2022. október 5., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Tizedszer érkeztek meg a legionáriusok és az érdeklődők

Múlt szombaton rendezte meg a Római fesztivál tizedik, jubileumi kiadását Mikházán a Maros Megyei Múzeum. Gazdag, színes program várta a látogatókat, a forróság és nyári zivatar ellenére sem bánhatta senki, hogy erre szánta a napot. 

Fegyver- és páncélzörgés verte fel a falu délelőtti csendjét, amikor a Csűrszínház udvaráról a római katonai hagyatékőrzők elindultak bejárni a település utcáit a régészeti parkig és vissza, a színes és érdekes felvonulókat nagy érdeklődés övezte. Az „arénába” vonulva a különböző csapatok bemutatkoztak: az Apulumból (Gyulafehérvár) érkező I. Adivtrix légió, a nagyszebeni III. Gallica légió, a Zilahról jött VII. Gemina Prolissum légió és a II. Traiana Fortis légió marosvásárhelyi katonái. Mivel az ókori mikházi erődben nem légiósok, hanem segédcsapatok állomásoztak, láthattunk katonákat és íjászt is a Cohors I. Alpinorum Itureorum csapatából, de barbár harcosok és szarmata női íjászok is felbukkantak a légiós fegyverzetet és harci alakzatokat bemutató katonák között, ezúttal sem hiányozhattak a római táncokat bemutató gyulafehérvári lányok. 

A hivatalos felszólalások után kezdetét vette a fesztivál, amelynek elindításával az volt a célja a megyei múzeumnak, hogy Mikháza épített és régészeti örökségét népszerűsítse. Ez többé-kevésbé sikerült, mert tíz év után is sokan érkeznek a rendezvényekre – mondta el Ötvös Koppány Bulcsú múzeumigazgató. Az intézményt fenntartó Maros Megyei Tanács elnöke szerint egy létező világot feltárva itt is a semmiből teremtettek új világot a munkatársak, és ebben nemzetközi partnereik is voltak. A régészeti munka és a mikházi fesztiválok megmutathatják az egykori római határ menti világot, és egy sikeres pályázatnak köszönhetően az ásatások mellett egy európai szinten is egyedi bemutatóközpont létesülhet, amely tudományos és turisztikai szempontból fontos, és a megyének ebben a részében óriási turisztikai vonzerővel fog bírni a következő években – mutatott rá Péter Ferenc. A rendezvénynek évek óta partnere a mikházi Csűrszínházi Társaság, amelynek célja, hogy itt egy kulturális központ létesüljön, ahol megférnek egymás mellett a történelmi és népi hagyományok, és gazdagon illusztrálja azt a jelent, amely a Nyárádmentére jellemző – emelte ki az egyesületet képviselő Vajda György, míg a Maros Művészegyüttes igazgatója, Barabási Attila Csaba azt a támogatást köszönte meg, amelyet a megyei önkormányzat nyújtott a kulturális intézményeknek, hogy a járványhelyzet nehézségei közepette fennmaradjanak.



Történelem és néprajz a csűrben

A Csűrszínház kertjében, valamint a parkban számos, az ókori római világot bemutató taverna és múzeumpedagógiai foglalkozás várta a látogatókat a kerámiaedényektől, a különböző kézművesmesterségektől a fegyverekig, a római iskolától az amulettek, jósdák világáig, a római konyhától a gyógy- és fűszernövényekig, illatszerekig. Meg lehetett tekinteni a táborozó katonák világát, a régészeti ásatások színhelyeit az erődnél és a római közfürdőnél, illetve az ezeket bemutató kiállításokat is a pavilonokban, lehetett zenét hallgatni a Spirit Soundz együttes társaságában, esetleg kisétálni a dombtetőre a Tájolóhoz, lehetett íjászkodni, délután pedig ismét volt hadgyakorlati bemutató és rabszolgavásár. Az iskola épületében az egy évtizede zajló mikházi régészeti kutatásokról és a leletekről tartottak bemutatót és kiállítást. 

