Junckert választotta jelöltjének az Európai Néppárt az Európai Bizottság elnöki posztjára
Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt választotta jelöltjének az Európai Bizottság elnöki tisztségére az Európai Néppárt dublini kongresszusán pénteken.
Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt választotta jelöltjének az Európai Bizottság elnöki tisztségére az Európai Néppárt dublini kongresszusán pénteken.
A jelöltségre Juncker mellett Michel Barnier, az uniós belső piacért felelős francia EU-biztos pályázott a jobbközép pártcsaládon belül. Juncker 382 szavazattal, 245 ellenében nyerte meg a szavazást.
Az 59 éves Juncker 25 éve tevékenykedik az európai politikában, éveken át az eurócsoport, az eurózóna pénzügyminisztereinek elnöke is volt. Fő vetélytársai a bizottsági elnöki posztra az Európai Szocialisták Pártja jelöltje, Martin Schulz jelenlegi EP-elnök és a liberálisok jelöltje, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök.
Juncker választási beszédében úgy fogalmazott, „hídépítő”, „kon-szenzusteremtő motor” szeretne lenni Európában, és arra buzdította párttársait, hogy ne bírálják Európát. „Fel kell hagynunk azzal, hogy nemzeti szinten elkönyveljük a sikereket, és a kudarcokat Európa számlájára írjuk” – mondta. Egyúttal amellett emelt szót, hogy ne helyezzenek át túl sok döntést európai szintre. A konzervatívok és a szocialista pártcsalád között a szavazatokért folyó versengésre kitérve úgy vélekedett, a Néppárt „nem engedheti át a szociális kérdéseket a szocialistáknak”.
Junckert támogatta előzőleg mások mellett Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke. Barnier mögött sorakozott fel többek között saját pártja, a francia UMP és a Fidesz is.
Az idei májusi európai parlamenti választás lesz az első, amelyen az európai pártcsaládok listavezetői egyben európai bizottsági elnökjelöltek is. A legutóbbi felmérések szerint a jelenleg a sorrendben a két legnagyobb európai parlamenti frakcióval rendelkező Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja szoros versenyben áll egymással az elsőségért. Az EP-választáson győztes pártcsalád lesz az, amelyik először javaslatot tehet majd az európai bizottsági elnök személyére.
A megválasztáshoz azonban az EU 28 állam-, illetve kormányfőjének támogatása is szükséges. Az állam- és kormányfőknek az EU lisszaboni szerződése értelmében „figyelembe kell venniük” az EP-választás eredményét, jogilag ugyanakkor nem köti őket az eredmény, és sok uniós vezető vonakodik attól, hogy kényszerből válasszon valakit fő tárgyalópartnerül az Európai Bizottság élére. A végső döntést másik három fontos európai tisztség körüli alkudozás is befolyásolhatja, így az EP-elnök, az Európai Tanács elnöke és az uniós diplomáciát vezető kül- és biztonságpolitikai főképviselő kiválasztása.
