölt is tehet rá.

Gesztenyetorta

A laphoz szükséges: 5 tojás, 1 csésze cukor, 1 csésze liszt, 4 kanál olaj, 1 sütőpor, vaníliás cukor, reszelt citromhéj, fél marék apróra vágott dióbél, pici só.

A tojást szétválasztjuk, a fehérjét pici sóval felverjük, majd fokozatosan hozzáadjuk a cukrot. Miután a hab jó kemény lett, hozzáadjuk a tojások sárgáját, az olajat és a vaníliás cukrot, legvégén tesszük bele a lisztet és a sütőport. A masszát sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük.

A lapot a tortaforma alján hagyjuk, amíg meghűl.

Addig elkészítjük a gesztenyés krémet. Ehhez szükséges:

400 g gesztenyepüré (fagyasztva kapható), 400 gramm (2 pohár) friss tejszín, 200 gramm porcukor, pici rumeszenc.

A gesztenyepürét szobahőmérsékleten hagyjuk kiengedni. A tejszínt felverjük, majd a mixert a legkisebb fordulatszámon üzemeltetve hozzáadjuk a porcukrot és a gesztenyepürét. A legvégén, ízlés szerint, kevés rumot vagy rumeszencet töltünk bele.

A lapot kettévágjuk, s ha szárazra sikerült, akkor nem árt vaníliás sziruppal kissé meglocsolni. Az alsó lapra ráhelyezzük a tejszínes-gesztenyés töltelék felét. A másik felét a tetejére és az oldalára kenjük.

A tortát tetszés szerint díszítjük. A képen látható változatra apróra vágott – a tortalap egyenlőtlenségeiből lefaragott maradék – piskóta került, amit olvasztott étcsokoládéval és gesztenyepüré-reszelékkel díszítettem.