A Csűrszínházba ezúttal a megyei múzeum néprajzi osztálya költözött be, hogy a hagyományos népi kultúrát még hangsúlyosabban megjelenítse. Ennek egyik eleme volt a Kulturális identitás képekben című kiállítás, amely Csíkfalva községbeli egykori fényképek digitalizálása segítségével ismerteti meg a Nyárádmente hagyományos népi kultúráját, hangulatát és sajátosságait. Emellett fotóműhelyt is felállítottak, ahol néprajzi ihletésű fényképeket és hozzá néprajzi motívumokkal díszített képkereteket készíthettek az érdeklődők. A fesztivál néprajzi részét hangsúlyozó kézművesműhelyek is voltak, ahol a jobbágytelki szalmafonást, kalapkészítést, csuhéfonást lehetett kipróbálni Orbán Veronkával és Bakó Reginával, míg Kelemen Vera szövőszéknél irányítgatta az érdeklődőket, és újrahasznosított textíliákkal hímzőrámán apró dísztárgyakat is készíthettek. Biró Janka Annával nemezelni lehetett, Székely Lajosnál a fafaragást kipróbálni, és az udvaron mézespogácsás stand is volt, ahol Nagy Erzsébet nemcsak édességként vagy dísztárgyként kínálta a finom pogácsát, hanem emléktárgyként római légiós pajzsot is kaphattunk, ugyancsak mézeskalácsból. Az épületben egész nap látható volt Barabási Attila Csaba fotókiállítása, amely a Nyárád- és Kis-Küküllő mente mindennapjait villantotta fel 51 fényképen. A csűrszínházi hangulatot délután a marosvásárhelyi Fagyöngy citerazenekar népzenei, valamint az RVQ dzsesszkoncertje színesítette.

Az idei rendezvény újdonságát a néprajzi műhelyek, bemutatók, kiállítások jelentették

Fotók: Gligor Róbert László


Élet a kolostorban

Nem kisebb érdeklődést tapasztalhattunk a ferences kolostortemplom udvarán is, ahol számos sátorhoz várták nemcsak a gyerekeket, hanem felnőtteket is megtanulni a papírmerítést, megismerni a kódexírást és eszközeit, vagy játékosan felfedezni, hogy hol és hogyan éltek és dolgoztak, imádkoztak az erdélyi ferences szerzetesek. A 17. századi templom felfedezése is „megért egy misét”, és ezúttal ismét berendezett itt egy kis kiállítást a Teleki Téka az egykori ferences könyvkultúrából: többek között Kájoni János füveskönyvét, a csíksomlyói ferences nyomda termékeit, illetve budai reneszánsz könyvkötést csodálhattak meg az érdeklődők. 

A templom áhítatos csendjét délután Domahidi Sára és Zsuzsa fuvola- és hegedűkoncertje zavarta meg, de visszatért a Codex régizene-együttes is. A kolostor konviktusában egész nap meg lehetett tekinteni a nyárádmenti ferencesekről szóló új kiállítást. 

A szombati rendezvényt a vártnál rövidebbre sikerült fáklyás felvonulás zárta, ugyanis megérkezett a nyári zivatar.



Folytatnák a fesztivált

A szombati napon mintegy 1600 résztvevő fordult meg a fesztivál rendezvényein és helyszínein, aminek rendkívül örülnek – mondta el lapunknak az eseményt követően Pánczél Szilamér főszervező. Ehhez még hozzáadódik a közel kétszáz szervező, önkéntes, katonai hagyatékőrző, akiknek a szombati napot köszönhetjük. A tizedik évfordulóhoz illően, simán zajlott le a fesztivál – értékelt a főszervező, aki a jövőről óvatosan vélekedik, hiszen még korai arról beszélni. Azt azonban hozzátette: szeretnék, ha továbbra is lennének Mikházán fesztivál jellegű rendezvények, de meg kell vizsgálni, hogy milyen formában tudják megszervezni őket. Hálásak a partnereknek, támogatóknak és önkénteseknek, akiknek köszönhetően sikeres lett az esemény – tette hozzá.